2018. július 17. keddEndre
25°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Aki önmagát bünteti meg – kiállítás a 80-as, 90-es évekről

F. N. 2009. szeptember 17. 15:11, utolsó frissítés: 15:11

Bertalan István, Florin Mitroi és Ion Grigorescu nem menekültek párhuzamos univerzumokba.



Egy kiállítás, ami a csúnyáról szól: Bertalan István, Florin Mitroi és Ion Grigorescu munkái a nyolcvanas-kilencvenes évek Romániáját idézik. A Cel ce se pedepseşte singur (Aki önmagát bünteti meg) című kiállítás megtölti a kolozsvári Bánffy-palota teljes déli szárnyát. A romániai közönség Bukarest, Temesvár és Nagyszeben után utoljára láthatja a tárlatot, amelyet a közeljövőben Bécsben és Krakkóban is bemutatnak.







Călin Stegerean, a múzeum igazgatója (balra) és Erwin Kessler Călin Stegerean, a múzeum igazgatója (balra) és Erwin Kessler

Erwin Kessler kurátor szerint a kiállítás “kő, amely most gördült le a művészek szívéről”. Kessler a tárlat tegnapi megnyitóján arra hívta fel a figyelmet: bár '89 decemberének óriási változást kellett volna hoznia, a romániai művészetben minden ugyanúgy maradt. Kessler szerint ez a kontinuitás, a hazugság, a gyávaság,


a hamisság folyamatossága a kiállítás egyik fő témája.

“Ezek az emberek nem hittek a változásban, abban, hogy valaki igazságot tett” - fogalmazott Kessler. A kiállítás kurátora szerint az öngyilkosság kísértése a kulcsszó a kiállításon szereplő legtöbb alkotás esetében.

“Bertalan, Mitroi és Grigorescu nem menekültek el a valóság elől, másokkal ellentétben, akik hamis és száraz párhuzamos univerzumokat kreáltak maguknak” - fogalmazott Kessler. Erre utal a kiállítás címe is (amely egyébként Terentius egyik színművéből származik): rejtőzködés helyett a művészek magukat büntették meg azzal, hogy szembenéztek a valósággal.


“A három művész nem képezi a romániai művészet reprezentatív szeletét. Nem képviselik a többieket, hanem szembenállnak velük. Nem csupán a többi művésszel szemben, akik emberek, mint mindenki más, tetteikkel, megvalósításaikkal, karrierjeikkel, belenyugvásukkal vagy lázadásukkal együtt. BMG (Bertalan, Mitroi és Grigorescu)


mindenkivel szemben állnak és mindenkiről számot adnak.

Egy olyan világgal állnak szemben, amelyben az emberi elérte az alkalmazkodás alsó küszöbét, az elfogadhatatlan elfogadásáét, amely nem csupán a mindennapi paraméterévé és alapszabályává vált, hanem a legmagasabb szellemi, spirituális, lelki, intellektuális törekvéseké is. Még a rendszer visszautasítása is a rendszer által rendelkezésre bocsátott támpontok alapján történt(…).






(…) A művészet három különböző övezetéből érkeznek (stilisztikai, ideológiai, esztétikai és technikai szempontból), ezáltal nagyon széles területet fednek le, amely a rajztól vagy az üvegfestészettől a fotóig, performanszig és filmig, a konstruktivizmustól a poszt-dadaizmusig és a neo-ortodoxizmusig terjed. Ráadásul BMG-t eddig senki nem társította egymással. A társítás hatása a vállalkozás kockázatát képviseli” - áll a kiállítás katalógusául szolgáló kötet előszavában.

A vaskos könyv egyébként önmagában is figyelmet érdemel: az írógéppel írott szövegre emlékeztető betűtípus, a hóka, néhol vonalas füzetre emlékeztető színű papír, az itt-ott feltűnő firkák mind a kommunizmust idézik. A 334 oldalas könyv több mint 300 reprodukciót tartalmaz, a három művész számos szövegével, naplórészletével együtt.

De szerepel benne az 1980-1990 közötti időszak fontosabb kulturális, gazdasági, társadalmi és politikai eseményeinek illusztrált kronológiája is. A kiállítás október 15-éig látogatható.










Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS