Kis romániai filmfesztivál-körkép
szerk. 2009. november 16. 12:17, utolsó frissítés: 12:17Nagy és profi, vagy kicsi és családias? Rövid vagy hosszú? Fikció vagy dokumentum? Segítünk eligazodni filmfesztivál-témában.
Úgy jártunk, mint az egyszeri szarka, amelyik túl sokat akart – csalódottan kellett tudomással vennünk, hogy teljes képet nyújtani a romániai filmfesztiválokról emberfeletti feladat. Ha a válogatást csak olyan rendezvényekre szűkítjük, ahol van nemzetközi verseny, és értelemszerűen csak azokról számolunk be kiadósabban, ahol meg is fordultunk a közelmúltban, már a felénél simán elrúgtuk a tízezer karaktert.
De ha figyelmen kívül hagyjuk a terjedelmet, és az emberi figyelem korlátait, még mindig ott figyel a legalább ennyire komoly gond: mi van azokkal a fesztiválokkal, amelyek nem jutnak el az országos lapokba, ám egy-egy város közössége számára fontosabbak, mint az, hogy mi történik Bukarestben?
Lemondtunk tehát a teljesség igényéről, és maradunk a saját szemétdombunkon – a válogatásban azok a rendezvények szerepelnek, amelyeket kipróbáltunk, illetve mellékeljük a listát azokkal a fesztiválokkal, amelyekről legalább hallottunk már. A többiben pedig a segítségeteket kérjük: aki járt ott, ahol mi nem, és az élményt meg szeretné osztani másokkal is, kommenteljen!
TIFF – Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál
Kolozsvár, 2009 május 29. - június 7.
A TIFF, az a TIFF. Ezzel akár be is fejezhetném, de sose lehet tudni, talán valaki még nem hallott a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválról. A rendezvényt általában tavasz végére, nyár elejére időzítik Kolozsváron, és nagyon sokan már hetekkel előre szabadnapokat kérnek a fesztivál idejére. A filmek a három központi moziban, illetve szabadtéri vetítéseken pörögnek (újabban a város egyik multiplex mozijában is), és mivel mindegyiket legalább egyszer megismétlik, tíz napon át reggeltől estig bármikor van, mit nézni.
A válogatás minőségére garancia a fesztiváligazgató Tudor Giurgiu és a művészeti igazgató Mihai Chirilov neve. A TIFF hagyományosan az országos premierek gyűjteményét vonultatja fel, aki teljes munkaidőben részt vett a fesztiválon, később abban a kellemetlen helyzetben találhatja magát, hogy a soron következő filmes seregszemlék kínálatából már mindent látott, ami újdonság lehetne.
A rendezvényt rengeteg plusz esemény, koncertek, különleges vetítések, beszélgetések, bulik kísérik, és jellemző rá a profi szervezés. Itt nem csúszik a program, nem hiányoznak a feliratok az észt filmről, nem bakiznak a bemondók a gálán. Az egyetlen gond az lehet, hogy egyes vetítésekre egyszerűen lehetetlen bejutni a tömeg miatt – de ezért talán mégsem a szervezők a hibásak.
Astra Film Festival
Nagyszeben, 2009 október 26. - november 1.
Az ország legnagyobb, nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválja sok szempontból csemege. Egyrészt csak két évente szervezik meg, másrészt egy olyan városban tartják, amelynek szász patinája önmagában is megér egy misét. Harmadrészt jellemző rá a különleges, családias hangulat, annak ellenére, hogy nem pár tucat látogatójú fesztiválról van szó.
A meghívott rendezőket, szakembereket nem dugják el különböző VIP-rendezvényekre, hanem bátran összecsapják a közönséggel. Meghívottakból pedig a szokásosnál több van, szinte minden filmet beszélgetés követ a rendezővel. Aki pedig még mindig úgy gondolja, hogy a dokumentumfilm unalmas, gyorsan felejtse el a hooosszú perceken át látható beszélő fejeket és kiolvashatatlan iratokat.
Az Astrán ehelyett inkább terroristacselekmény kísérlete miatt börtönben ülő muszlim nőkben, cigányzenészekben, svájci prostituáltakban vagy thaiföldi bennszülöttekben kell gondolkodni. A fesztivál talán egyetlen hátránya, hogy Nagyszebenbe nem könnyű eljutni: vonattal megközelíteni még a legközelebbi nagyvárosokból sem lehet átszállás nélkül, így a filmrajongó a kiszámíthatatlan, magáncégek üzemeltette buszjáratokra (vagy a saját autójára) van utalva.
Comedy Cluj Nemzetközi Filmfesztivál
Kolozsvár, 2009 október 10.-18.
A TIFF mintájára megszervezett vígjáték-fesztivál már az első alkalommal sokat markolt: tíz napig zajlottak a vetítések négy helyszínen, reggeltől estig. A versenyprogram mellett volt számos retrospektív vetítés, és nem maradt el a gulyás-parti vagy a vörös szőnyeges díjkiosztó gála sem, á la TIFF.
A teltházat ritkán produkáló közönség arra számított, most aztán hasfájósra nevetheti magát, ám ez nem minden filmen jött össze. A műsorban szerepelt nem egy olyan film, amely csak az átvittnél is átvittebb értelemben nevezhető vígjátéknak. Ez azonban egyáltalán nem rontott az élményen, sőt, a nagyobb díjakat éppen ezek a visszafogottabb, inkább pillanatok erejéig felvillantott humorú produkciók vitték el.
Kérdések azonban bőven maradtak a díjkiosztás után is. Miért van szükség egy óra szünetre két, egyazon moziban vetített film között? Miért nem az egyes rendezők legújabb, a koncepcióba illő filmjeit hozták el a szervezők? Ha egy filmnek folytatása is született, miért csak az első részt láthattuk? És egyáltalán, megbír Kolozsvár hosszú távon egy második TIFF-méretű, jellegű rendezvényt? Talán a 2010-es fesztiválon megérkeznek a válaszok is.
Ro-IFF – Romániai Nemzetközi Filmfesztivál
Arad, 2009 szeptember 26. - október 4.
A Bukarest Nemzetközi Filmfesztivál idéntől Aradra költözött, a szervezők indoklása szerint azért, mert a fővárosban túl sok konfliktusba keveredtek a filmes szakemberekkel. A fő szekcióban a Fekete-tenger körül élő rendezők nagyjátékfilmjeit, rövidfilmjeit és dokumentumfilmjeit vetítették. Ugyanakkor külön kategóriát szenteltek a női rendezők filmjeinek.
A fesztivál legnagyobb hibája az volt, hogy olyan emberek szervezték, akik tulajdonképpen nem értenek a fesztiválszervezéshez. Ezért történt meg az, hogy nagyon-nagyon kevesen voltak a vetítéseken és rengeteg gond volt a technikával. Ezzel szemben irtó jó filmek voltak, és ráadásul ott volt a rendező is, aki szívesen válaszolt a feltett kérdésekre. A másik érdekesség, hogy a lélegzetem is elállt, amikor Emir Kusturica mellett vacsoráztam és Kevin Costner koncertjét hallgattam.
Filmul de Piatra – rövidfilmfesztivál
Piatra Neamţ, 2009 január 7.-11.
A legkellemesebb fesztivál, amin voltam: a szervezők már a rendezvény előtti levelezéstől kezdve mindent megtettek azért, hogy a vendégeik jól érezzék magukat. A helyszín előnyeit kihasználva gazdag programot biztosítottak: nemcsak a szokásos bulik, koncertek voltak terítéken, hanem sízés, séta, gumikerék-szánkózás és forraltborozás a havas hegytetőn, sőt miután kitaláltuk, hogy korcsolyázni is szeretnénk, azt is megszervezték.
Ezen kívül számomra ez volt az a fesztivál, amiről a leginkább elmondható, hogy tényleg egy kis közösség alakult ki, lehetett ismerkedni, szóba állni idegenekkel, nem csak az együtt érkezett társaságok mászkáltak együtt. A látogatók legnagyobb része bukaresti egyetemista volt. De az ország többi részéről is érkeztek fiatal filmesek.
Külön dicséret illeti a szervezőket, hogy a helyi közönséget (főleg a helyi fiatalokat) is megszólították, így nem lett egy szűk elitnek szóló rendezvény a fesztiválból. A vetítések többnyire telt házzal folytak, és a vetítés minőségével kapcsolatban sem volt kifogásolnivaló. A rendezvény alatt laza, közvetlen hangon szólították meg a közönséget, így nagyon jó viszony alakult ki a nézők és az ott lévő alkotók között is.
Továbbá ez volt az a fesztivál, amin emlékezetem szerint a legtöbb alkotó jelen volt: nem csoda, mert annyira jó volt a kampánya (a weblaptól kezdve a programon keresztül addig, ahogy megszólították az embert) hogy én is elsőre azt mondtam: ezt nem hagyom ki. Még egy pozitívum, hogy a szervezők nem csak az alkotókra gondoltak, hanem azokra is, akik csak fesztiválozni mennének: a környező panziókban kedvezményes szálláslehetőséget szereztek a fesztiválozók számára.
Már vannak új tervek a második kiadás gazdagabbá tételére, fejlesztésére, ám a támogatás egyelőre még bizonytalan. A szervezők azonban remélik, hogy hamarosan kiírhatják a felhívást a nevezésre.
Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál
Marosvásárhely, 2009 november 4.-8.
Igazi veterán – a rendezvényt néhány napja szervezték meg 17. alkalommal. Délelőtt és délután versenyprogram, este nagyjátékfilmek és koncertek: mióta az eszünket tudjuk, így néz ki az Alter-Native műsora. A kis, otthonos és a nagyüzemi közé valahol félútra besorolható fesztivál olyannyira felpezsdíti Marosvásárhely életét, hogy a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt a szervezők évről-évre tudatosan a filmes seregszemle idejére szervezik.
A rendezvény helyszíne a különlegesen szép, szecessziós stílusú Kultúrpalota, ami sokat hozzáad a fesztivál hangulatához. A versenyprogram mellett különböző külföldi fesztiválok kínálatába, illetve a hazai filmszakos hallgatók munkáiba is bepillantást nyer a közönség.
Az Alter-Native néhány éve még mágnesként vonzotta az egyetemistákat és az idősebb filmrajongókat. Bár a rendezvény közönsége jelenleg is stabil, a két film közötti beszélgetésekből az derül ki, mégiscsak holtponthoz érkezett a fesztivál. Van, aki szerint teljesen új koncepcióra volna szükség, mások úgy vélik, elég volna egy új imázs, új logóval, új honlappal (jelenleg a szervező MADISZ honlapján vendégeskedik a fesztivál).
Metrion Animációs Filmfesztivál
Nagyvárad, 2009 október 28.-30.
A tavalyi kiadásra a laza program és hangulat volt jellemző, néhány újra meg újra felbukkanó arc. A szervezők színvonalas programot állítottak össze, amit viszonylag lazán kezeltek a kisebb nézőszám miatt, idén azonban megteltek a termek a vetítéseken, és a versenykiírás is felkeltette az alkotók érdeklődését.
34 filmet neveztek a versenybe, ami elég nagy szó, főleg azt tekintve, hogy meghatározott témára, meghatározott technikával és meghatározott vizuális motívumból kiindulva kellett animációt készíteni, és mindezt egy hónappal a leadási határidő előtt hirdették ki. Idén az Európa elrablása téma köré szerveződött minden, melyhez saját szereplőket is alkottak.
A témát Demeter Szilárd író, Metrion-elnök azonos című írása ihlette, annak szereplői, a vörös bika és Miss Európa végigkísérték a rendezvényt látványvilágában (amelyet Németh László tervezett) és tematikailag is, a Red Bull Soundra keresztelt improvizáción keresztül a váradi Fő utcán sétáló vörös bikáig, amely a rendezvény kabalaállatává fejlődött a fesztivál során.
Jellemzőek még a fesztiválra az alternatív zenekarok koncertjei, és itt is változatossá teszik a programot pl. színitársulatok fellépésével. Mindig van valami extra ötlet: tavaly lehúzósra nyomtatták az animációk képkockáit, amit minden helyszínen szétszórtak, és az emberek maguktól ragasztották tele velük a falakat, asztalokat, a farmerjüket, táskájukat.
Muuuvi Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál
Gyergyószárhegy, 2009 július 31. - augusztus 3.
A helyszín talán még a Duna-Deltát is lepipálja, elvégre cseppet sem mindennapi egy 16. századi kastély falai között filmeket nézni. A Muuuvi tulajdonképpen egy vakmerő ötlet, ami néhány nagyon lelkes gyergyói filmrajongó fejében fogalmazódott meg. Arra alapoztak, hogy ha a rendezvény marketingje okés, nincs szükség egy nagyváros eleve adott közönségére ahhoz, hogy a fesztivál működjön.
És ecce, működik. Icipici, családias, és éppen ebben rejlik a varázsa. Itt aztán garantáltan mindenkivel adódik alkalom egy sört megosztani az improvizált szabadtéri fesztiválkocsmában, ha az ember épp nem DJ Vasile szettjére bulizik – aki egyébként visszajáró fellépő. Aludni sátorban lehet a helyi iskola udvarán – vagy igénybe lehet venni a szervezők segítségét féláras falupanziós szállás érdekében.
Amire ügyelni kell: ha Koronával érkezik az ember, jobb, ha előre szól a szervezőknek, akik megszervezik az éjjeli szállítást a faluba. Ellenkező esetben a látogató abban a kellemetlen helyzetben találhatja magát, hogy valahol késő éjszaka és kora hajnal között kell kitalálnia, hogyan tegye meg a Gyergyószentmiklós és Gyergyószárhegy közötti hat kilométeres utat.