2019. május 23. csütörtökDezső
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egy gyerek-tudattágító a nyolcvanas évekből

Bakk-Dávid Tímea Bakk-Dávid Tímea 2009. december 22. 17:07, utolsó frissítés: 19:30

Misa maci és a nevével fémjelzett folyóirat a külvilágot képviselte egy zárt rendszerben, ahonnan nem lehetett kitörni, csak menekülni.



Az eufória árát – ahogy összefirkáltuk és kitéptük a diktátor és felesége képeit a tankönyvekből, ahogy eltüntettük a régi rendszerre emlékeztető összes újságot, könyvet, képet, dokumentumot – most fizetjük meg.

Napokba tellett, amíg végül beszereztem a Misa nevű szovjet gyereklap néhány számát: pedig a korosztályom emlékszik rá, szerettük, színes volt, fényes, vastag papírra nyomtatták, nem vékony, rossz minőségűre, mint a hazai lapokat, újságokat. A régi számokat is rendszeresen újraolvastuk annak idején, őrizgettük, csereberéltük; volt néhány lapszámban társasjáték, illetve kivágható oldalak, amelyeket összefűzve kis képes mesekönyvet állítottunk össze.


A baráti szocialista országokban meleg és fény van,

ezt sugallták a színes képek, rajzok, fotók. A népek barátságából egyetlen országot sem rekesztettek ki a berendezkedése miatt, például a kapitalista amerikaiakról nem festettek negatív képet. Elkötelezett orosztanároknak – és ez nem jelentett „szovjetbarátságot” – didaktikai eszköz volt, orosz nyelvleckével a magyar kiadásban, de akár oroszul is meg lehetett rendelni. Mi magyarul olvastuk, és minden hónapban türelmetlenül vártuk, hogy végre hozza a postás.


1988-as Misák. Köszönet a Ráduly családnak a kölcsönadott lapszámokért1988-as Misák. Köszönet a Ráduly családnak a kölcsönadott lapszámokért


A Nu Zajec pagadi! című rajzfilmsorozat, képregénybenA Nu Zajec pagadi! című rajzfilmsorozat, képregényben


A különböző országok gyerekei optimista hangvételű, rövid leveleket írtak a Misába „Kedves ismeretlen barátom!” megszólítással.

1988/6. Misa levelesládájából1988/6. Misa levelesládájából




1988/5. egyszerűen Misának írtak vagy küldtek rajzot" title="1988/5. "Kedves ismeretlen barátom" - gyerekek keresnek levelezőtársat, mások csak
egyszerűen Misának írtak vagy küldtek rajzot" >1988/5. "Kedves ismeretlen barátom" - gyerekek keresnek levelezőtársat, mások csak
egyszerűen Misának írtak vagy küldtek rajzot


A Misa a nemzetköziség és miért ne, kozmo(sz)politizmus szellemét varázsolta a fűtetlen lakásokban petróleumlámpa mellett olvasó gyerekek elé. A képregényekben és cikkekben gyakran volt szó űrutazásról, űrhajókról, csillagászatról, sőt számítógépekről már a nyolcvanas évek közepén. Az orosz, kelet-európai, keleti, közép-ázsiai vagy közel-keleti mesevilág mellett ezek a „modern” történetek robotokról, idegen bolygókról, civilizációkról, kalandos utazásokról szóltak, amelyeket el lehetett játszani, továbbszőni, kiszínezni.

A Misa azért volt roppant izgalmas, mert a külvilágot képviselte egy zárt rendszerben, ahonnan nem lehetett kitörni, csak menekülni. Ha évente néhány hétre Magyarországra vagy a határmentére utaztunk, a rajzfilmek és filmek voltak hasonló „tudattágító” hatással:


annak bizonyítékai voltak, hogy valóban létezik másfajta élet,

más országok, népek, nyelvek. Ízlelgettük a Misában olvasott országneveket: Ecuador, Chile, Kuba, Uruguay, Venezuela, Srí Lanka, Korea, Bulgária, NDK, és megkerestük a földgömbön, hol vannak ezek az államok. Együtt utaztunk el Misával és Másával Afrikába, vagy éppen Budapestre, ahol az orosz macit a magyar Dörmögő Dömötör látta vendégül.

Néha egy-egy romániai magyar gyerek üzenete is bekerült a Misába még ’89 előtt is; a ’90-es lapszámokban ezek megsokasodnak, hosszabbak és nyíltabbak lesznek: „Romániában élő magyar gyermek” szeretne magyar barátokra találni; 13 éves brassói román kislány szeretne hasonló korú „kislányokkal vagy fiúkkal levelezni, megismerni a magyarországi gyerekek tevékenységét, és barátságokat kötni”.

1988/6. Rejtvényoldal. Találd meg a különbségeket a két űrhajó között!1988/6. Rejtvényoldal. Találd meg a különbségeket a két űrhajó között!


1988/7. Részlet a Kék Sirály titka című folytatásos képregényből
<br />
(Kir Bulicsov fantasztikus elbeszélései nyomán, Anatolij Dubovik rajzaival)1988/7. Részlet a Kék Sirály titka című folytatásos képregényből
(Kir Bulicsov fantasztikus elbeszélései nyomán, Anatolij Dubovik rajzaival)


1988/3. Szerjozsa, a moszkvai iskolás, hasonmása, Elektronyik robot és Keku,
<br />
a robotkutya kalandjai szintén folytatásokban jelent meg1988/3. Szerjozsa, a moszkvai iskolás, hasonmása, Elektronyik robot és Keku,
a robotkutya kalandjai szintén folytatásokban jelent meg


1988/10. Ismeretterjesztő cikk a számítógépekről1988/10. Ismeretterjesztő cikk a számítógépekről


1990/2. Ismeretterjesztő cikk a különböző országokban honos ünnepekről1990/2. Ismeretterjesztő cikk a különböző országokban honos ünnepekről


A Haza Sólymai (utódja ’90 után: a Szivárvány) és a Napsugár is kedvelt olvasmány volt, bár emlékeim szerint főleg az irodalomra fektették a hangsúlyt. Nagy bűn volt a Misát ismerők szemében, hogy nem voltak képregények benne. De az óvodás és kisiskolás sólymok, pionírok például megtanulhatták belőle, hogy a madarakat etetni kell, főleg télen. Emlékeim szerint nem volt ideológiamentes olvasmány, de azokat a cikkeket, ahol a szocializmus építéséről volt szó, nem is olvastuk el.

Ugyanígy a Magyarországról hozott néhány Kisdobos is bosszantóan érdektelen volt a meséken és verseken kívül, mesterkéltnek és álságosnak tűnt a gyerekmozgalmárkodás. Azoknak a generációknak, akik még megélték a pionírtáborok korszakát, volt valamiféle közösségi élményük, valódi barátságaik alakulhattak ki, nekik feltehetőleg jelentett valamit mindez. Ők, a nagyobbak a Pajtást és Jóbarátot is olvasták, nekem ezek nem kerültek a kezembe.

1988/6. Rövid kubai mese sok képpel; a másik oldalon meg kell keresni a legoptimálisabb utat a tajgában1988/6. Rövid kubai mese sok képpel; a másik oldalon meg kell keresni a legoptimálisabb utat a tajgában


1988/6.: a lap romániai olvasója egy rádióban hallott eseményre kérdez rá1988/6.: a lap romániai olvasója egy rádióban hallott eseményre kérdez rá


1988/6. Orosz nyelvlecke rejtvénnyel1988/6. Orosz nyelvlecke rejtvénnyel


1988/6. A hideg vízzel történő mosdás, zuhanyzás előnyeiről 
<br />
a jegesmedve ad tanácsot beteg barátjának1988/6. A hideg vízzel történő mosdás, zuhanyzás előnyeiről
a jegesmedve ad tanácsot beteg barátjának


Epilógus

A kommunizmus jó és rossz emlékű dokumentumait az elején eufóriával, majd egyre rutinosabban tüntettük el. Saját kis személyes történelmünk darabkáit, a petróleumlámpa mellett körmölt házifeladatokat, szocialista gyereklapokat a kitöltött rejtvénnyel, a Dolgozó Nőt, összefirkált tankönyveket, pionírnyakkendőt.

Szociálpszichológiai szempontból jogos és szükséges volt a felszabadító rombolás – és inkább papírok égjenek, mint épületek és emberek. De mivel minden nyomot eltüntettek a szüleink, eltüntettünk mi magunk, vagy asszisztáltunk az eltüntetéshez, miért is várjuk el, hogy a fiatalabb generációknak fogalmuk legyen az egészről, és hogy mi magunk is emlékezni tudjunk? Természetesen nem a közgyűjteményekről vagy lelkes online gyűjtőfórumokról beszélek; remélhetőleg néhány könyvtár és múzeum megtartotta ennek a korszaknak az írásos és tárgyi emlékeit, vagy még időben felismeri, hogy össze kell gyűjteni, ami maradt.

Sokáig őrizgettük a régi Misákat. Ha nagytakarításkor valamit ki kellett dobni, a tisztogatásnak elsősorban a régi tankönyvek és újságok estek áldozatul, de aztán a Misákra is sor került. Már „felnőttek” voltunk, tizenévesek, nem olvastunk gyereklapokat, a Misa is funkcióját veszítette: megjelent több tévéadó, az újabb, amerikai, francia képregények, tiniújságok, volt tehát más tudattágító elég, csak győzze a gyermek a zsebpénzéből. Meg amúgyis: „régi” volt, „abból” a rendszerből, még ha „annak idején” felszabadulást is jelentett. A nyolcvanas évek többi sajtótermékével együtt a tűzben, gyújtósként vagy bezúzva, vécépapírként végezte. Pedig egy mai kisiskolásnak is élvezhető lenne ez a színvonalas gyerekújság.

Valószínűleg 1991-ben szűnt meg a Szovjetúnió felbomlása után, az utolsó, általam föllelt szám 1990 májusi. Egyébként a Szovjetúnió című folyóirat kiadványa volt az impresszum szerint, orosz, magyar, angol, spanyol, olasz, német és francia nyelven jelent meg. Aukciókon itt-ott még felbukkan néhány lapszám, retrórajongóknak ajánlják.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS