2018. október 18. csütörtökLukács
21°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

“Démoni ragály” a Székely Nemzeti Múzeumban

Bakk-Dávid Tímea 2010. január 25. 16:49, utolsó frissítés: 16:49

Többször végigtarolt Európán, a 14. században végzett a lakosság egyharmadával, 30 millió ember halálát okozva. Ha ma pestisjárvány törne ki, 20%-os lenne a mortalitás.



Tünékennyé tette az élet, fiatalság és egészség értékét, nem kímélt öreget, gyereket, családanyát, szegényt vagy gazdagot. Évszázadokra meghatározta az irodalom és a képzőművészetek motívumvilágát. A haláltánc gyakori témája, már-már obszessziója a középkori alkotásoknak, és ezek az ábrázolások a kor emberének általános egzisztenciális tapasztalatának lenyomatai.

Dél-itáliai mester olajfestménye 1656-ból: <i>A halál Diadala. Pestisjárvány Itáliában</i>Dél-itáliai mester olajfestménye 1656-ból: A halál Diadala. Pestisjárvány Itáliában


Holland mester rézmetszete a 17. századból: Az Ifjúság tervez, a Halál végezHolland mester rézmetszete a 17. századból: Az Ifjúság tervez, a Halál végez


Michael Rentz haláltánc-sorozatából, 1753: <i>A gyermek</i>Michael Rentz haláltánc-sorozatából, 1753: A gyermek


A félelem, hogy a Fekete Halál bármikor lesújthat. Amikor nem tudod, hogy másnap reggel továbbra is egészségesen kelsz ki ágyadból, vagy elborzadva fedezed fel magadon a tüneteket: gyulladt, duzzadt nyirokcsomók, magas láz, izomfájdalom, hidegrázás, belső vérzés stb. Ezek a 24-40 százalékos halálozási aránnyal pusztító bubópestis tünetei, ám a cseppfertőzés útján terjedő tüdőpestis ennél sokkal súlyosabb, pár nap alatt az esetek majdnem 100 százalékában halált okoz.

Ilyen és ehhez hasonló adatokat, információkat tudhatunk meg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön is látható vándorkiállításán. A Démoni ragály: a pestis január 22-február 27. között tekinthető meg a Székely Nemzeti Múzeumban.

A pestis tüneteit bábukon szemléltettékA pestis tüneteit bábukon szemléltették


Négy témakör, a közegészségügy, a művészet, a vallás és az orvostudomány alapján csoportosítva mutatja be a betegség ellen alkalmazni próbált intézkedéseket, gyógyszereket, praktikákat, a korszakban született műalkotásokat, amuletteket, kereszteket. A korabeli tárgyi emlékek vagy szemléltető eszközök mellett a látogatók egy ismeretterjesztő filmet is megtekinthetnek.

1894-ig a pestis valódi okozója – a bolhákban élősködő Yersinia Pasteurilla Pestis nevű baktérium – ismeretlen volt; a fertőzött bolhákat elsősorban a házipatkányok hordozták és terjesztették. Mivel korábban erre a kapcsolatra nem jöttek rá az orvosok, mindenféle elméletek voltak arról, mi okozza a pestist. Isten büntetése az emberiség bűneiért, a csillagok állása, netán a zsidók? Több országban is a zsidókat vádolták a fertőzés elterjesztésével, Európa-szerte pogromok voltak, a bűnbakokat meggyilkolták vagy elüldözték.



Ezen elméletek és magyarázatok között még a miazmás fertőzés feltételezése nevezhető a legtudományosabbnak, miszerint a fertőzött levegő belélegzése által kapható el. A fertőzés megelőzésére volt hivatott az orvosok jellegzetes csőr alakú orral ellátott sisakja, az illatos növények, szantál, tömjén füstölése, tinktúrája és hasonló praktikák. De készült amulett is a pestis ellen; hittek az imák, ráolvasások, böjtölés erejében.

Az orvostudomány korabeli kellékeiAz orvostudomány korabeli kellékei


Az orvosságok alapanyagát tartalmazó üvegcsék, tégelyek mellett román és magyar felirat magyarázza az eredeti latin megnevezéstAz orvosságok alapanyagát tartalmazó üvegcsék, tégelyek mellett román és magyar felirat magyarázza az eredeti latin megnevezést


Zakariás-keresztek, Ulrich-keresztek, pestiskereszt (legalul, középen),
<br />
illetve breverlZakariás-keresztek, Ulrich-keresztek, pestiskereszt (legalul, középen),
illetve breverl


Itt például egy Fracastoro ellenszere nevű készítmény, citromhéj-olaj, mesztix-por és levendula-víz láthatóItt például egy Fracastoro ellenszere nevű készítmény, citromhéj-olaj, mesztix-por és levendula-víz látható






A gyógynövények mellett a varangyos béka is alapanyaga volt egyes, pestis elleni szereknekA gyógynövények mellett a varangyos béka is alapanyaga volt egyes, pestis elleni szereknek




A pestis főleg a nagyvárosokban terjedt, ezért egyrészt “lenullázta” a lakosok akár kétharmadának elhalálozásával a korabeli társadalmi-kulturális vívmányokat, másrészt paradox módon termékenyítőleg is hatott.

“A pestis teljesen felforgatta Európa szellemi, vallási és társadalmi életét. A nagy emberveszteség miatt értékesebb lett a munkaerő, megváltoztak a birtokviszonyok, egyes országokban a társadalom nyitottabbá és jobb módúvá vált. Új vallási mozgalmak, szemléletmódok alakultak ki, megszaporodtak az eretnek-mozgalmak” – áll a kiállításról szóló tájékoztatóban. Megjelennek a járvány elleni intézkedések, a karantén, a vesztegzár; a közegészségügyi rendszer kiépülésével az állam ekkortól kezd egyre inkább beleszólni az egyén életébe; fejlődésnek indul az orvostudomány.

Az orvos védőöltözeteAz orvos védőöltözete


A kiállítást 2008-ban a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium nívódíjjal tüntette ki. Magyar László Andrással, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgató helyettesével a sepsiszentgyörgyi megnyitó után beszélgettünk.


Hogyan született a kiállítás ötlete? Van bármiféle köze a napi aktualitáshoz, teszem azt az újabb és újabb, pandémiával kapcsolatos hisztériákhoz?

Magyar László András: A kiállítás ötlete jó három-négy éve született, akkor még semmilyen sertésinfluenza nem volt, akkor még más halálos járványok miatt rettegtek az emberek. Tulajdonképpen ennek a kiállításnak nem annyira aktualitása, mint inkább folyamatos érdekessége van, hiszen mi abból indultunk ki, hogy a mai modern történelemoktatás, a mai emberek történelemszemlélete nem veszi figyelembe a betegségek és járványok szerepét a történelemben. Nem gondolnak arra, hogy tulajdonképpen a Rákóczi-szabadásgharcot, a 15 éves háborút, a ‘49-es forradalmat járványok zárták le, járványok miatt kellett ezeket befejezni.

Tehát a kiindulási pont az volt, hogy szerettünk volna egy olyan járványt bemutatni, amely estében egyértelmű, a járvány hogyan és milyen módon képes befolyásolni a történelmet, és hogyan képes pozitív hatásokat is gyakorolni. Ez volt az alapgondolat, ehhez próbáltunk anyagot találni. Mivel múzeumunkban megfelelő tárgyi, művészeti és könyvanyag egyaránt volt, ezért döntöttünk a pestis mellett, nem amiatt, mert úgy gondoltuk, ez valamiféle aktualitással bír.


Mégis, állandó téma egy lehetséges világjárvány és annak következményei, rengeteg posztapokaliptikus témájú regény, film születik. Mennyire más a mostani emberek felfogása a világvége-verziókkal kapcsolatban?


Ezek hátterében a pusztulástól, a haláltól való félelem áll, nemcsak a személyes pusztulástól, hanem a család, a környezet pusztulásától. Ez egy alapvető emberi félelem.

Ami más lehet a mai emberek félelmében, hogy ma a vallás és a túlvilági életbe vetett hit sokkal gyöngébb, mint a bemutatott korokban. Látható a kiállításunkon, hogy az akkori emberek a vallásban, hiedelmekben milyen fogódzókat találtak. Ma a vallást a tudomány helyettesíti a legtöbb ember számára, legalábbis Európában. Ez tölti be a szerepet, a megoldást ma a tudománytól várja a világ, ugyanúgy, ahogy a 14. században Istentől várta, hogy megkegyelmezzen az emberiségnek.


Hová költözik február végétől a Démoni ragály?

Csíkszereda, majd még idén tavasszal Marosvásárhely a következő állomás, ezzel véget is ér az Erdély-túra. Onnan Salgótarjánba visszük a kiállítást, majd Debrecenbe. De az is lehet, ennél is tovább tart a kiállítás vándorútja, mindaddig, amíg a tárgyak, illetve mi magunk bírjuk erővel.


Létezik-e hasonló, járványról vagy éppen a pestisről szóló kiállítás európai múzeumokban?

Igen, járványtörténeti kiállítások voltak és vannak, Angliában a Wellcome intézetben, de Németországban is van hasonló kiállítás, Ausztriában is tartottak.

A mi kiállításunk különlegessége az, hogy nemcsak magát a járványt próbálja bemutatni, hanem elsősorban annak kulturális, vallási, közegészségügyi, politikai, nyelvi hatásait. Ebből a szempontból az első a maga nemében.


Mekkora csapat dolgozott a kiállításon?

Tulajdonképpen ketten állítjuk össze Horányi Ildikó kolléganőmmel, természetesen az adott befogadó múzeum rendelkezésünkre bocsátja szakembereit. Az a tapasztalatom, a székelyföldi múzeumoknál az is segít, akinek ez nem lenne a feladata, és nagyon kedvesek, segítőkészek, találékonyak az emberek.


Mi a közönség visszajelzése?

Számokkal tudom bizonyítani, hogy eddig sikeres kiállítás volt: Budapesten mintegy 8000-en látták, Békéscsabán, Szegeden azonban több mint 40 ezren. Ez nagyon nagy szám egy ilyen kis kiállítás esetében. Azt is tudjuk már, hogy Gyergyószentmiklóson majdnem 2000-en, Székelyudvarhelyen ennél is többen nézték, amit én óriási sikernek tartok, tekintve ezen városok lélekszámát. Ha eljönne Budapesten is a lakosság tíz százaléka, nekünk már állami kitüntetésünk lenne.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS