2019. november 20. szerdaJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hervay Gizellának tulajdonították Bíró József verseit

Fülöp Noémi 2010. február 18. 21:07, utolsó frissítés: 21:07

Irodalomtörténeti kuriózumnak nevezte Bíró József a gyűjteményes kötetet, amelyben egy évtizedig Hervay Gizella neve alatt szerepelt húsz verse – mindenki tudta nélkül.



Több mint tíz éve, 1999-ben jelent meg a Kriterion könyvkiadónál Hervay Gizella posztumusz gyűjteményes kötete, Az idő körei címmel. Néhány napja azonban kiderült: a kötet húsz olyan verset is tartalmazott, amelyek szerzője nem Hervay Gizella, hanem Bíró József magyarországi költő és performer.

Az illető verseket a Hervay-hagyaték katalogizálásakor sorolták tévesen a költőnő művei közé, a tévedésért és annak helyreigazításáért azonban Balázs Imre József vállalta a felelősséget. Ő mesélte el azt is a Transindexnek, pontosan hogyan derült fény a hibára: Pécsi Györgyi a Nagyítás című hetilapban közölt cikket Hervayról, amelynek végén az egyik Bíró József-verset idézte,


tévesen Hervaynak tulajdonítva azt.


Bíró József 1981-ben adta át az illető verseket egy gépiratos paksamétában Hervay Gizellának, aki felvezette a fiatal szerző költői estjét Budapesten. “Nagyon tanulságos történet, ha valaki valaha gyűjteményes kötetet akar sajtó alá rendezni, ajánlom figyelmébe. A tanulság az, hogy egy író hagyatékában nemcsak a saját kéziratai, gépiratai lehetnek, hanem a barátaié, ismerőseié is” - figyelmeztetett Balázs Imre József.

Balázs Imre JózsefBalázs Imre József

Hervay Gizella hagyatékát katalogizált formában a magyarországi Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. “Többféle hagyaték van: egyeseket dobozokban tárolnak, feldolgozatlanul és katalogizálatlanul, és ha megbízható kutatónak néz ki az ember, kezébe adják – de nincs minden egyes lapra ráírva, hogy mi szerepel rajta.

A Hervayé nem ilyen, teljesen fel van dolgozva, minden egyes lapnak, versnek, levélnek van egy katalógusszáma. Az a hiba, ami miatt ezek a versek bekerültek a gyűjteményes kötetbe, elsődlegesen ott történt, amikor nem vették észre, hogy ezek nem Hervay versei” - magyarázta a szerkesztő. Hozzátette, különbözött a versek gépelése, stílusa is, és ezt ő jelezte is a kötet utószavában. “Abban hibáztam, hogy nem feltételeztem, hogy


más lehet a szerzője ezeknek a verseknek.

Lehet, hogy ha valaki végigolvasta volna a kötet kéziratát, Hervay ismerőse vagy egy irodalomtörténész, feltűnt volna neki. De ehhez ismernie kellett volna a Bíró József verseit is” - tette hozzá. A tévedéshez valószínűleg hozzájárult az is, hogy abban az időszakban, amikor Bíró József verseit megkapta (azaz a nyolcvanas évek elején), Hervay Gizella maga is kísérletező időszakát élte.

“Nincs egyetlen stílusa az idők folyamán, időnként változik, kipróbál más dolgokat. Ezért nem is volt feltűnő, hogy eltérő az illető versek stílusa: töredékesebbek, kicsit Tandori Dezső, kicsit Zalán Tibor nyomdokain haladnak. A Hervay verseihez képest kísérletibb, neoavantgárdabb, töredékesebb versnyelv jellemzi őket” - fogalmazott Balázs Imre József.


Egy író, költő hagyatékának feldolgozása mindenképpen szakembert igényel. A hozzátartozók dolga gondoskodni arról, hogy pikáns vagy magánéleti jellegű dokumentumok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe, majd általában egy közgyűjteménybe kerül a hagyaték. A dokumentumok leltárba vétele, kutathatóvá tétele filológusi vagy könyvtárosi képzettséggel rendelkező szakértőkre vár.

Balázs Imre József említette, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakemberei például örömmel veszik, ha egy örökös felajánl nekik egy kéziratos hagyatékot, sőt estenként fizetni is tudnak érte. Ugyanakkor szívesen nyújtanak szakmai segítséget is, ha valaki nem tudná, hogy mit kell csinálni, hogy kell leltárba venni a rá maradt dokumentumokat. Elmondta,


emberileg nem hibáztatja a katalogizálást végző személyt,

és a kötet összeállításakor alkalmazott munkamódszert is vállalhatónak érzi. “Miután a folyóiratokból származó verseket összegyűjtöttem, készítettem egy listát róluk, amit elküldtünk a Petőfi múzeumba. Ott összevetették a hagyatékban szereplő versek listájával, és fénymásolatban kaptam meg a verseket. Ha nem következett volna be a tévedés eredetileg, ez egy vállalható munkamódszer kellett volna legyen” - magyarázta.

Balázs Imre József értesítette a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának vezetőjét, aki azonnal helyesbítést ígért, és megtörtént a kötetnek az Adatbankban található digitális változatának javítása is. Bíró József versei kikerültek a kötetből, azonban a kiadásról szóló jegyzetben címük továbbra is olvasható. A könyv nyomtatott változata viszont időközben elfogyott. “Beszéltem a Kriterion igazgatójával, H. Szabó Gyulával, aki azt mondta, hogy


nem zárja ki a lehetőségét, hogy új Hervay-kötetet jelentessen meg”

- mondta a szerkesztő. Bíró Józsefet e-mailben kerestük meg a versek ügyében – irodalmi szövegnek is beillő, fogalmazásában és formázásában sem mindennapi válasza itt olvasható (.pdf formátumban). A költő arról számolt be, Hervay Gizella közeli barátja volt, és csak a költőnő öngyilkossága volt akadálya annak, hogy Bíró József lányának keresztanyja legyen.

“Fájdalmasnak és mélységesen aggasztónak tartom a történteket, amint egész kulturális s azon belül irodalmi életünk helyzetét” - fogalmazott a költő, aki az érintettek nevesítésénél sokkal fontosabbnak nevezte a kötet mielőbbi, kijavított és feljavított, hibamentes újrakiadását. Azonban hozzátette, az 1999-es kiadás irodalomtörténeti kuriózumként immár örökre megmarad.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS