Három Baász kiállítása: Imre, Pálma és Orsolya
Fülöp Noémi 2010. február 19. 17:49, utolsó frissítés: 2010. február 20. 12:38A művészi individualizmus korában ritka, hogy egymás mellett tudjon alkotni egy család három tagja.
A Baász névről rendhagyó módon nem Imre jut eszembe először, hanem Szigeti Pálma, kétszer: mint képzőművész, a maga meseszerű, játékos stílusával, és mint a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tanára, aki arra bátorította diákjait: akarjanak és merjenek kísérletezni.
A kolozsvári Művészeti Múzeum kiállítása szintén kétszer különleges: egymás mellett látom egy képzőművész-család három tagjának alkotásait, ugyanakkor a Bánffy-palota termeiben látom vendégeskedni Sepsiszentgyörgy művészeti életének egy meghatározó darabját.
A közel húsz éve elhunyt Baász Imre, valamint Sepsiszentgyörgyön élő özvegye, Baász Szigeti Pálma és lányuk, Baász Orsolya műveivel ebben a sorrendben találkozik a látogató. Baász Imrét Călin Stegerean múzeumigazgató karizmatikus embernek és erős üzenetű alkotónak, Szőcs Géza
tekintélyt nem ismerő energiabombának nevezte.
Stegerean személyes ismeretségüket felelevenítve helyezte el Baász Imrét a kommunista rendszerhez való viszonyulása és a Sepsiszentgyörgy művészeivel, illetve a teljes várossal való kölcsönhatása keresztmetszetében. “Úgy éreztük, az árral szemben haladunk, büszkék voltunk arra, amit a sepsiszentgyörgyi művészi közösség szakadárságának éreztünk” - fogalmazott a múzeumigazgató.
Kiemelte, Baász Imrét az új művészeti kifejezési módokkal: a performanszokkal, installációkkal, objektumokkal való kísérletezés jellemezte. A kiállítás a hetvenes, nyolcvanas években készült alkotásaira helyezi a hangsúlyt.
Baász Szigeti Pálma műveit Stegerean a művészet és a giccs viszonyának kutatásával, játékossággal, felforgató üzenetekkel jellemezte. Szőcs Géza ugyanakkor a mesét választotta művészetének kulcsszavául:
“illusztrációk egy enigmatikus transzszilván narratívához”,
fogalmazott. Baász Orsolya művészete erős, dinamikus, életteli – mondta a múzeumigazgató, míg Szőcs Géza hangsúlyozta: a két képzőművész gyermeke saját autonómiájára volt utalva, hogy megtalálhassa saját hangját, közvetíthesse saját üzeneteit. A művészi individualizmus korában ritka, hogy egymás mellett tudjon alkotni egy család három tagja, hívta fel a figyelmet Székely Sebestyén György művészettörténész.
A kiállítás akár Minotaurusz labirintusaként is felfogható, amelyben vörös fonalként a három alkotót összefűző, személyes és művészi kötelék húzódik. Vagy akár azt is megkérdezheti magától a látogató: létezik egyáltalán ez a kötelék?
Ki hatott kire és hogyan? Ki kellett nőnie Baász Imre árnyékából Szigeti Pálmának és Orsolyának – vagy inkább beleépítették ezt az árnyékot saját mondanivalójukba? De lehet találgatni is, mivel lepi majd meg a közönséget a legifjabb, kéthónapos Baász.
Baász Imre, Baász Szigeti Pálma és Baász Orsolya kiállítása március 21-éig látogatható.