Csaplár Vilmos: elfelejthetjük a történelmet?
Fülöp Noémi 2010. március 23. 17:01, utolsó frissítés: 2010. március 24. 13:17A magyarországi író egyik legismertebb regényében Kádár János bőrébe bújik bele, legújabb művének címe pedig #i#Hitler lánya#/i#.
Az autóban ülő Kádár János találkozik egy bicikliző kisfiúval, aki meggyőzi arról, hogy az egyenlőség jegyében vigye el autóval – főleg, hogy a kisfiúnak épp aznap van a tizenegyedik születésnapja. A kisfiút Csaplár Vilmosnak hívják.
Idáig tartott a rádiójáték részlete, amit a Korunk Akadémia tegnap esti rendezvényének közönsége előjátékként meghallgathatott. Csaplár Vilmos Igazságos Kádár János című regényének részletét sok olvasó igaznak hitte, de az író tegnap este elmondta: csak a regényben találkozott az egykori miniszterelnökkel. Sokak számára pedig furcsa volt újra Kádár Jánost hallani megszólalni a rádióban, tette hozzá az író.
A regény címében két motívumrendszer vetítődik egymásra, hiszen a kommunista Magyarország vezetőjének nevéhez egy olyan jelző társul, amit egy nála sokkal pozitívabb megítélésű királlyal azonosított a történelem. De Csaplár Vilmos szerint
létezik párhuzam a Mátyás- és a Kádár-legendárium között is.
“Ha egy közösségre nyomás nehezedik annak vezetője miatt, mentálhigiénés úton próbál megtisztulni, úgy próbál felülemelkedni a szégyenen, a kényszeren, hogy a maga képére formálja az illető személyiséget” - fogalmazott az író. Hozzátette, ebben próbált ő segíteni a Kádár Jánosról szóló regénnyel – bár ezt akkor, amikor a regényt írta, még nem tudta.
Az Igazságos Kádár János egyébként abban az évben született, amit Csaplár élete legszomorúbb évének nevezett: az író ösztöndíjjal tartózkodott Németországban, és úgy próbált segíteni a dolgon, hogy megírta élete legvidámabb könyvét. “Az ember nem végződik a saját bőrénél. A beleélés képessége teremt kapcsolatot az író és a az olvasó között – nekem pedig sokféle beleélőképességem van, Kádár János szerepébe például nagyon bele tudtam élni magam” - magyarázta az író.
A fiatal írók legtöbbje körül elkezdenek szaglászni a filmrendezők, állította az író, és hozzátette: őt Bódy Gábor találta meg, vagy harminc évvel ezelőtt. Csaplár írta a Nárcisz és Psyché, illetve a Kutya éji dala című Bódy-filmek forgatókönyvét – további huszonöt forgatókönyvvel együtt, amiből öt valósult meg.
Az író kérdésére: hányan látták a közönségből a két Bódy-film legalább egyikét, négy-öt kéz emelkedett fel. Csaplár Vilmos ennyinek is örvendett, hiszen – mind mondta – a filmeket nem sugározza a televízió. A Weöres Sándor-mű alapján született Nárcisz és Psyché pedig nemrég megjelent ugyan DVD-n, de alig kapható valahol.
Selyem Zsuzsa irodalomkritikus, író arra kérdezett rá, hogyan fogadta az író, amikor kiderült, hogy Bódy Gábor besúgó volt. “Nem új dolog, hogy valaki összefog olyanokkal, akiket nem szeret, olyanok ellen, akiket szeretett” - fogalmazott Csaplár.
Elmondta, leginkább ahhoz tudja hasonlítani ezzel kapcsolatos érzéseit, amikor az ember a válóper után már szóba sem akar állni egykori házastársával, de közös gyerekük iránti szeretete változatlan marad.
“Elég kemény büntetést mért magára,
hiszen öngyilkossága az ítélet, amit önmagán hajtott végre” - mondta az író, és hozzáfűzte, Bódy Gábor filmjei nem lettek rosszabbak a szemében.
A legújabb Csaplár-regény, a Hitler lánya szintén egy cseppet sem közkedvelt történelmi alak köré szerveződik. Ugyanakkor felbukkan benne néhány kolozsvári szereplő is. “Mindenkinek megvannak a maga előformált történetei: nem tudja, ő maga emlékszik valamire, vagy elmesélték neki” - fejtegette Csaplár. Elmondta, az író történelmi kutatás során keresi meg a maga előformált történeteit, a Hitler lánya esetében pedig az egyik ilyen előformált történet a kolozsvári Kasztner Rezsőé volt.
Az író szerint azonban megtörténhet, hogy nemsokára gyökeresen megváltozik ezekhez a történetekhez való viszonyulásunk. Példaként Quentin Tarantino legújabb filmjét, az Inglorious Basterds-t hozta fel, amelyben a rendező más véget álmodik a II. Világháborúnak. Csaplár kifejtette, szerinte az iskolai történelemoktatásnak sem kellene kötelezőnek lennie.
“Minden gyerek úgy születik meg, hogy azt hiszi, ő ugyanolyan, mint bármelyik másik gyerek a világon. Aztán az iskolában megtanítják neki a magyar történelmet, és ennek vége” - magyarázta az író. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a jövőben nem lesz kötelező figyelembe venni az előformált történeteket, és hozzáfűzte: lehet, hogy a két saját regénye is egy-egy lépés ezen az úton.