| ||||||||||||||||||||||||||||
|
Fülöp Noémi Erdély legrégebbi, folyamatosan működő magyar gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttese születésnapját ünnepli Kolozsváron.
HIRDETÉS “...micsoda bátorságra volt szükségünk abban a nehéz időben. Amikor próbáltak elhallgattatni, érdemes volt kipróbálni a táncot – fogalmaz Tolna Éva magyartanárnő, a kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes elődje, a Brassai Sámuel Gimnázium Folklórkörének kezdeményezője. A 25. évfordulóját ünneplő együttes a Brassai Sámuel Gimnázium ötödik és hatodik osztályosaiból alakult, hogy negyed évszázad alatt több korosztályt, és rendezvényeivel Kolozsvár magyar lakosságának tetemes részét megmozgató kezdeményezéssé váljon. A születésnapot április 22-24. között ünneplik, többek között a néptáncegyüttes történetéről szóló, Bogáncs 25 című könyv bemutatójával. Ebben emlékezik többek között Tolna Éva is a Bogáncs indulására. “A népzene és néptánc láthatatlan birodalmában Kolozsvár kivételezett helyet foglal el, (...) a város vonzáskörébe tartozik két néprajzi kincsesbánya, Kalotaszeg és Mezőség is (...) a népdalokat és néptáncot nagyon sok esetben a gyerekek nem megtanulták, hanem visszatanulták, esetleg elmélyítették a már ismerteket” – elmélkedik Deák Gyula Levente, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke.
A Bogáncs nevet 1990-ben vette fel az együttes – ebben az évben vette át vezetését Könczei Csillától Könczei Csongor. Ugyanakkor jött létre a Bogáncs Utánpótlás csoport, és megalakult a Kisbogáncs (vagyis az együttes kisgyermek-csoportja) is. 1999-ben megalakult az Apróbogáncs: a Kisbogáncsban ugyanis már nem fértek el a jelentkezők, így az új csoportba a kis elemi osztályosok járhattak táncolni. Egy évvel később azonban már az Apróbogáncsban is túl sokan voltak – így létrejött a Morzsabogáncs, amely az óvodásokat is befogadta. Ezek a csoportok kisebb-nagyobb megszakításokkal működnek azóta is. Az elmúlt évek alatt több mint ezer gyermek és fiatal táncolt a csoportokban, az együttesek jelenleg összesen mintegy 120 főt számlálnak. Csak a kolozsvári fellépések listája a 178. tételnél ér véget április 17-ével, ehhez hozzáadódik kis híján ugyanennyi bel- és külföldi vendégszereplés. Az együttes tagjai – mint azt honlapjukon is bevallják – az 1992-ben kapott Éghy Ghysa EMKE-díjat tartják a legnagyobb elismerésnek az összes többi, fesztiválokon kiérdemelt kitüntetés mellett. A jelenlegi Bogáncsban az ötödik nemzedék táncol, közben pedig az időközben felnőtt táncosok megalakították a nagyobbik testvért, a Zurbolót. Az 1993-ban alakult csoport neve már táncegyüttes, jelezve, hogy koreográfiáik, táncjátékaik a táncszínház irányába mozdulnak el. Tagjai ugyanakkor a Bogáncs és a gyerekcsoportok oktatói, irányítói. A negyed évszázad alatt összesen 92 zenész muzsikált a Bogáncs és Zurboló fellépésein – a hagyományőrző zenészek mellett saját nevelésűek is. Az együttes mellett alakult meg az Üsztürű, Zurboló, Tüske zenekar, akik önálló műsorszámokkal, koncertekkel is a közönség elé álltak. Ilyen volt többek között Hatházi András és a Zurboló Zenekar Változatok. Mese és muzsika a juhok kereséséről című, 2004-ben bemutatott előadása, amelynek híre a Duna Televízióig is eljutott. A Bogáncs és a Zurboló nevéhez több, rendszeresen megszervezett rendezvény is fűződik: 1992 óta kétévente megtartják a kolozsvári Ifjúsági Néptánctalálkozót, amelynek fő célja fellépési lehetőséget biztosítani a régió fiatal, műkedvelő és hagyományőrző néptáncegyütteseinek. Torockón zajlanak a Bogáncs és Zurboló edzőtáborok, hagyományápoló és közösségépítő tevékenységként – jelenleg a tizenhetedik nyári táborra készülődnek.
2000 és 2005 között működött a Zurboló Táncház, amelyet hetente szerveztek meg a Tranzit Házban, állandó zenekara a Zurboló Zenekar volt. 2001 óta pedig évente akár többször is megszervezik a Zurboló Táncfórumot, ahol teljes estés fellépési lehetőséget kapnak a régió fiatal műkedvelő és hagyományőrző együttesei. 2005 óta pedig a Bogáncs – Zurboló Egyesület évente megünnepli a Tánc Nemzetközi Világnapját: a néptáncegyüttesek előadásai mellett filmvetítések, tudományos ülésszakok is szerepelnek a programban. “A 25 év alatt néha egy-egy bogáncs kiszáradt, kiöregedett vagy 'hosszú útra' ment, ezért a mostani ünnepnek a lényege a találkozás” - írja Bajnóczi Zoltán, a Bogáncs – Zurboló Egyesület elnöke. És hozzáteszi, mindezt annak ellenére, hogy a kezdetekkor azt jósolták: a Bogáncs még serdülőkora előtt elszárad, kipusztul majd. A három napos emlékünnepségen többek között bemutatják a Bogáncs 25 című emlékkönyvet, és egyúttal kerekasztal-beszélgetést szerveznek az együttes negyedévszázados történetéről. Közös koncerten muzsikálnak majd együtt azok a zenekarok, akik a Bogáncsnak húzták a talpalávalót az elmúlt 25 évben, gálaműsoron lép fel az összes Bogáncs-csoport - és persze lesz táncház is.
HIRDETÉS |
![]() SZAVAZÓGÉPTe miért utálod a szeptembert? ![]()
Dub Fx
Dub Fx
Korn: az élő koncertek hangulatát kaptuk el az új lemezen
Dub Fx
Átszervezés: Székelyudvarhely kap még egy esélyt
Átszervezés: Székelyudvarhely kap még egy esélyt
![]() |
|||||||||||||||||||||||||||