Nem száradt ki: 25 éves a Bogáncs Néptáncegyüttes
Fülöp Noémi 2010. április 14. 17:48, utolsó frissítés: 18:59Erdély legrégebbi, folyamatosan működő magyar gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttese születésnapját ünnepli Kolozsváron.
“...micsoda bátorságra volt szükségünk abban a nehéz időben. Amikor próbáltak elhallgattatni, érdemes volt kipróbálni a táncot – fogalmaz Tolna Éva magyartanárnő, a kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes elődje, a Brassai Sámuel Gimnázium Folklórkörének kezdeményezője.
A 25. évfordulóját ünneplő együttes a Brassai Sámuel Gimnázium ötödik és hatodik osztályosaiból alakult, hogy negyed évszázad alatt több korosztályt, és rendezvényeivel Kolozsvár magyar lakosságának tetemes részét megmozgató kezdeményezéssé váljon. A születésnapot április 22-24. között ünneplik, többek között a néptáncegyüttes történetéről szóló,
Bogáncs 25 című könyv bemutatójával.
Ebben emlékezik többek között Tolna Éva is a Bogáncs indulására. “A népzene és néptánc láthatatlan birodalmában Kolozsvár kivételezett helyet foglal el, (...) a város vonzáskörébe tartozik két néprajzi kincsesbánya, Kalotaszeg és Mezőség is (...) a népdalokat és néptáncot nagyon sok esetben a gyerekek nem megtanulták, hanem visszatanulták, esetleg elmélyítették a már ismerteket” – elmélkedik Deák Gyula Levente, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke.
“Tolna Éva és Könczei Ádám nemcsak négy gyerekük édesanyja és édesapja, hanem egy egyre növekvő közösség lelki és szellemi szülei is. Az erdélyi táncház bölcsője Kolozsvár” – írja Kósa Mária, a Brassai igazgatónője. A néptáncegyüttes elődje, a Folklórkör 1985-ben alakult, 1989-ig működött ezen a néven, azóta pedig a Bogáncs Erdély legrégebbi, folyamatosan működő magyar gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesévé vált.
A Bogáncs nevet 1990-ben vette fel az együttes – ebben az évben vette át vezetését Könczei Csillától Könczei Csongor. Ugyanakkor jött létre a Bogáncs Utánpótlás csoport, és megalakult a Kisbogáncs (vagyis az együttes kisgyermek-csoportja) is. 1999-ben megalakult az Apróbogáncs: a Kisbogáncsban ugyanis már nem fértek el a jelentkezők, így az új csoportba a kis elemi osztályosok járhattak táncolni.
Egy évvel később azonban már az Apróbogáncsban is túl sokan voltak – így létrejött a Morzsabogáncs, amely az óvodásokat is befogadta. Ezek a csoportok kisebb-nagyobb megszakításokkal működnek azóta is. Az elmúlt évek alatt
több mint ezer gyermek és fiatal táncolt a csoportokban,
az együttesek jelenleg összesen mintegy 120 főt számlálnak. Csak a kolozsvári fellépések listája a 178. tételnél ér véget április 17-ével, ehhez hozzáadódik kis híján ugyanennyi bel- és külföldi vendégszereplés. Az együttes tagjai – mint azt honlapjukon is bevallják – az 1992-ben kapott Éghy Ghysa EMKE-díjat tartják a legnagyobb elismerésnek az összes többi, fesztiválokon kiérdemelt kitüntetés mellett.
A jelenlegi Bogáncsban az ötödik nemzedék táncol, közben pedig az időközben felnőtt táncosok megalakították a nagyobbik testvért, a Zurbolót. Az 1993-ban alakult csoport neve már táncegyüttes, jelezve, hogy koreográfiáik, táncjátékaik a táncszínház irányába mozdulnak el. Tagjai ugyanakkor a Bogáncs és a gyerekcsoportok oktatói, irányítói.
A negyed évszázad alatt összesen 92 zenész muzsikált a Bogáncs és Zurboló fellépésein – a hagyományőrző zenészek mellett saját nevelésűek is. Az együttes mellett alakult meg az Üsztürű, Zurboló, Tüske zenekar, akik önálló műsorszámokkal, koncertekkel is a közönség elé álltak. Ilyen volt többek között Hatházi András és a Zurboló Zenekar Változatok. Mese és muzsika a juhok kereséséről című, 2004-ben bemutatott előadása, amelynek híre a Duna Televízióig is eljutott. A Bogáncs és a Zurboló nevéhez
több, rendszeresen megszervezett rendezvény
is fűződik: 1992 óta kétévente megtartják a kolozsvári Ifjúsági Néptánctalálkozót, amelynek fő célja fellépési lehetőséget biztosítani a régió fiatal, műkedvelő és hagyományőrző néptáncegyütteseinek. Torockón zajlanak a Bogáncs és Zurboló edzőtáborok, hagyományápoló és közösségépítő tevékenységként – jelenleg a tizenhetedik nyári táborra készülődnek.
2000 és 2005 között működött a Zurboló Táncház, amelyet hetente szerveztek meg a Tranzit Házban, állandó zenekara a Zurboló Zenekar volt. 2001 óta pedig évente akár többször is megszervezik a Zurboló Táncfórumot, ahol teljes estés fellépési lehetőséget kapnak a régió fiatal műkedvelő és hagyományőrző együttesei. 2005 óta pedig a Bogáncs – Zurboló Egyesület évente megünnepli a Tánc Nemzetközi Világnapját: a néptáncegyüttesek előadásai mellett filmvetítések, tudományos ülésszakok is szerepelnek a programban.
“A 25 év alatt néha egy-egy bogáncs kiszáradt, kiöregedett vagy 'hosszú útra' ment, ezért a mostani ünnepnek a lényege a találkozás” - írja Bajnóczi Zoltán, a Bogáncs – Zurboló Egyesület elnöke. És hozzáteszi, mindezt annak ellenére, hogy a kezdetekkor azt jósolták: a Bogáncs még serdülőkora előtt elszárad, kipusztul majd.
A három napos emlékünnepségen többek között bemutatják a Bogáncs 25 című emlékkönyvet, és egyúttal kerekasztal-beszélgetést szerveznek az együttes negyedévszázados történetéről. Közös koncerten muzsikálnak majd együtt azok a zenekarok, akik a Bogáncsnak húzták a talpalávalót az elmúlt 25 évben, gálaműsoron lép fel az összes Bogáncs-csoport - és persze lesz táncház is.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!