Pillangóhatás a kászoni Tiszástőn: talán a halak is visszajönnek
B. D. T. 2010. augusztus 10. 18:30, utolsó frissítés: 2010. augusztus 11. 11:04Benéztünk Minimum Partyra, és megtaláltuk a kiutat a káoszból. Egy összművészeti alkotótábor fél napja fotókban.
Hónapokig azt rebesgették egyesek még a Minimum Party-közeli körökben is, hogy idén elmarad a tábor. Pont a tizenötödik. (Miért, lehetne a tizenhatodik is, az meg „pont” négyszer négy...) Lényeg, hogy a főszervezőnek meg sem fordult a fejében lemondani a folytonosságról, pedig közben ikerlányokkal gyarapodott a család.
A következő Minimum Party szervezése mindig elkezdődik az alkotótábor utolsó napjaiban, már tavaly megbeszéltük néhány műhelyvezetővel az idei programot nagy vonalakban – meséli Lőrincz Ildikó. Karján az egyik héthónapos babájával végigvezet a táboron, ha már lemaradtam a lényegről, lássam legalább a végeredményt.
Tíz évvel ezelőtt, amikor utoljára itt jártam, még biztosan nem volt ennyi családos, morfondírozom. Ilyenkor, utolsó napra a műhelymunkák bemutatójára sokan jönnek "külsősök", olyanok is, akik hozzánk hasonlóan régen részt vettek, de idén nem tudtak eljönni és végig maradni. Ötfős társaságunk majd' minden tagja rég látott ismerősöket fedez fel.
Közben egy forgatásba botlunk, az emberiség történetét játsszák el és filmezik – vágás nélkül.
Az íróműhely a Chaos Cafét szerkeszti, a filmesek egy része már lázasan vágja a kész anyagot, lobogtatja a szél a patakba visszatérő hal-avatárokat, mindenhol gyerekek és kutyák rohangálnak, kiabálnak, zajlik az élet.
Az összművészeti alkotótábor helyszíne egy tisztás, Kászonfeltíztől is feljebb, köves erdei úton. Útban a Káosz felé, ha eltévednél, szamárvezetőket is találsz, ember készítette jeleket fák, bokrok lombján.
Mindenki az utolsó utáni határidőt próbálta tartani a szombat esti műhelybemutatókra; sötétedés előtt, a tengelyszaggató hazatérésre készülve Selyem Zsuzsával sikerül néhány szót váltani a műhelymunkáról. A kolozsvári író, irodalomtörténész a Láthatatlan Kollégiumos diákjait is elhozta a táborba. Kicsit tartott attól, hogyan találja meg a csoport a közös hangot, annyiféle korosztály és különböző hátterű emberek jelentkeztek utóbb az íróműhelybe, de végül nagyon jól sült el az egész.
Első nap az volt a feladat, hogy egy papírra mindenki írt egy akármilyen mondatot, majd ezekből a random mondatokból kellett mindenki összefüggő szöveget gyártson. Közös alkotásként született az a történet is (A Nagy Kormányos kétszer hal meg), amelynek minden mondatát más-más ember írta, olyan is volt, aki épp csak belépett, írt egy mondatot, és ment is tovább egy másik műhelybe. "Engem nagyon zavar, hogyha az irodalom belterjes, kimondottan kértem, hogy mindenki járjon más műhelybe is, és írjanak olyan szövegimprót, amely egy másik műhely jelrendszerével dolgozik, vagy egy sztorit, ami ott játszódik le. Nagyon jó szövegek születtek."
A random mondatokból Selyem Zsuzsa írt egy dialógust is a pillangó-effektusról Pill and go címmel. A két pillangó párbeszédét Faragó Balázs meg is filmesítette a filmes műhelyben. De az összművészetiség elve más műhelyek között is működött: bár minden műhelynek megvolt a maga kis zuga, ahová elvonulhatott, a közös tér összehozta az alkotókat.
A kreatív olvasási gyakorlaton a szövegeket nem az alkotó, hanem a mellette ülő személy olvasta föl. "Szeretném, ha változna a közfelfogás azzal kapcsolatban, hogy az irodalom önmegmutatás, hiúsági dolog; ehelyett olyasvalami, ami összeköti az embereket, kapcsolatot keres. Ha elkészült egy szöveg, nem az volt, hogy felolvassuk és tapsolunk, hanem odaadtad a melletted ülőnek. Ott olvashatta el, ahol akarta, rá egy napra pedig bemutatja. Fontos az is, hol, milyen szituációban olvasol, nemcsak az, hogy mi van benne a szövegben, hanem hogy mit tudsz te hozzáadni" - magyarázta a műhelyvezető.
Idén mintegy száz résztvevő jelentkezett a Minimum Partyra, körülbelül fele-fele arányban jöttek Magyarországról és Romániából. A völgyet érdekes mód nagyrészt elkerülte az eső, vihar, s az erdő és patak közelségének köszönhetően kánikula sem volt. Lehetett hanyatt fekve eget nézni, fűben ülve dobpörgést és gitárzenét hallgatni, a nyolc nyitott műhelyben tevékenykedni, patakban fürdeni, medvétől félni, de nem megijedni. Esténként tábortűz, buli, sör. Az elkövetkező hetekben a honlapra felkerül egy beszámoló, év végére Lőrincz Ildikó szerint elkészül a katalógus is: aki lemaradt idén a táborról, ezekkel vigasztalódhat.
A 12 napos tábor augusztus 8-án zárult, ám volt, aki még hétfőn is maradt még egy kicsit. Önkéntes visszavonuló: az alkotások egy részét összegyűjtötték és elvitték. A többit lassan visszafoglalja az erdő. Jövőre ugyanitt?