2020. február 25. keddGéza
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A kolozsvári Egyetemi Könyvtár vendégei voltunk

Kertész Melinda Kertész Melinda 2010. augusztus 20. 12:25, utolsó frissítés: 13:50

Kalandozás 3,5 millió "könyvtári egység" között, ahol kiderül: egyetemisták kezébe csak pléhborítós könyv való.


Izgalmas túrára invitáltak a Kolozsvári Magyar Napok szervezői csütörtök délelőtt: a Lucian Blaga Egyetemi Központi Könyvtár nemcsak kapuit, hanem alagsorát, műhelyei ajtaját is kitárta a szép számban megjelenő érdeklődők előtt, akik arra voltak kíváncsiak, miként működik egy ilyen óriásintézmény, hogyan lehet 3 és fél millió könyvtári egységet (ez a könyvek és különféle egyéb publikációk, dokumentumok neve) rendszerezni, nyilvántartani, kikeresni, és nem utolsó sorban takarítani?

Gurka Balla Ilona könyvtáros és Sipos Gábor levéltáros, a BBTE Filozófia és Történelem kar docense vezette végig a könyvtár épületében a nyílt napokra érkező vendégeket.








Sipos Gábor egy kis történelmi ízelítővel kezdte mondanivalóját: az intézményt 1872-ben alapították, az Erdélyi Múzeum-Egyesület 31 ezer kötetet számláló gyűjteményével. A könyvtár szecessziós stílusú épületét 1906-ban kezdték építeni Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei alapján.








A grandiózus belterek kialakításakor a funkcionalitásra is nagy hangsúlyt fektettek, így készült el a kor és a régió legkorszerűbb könyvtára.


A könyvtár legizgalmasabb része minden bizonnyal az alagsorban levő


könyvrestauráló és könyvkötő műhely.

Itt a korabeli nyomdafelszerelés békében megfér az utolsó generációs digitális készülékekkel. Ottlétünkkor éppen a napi Agerpres-híreket tartalmazó lapokat kötötték karton közé az alkalmazottak.


Elmagyarázták, a fűzési technikával összefogott kötetek nem szépek, viszont nem is ez a cél: talán 10 évente egy alkalommal lapozzák fel ezeket, így a műhelyben megpróbálják a lehető legalacsonyabb kiadással archiválni. Azonban nem ugyanígy bánnak az értékes kiadványokkal: azokat 100 éve nem változott technikával restaurálják,


minden munkafázist manuálisan,

vagy a korabeli mechanikus gépekkel, eszközökkel, szerszámokkal végzik el.








Rengeteg a tennivaló, mert naponta szállítanak az alagsorba szétesett, sérült könyveket. Ezeket újrakötik, ha kell, ragasztják. „Az egyetemistáknak kölcsönzött könyveket pléhvel kellene újrakötni” – élcelődik az egyik könyvkötő.




A könyvtári séta során a látogatók megtudták, a könyvtári cédulák digitalizálása van éppen folyamatban, a külföldről, vagy más városból érkező kutatók örömére: amikor Kolozsvárra érkeznek, már tudják, hogy milyen könyveket szeretnének kikölcsönözni, nem kell a cetlikkel tele fiókokban keresgélniük. A digitalizáló laboratórium alkalmazottai azzal szoktak viccelődni, hogy munkájukkal


megkímélik az olvasókat a portól.




A szecessziós üvegberakásokkal díszített óriási ablakok, és art nouveau lépcsőkorlátok díszítette folyosón végighaladva az olvasótermet, a könyvliftet, a társadalomtudományok részleget és a lepedő-nagyságú térképeket őrző szekrényekkel bebútorzott termet is meg lehetett tekinteni – igaz, ez utóbbit csak kívülről.

Nincs új a nap alatt ősmaxima ismét beigazolódott: A tudás fája családi képes enciklopédia ki- és becsatolható borítójának ötlete már a francia enciklopédistáknak is eszébe jutott emberöltőkkel ezelőtt. Gurka Balla Ilona elmagyarázta, az enciklopédia fatáblás kérge kinyitható volt, ami lehetővé tette a kimaradt lapok beszúrását, így nem kellett pótkiadványt mellékelni a kész enciklopédiához.


Az egyetemi tanárok mindig is kiemelt tiszteletet élveztek a könyvtárban: létezik egy ódon bútorral berendezett kutatószoba, amelyből leginkább egy tanári szoba szigora árad, ahol ismét perzsán érezheti magát az egykori csínytevő diák.

A könyvek takarítása nem elhanyagolható tevékenység, nemcsak porszívóval, portörlővel, de infravörös sugarakkal küzdenek az atkák ellen, amelyek súlyosan károsíthatják a papírt. A sugaras kezelés végzésekor a növényeket ki kell menekíteni a helyiségből, hiszen ezekre is káros hatással van ez a fajta kezelés.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS