2020. április 5. vasárnapVince
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogyan sminkeljünk zombit?

Fülöp Noémi 2010. október 11. 12:45, utolsó frissítés: 16:06

Maszkmester workshopot szerveztek Kolozsváron a Filmtettfeszt keretében: ki lehetett próbálni, hogyan készül a műseb vagy a műránc.


Egy maszkmester munkája egy szobrász, egy sminkes, egy fodrász, sőt, időnként egy kémikus tudását is igényli, derült ki Gaál Péter és Molnár Andrea workshopjának első perceiben. A magyarországi maszkmestert és frizurákkal, parókákkal foglalkozó társát a hétvégén megszervezett Filmtettfeszt keretében hívták meg Kolozsvárra, a maroknyi (de annál érdeklődőbb) résztvevő a Tranzit Házban gyűlt össze.

Gaál Péter gyerekkori álmát valósította meg azzal, hogy maszkmester lett. Szobrászatot tanult, ám jelenlegi szakmája folyamatos tanulást, önképzést igényel – napról napra jelennek meg új alapanyagok, technikák. Ráadásul


a HD technika új kihívást jelent a maszkmestereknek:


a felvételek megmutatják azokat az apró részleteket is, amelyek az emberi szem számára nem láthatók, így nem szabad hibázniuk. A maszkok alapját a latex képezi, amelyet manapság egyre többen helyettesítenek szilikonnal.






Ebből öntik ki a színész arcára (vagy egyéb testrészeire) tökéletesen illeszkedő protézist, melyet különleges festékkel színeznek, és amelybe alkalomadtán szálanként kell befűzni a hajat vagy más testszőrzetet. Azonban gyakran megtörténik az is, hogy a maszkmesternek nincs alkalma előre elkészíteni a kívánt protézist vagy éppen műsebet, ilyenkor a helyszínen kell rögtönözni.

Ebből adott ízelítőt Péter és Andrea a jelenlévőknek: először egy műseb készült Andrea karjára. A rétegekben felvitt, majd hajszárítóval megszárított szilikonréteget Péter egy helyen feltépte, majd festékkel színezte, végül művért csöpögtetett rá. Utóbbi kukoricaszirupból készíthető el házilag, amelyhez ételszínezéket, illetve csokoládészirupot adagolnak.


A ragyás, hámló bőrt vatta vagy papír zsebkendő felhasználásával imitálják. Sebekből jó néhányat kellett elkészíteni


a Pál Adrienn című filmhez,

Péterék legutóbbi nagyobb munkájához: az egyelőre csak külföldön vetített produkció főhőse ugyanis egy kórház elfekvő osztályán dolgozik. A filmben 150 statiszta alakított elfekvő beteget – a forgatás előtt a maszkmesterek valódi kórházakban dokumentálódtak. De készítettek már hullát is a Feszty-körképhez, vagy egy éppen levágott karhoz megszólalásig hasonlító protézist.




Bár az anatómiai pontosság általános igény a rendezők részéről, a valóság néha teljesen valószerűtlenül mutatna a képernyőn. Péter elmondta, a valódi holttestek pár nap alatt narancsos árnyalatot öltenek, ám ennek ellenére a filmekhez minden alkalommal fehéres-szürkés, esetleg kékes színű hullák készülnek. „A végleges látvány a valóság és a rendező elképzelésének összegyúrásából alakul ki” – magyarázta.

A maszkmester munkáját számos apró tényező nehezítheti meg: előre ismernie kell minden beállítást, hogy annak megfelelően készítse el a szereplők sminkjét, ám Magyarországon nem ritka, hogy


a rendező meglepődik, amikor elkérik tőle a forgatókönyvet.

Ahhoz, hogy a használt színek valósághűek legyenek, a forgatási helyszínen használt fényben kell elkészülnie a sminknek, ám ennek ellenére a legtöbbször Wolfram-égőkkel megvilágított lakókocsit ajánlanak.

Megtörténhet az is, hogy a színészek érzékenyek egyes alapanyagokra – ezt persze nem tudhatják előre, így a maszkmesternek nem árt tudnia azt is, milyen ellenszer használható ilyen esetben. Mivel a forgatás nem időrendi sorrendben történik, a maszkosok fényképen dokumentálják az egyes jelenetekben szereplő sminket – és persze nekik kell odafigyelniük, hogy a filmen nyoma maradjon annak, amikor például egy kék folt pár nap alatt elhalványul.


























A workshopon Péter Andreának készített zombi-arcot – elmondta, egy hasonló munka akár hét órát is igénybe vehet, és megesik, hogy egy színészt a forgatás több napján, naponta többször ki kell sminkelni ugyanúgy. Ennek ellenére a maszkmesterek fő megélhetési forrását nem a játékfilmek jelentik Magyarországon – ezekkel távolról sem keresnek annyit, mint egy reklámfilm vagy más művészeti projekt készítése során.

Gaál Péter ennek ellenére reménykedik az új filmes generációban. Elmondta, egyre több magyarországi filmben van szükség a munkájukra – bár nagy álma: egy sci-fiben való közreműködés valószínűleg csak külföldön teljesülhet.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS