2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szombaton Kolozsváron lép fel Berecz András

2010. november 18. 18:59, utolsó frissítés: 2010. november 19. 09:08

"Gyergyóalfaluban Hazug Pista bácsi arra tanított, hogy mindenféle görbeség az ő helyén jó. Ha szó, ha cselekedet, azon én semmit se egyenesítsek."


Telefonon értük utol Berecz Andrást, a VII. Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozó vendégét. A világjáró mesemondó és népdalénekes szombat este hét órától a Diákművelődési Házban lép színpadra az Ördögtérgye Néptáncegyüttes meghívására.


Berecz AndrásBerecz András
Sördal vagy bordal?

Berecz András: Mind a kettő. A sördal különleges műfaj, amikor az ember azon tűnődik, hogy miért adta neki a teremtő a testvért és a rokont. És általában arra jut, hogy nagyon szép a ház, szép a kerítés, szép a teteje, de akkor a legszebb, ha két rokon le tud ülni egy asztalhoz. Ehhez hasonló gondolatok vannak az egyikben.

A bor is nagyon jó. Mindegyiknek eljön az ideje. És van is róla dal, van is róla mese. Sörről azért volt érdekes énekelni, mert arról a magyar ember inkább hallgat. Még a székelységben inkább. A komló levét megissza, s aztán dicséri a Jézus nevét. Effélék vannak ott.



Szinte naponta fellép a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban valahol. Hogy lehet mindig újat beleszőni az előadásba?


B.A.:
Minden alkalommal vadonatújat szinte lehetetlen. Hogy ne érezzem magam gépnek, szajkónak, papagájnak, mindig megtoldom, hogy nekem is jólessen. Valószínűleg így volt a régi mesemondásban is. Kicsit mindig változik.


Hova lett a tánc és a dal a magyar ember életéből?

B.A.: Általában olyanok hívnak, akik ezt ismerik és általában űzik is. Azokhoz kell szólni, akikhez ez nem jut el. Hogy vajon mi is az a dalpótlék, ami eljut hozzá? Mi az a valami, ami a tánc helyén van, az a kis gyengébb fajta vonaglás? És mi az a szópótlék, ami a mese helyén az ő életében még pislákol? Egyfelől kivirágzott. Vannak, akik szeretik, és tömegek vannak, akik úgy néz ki, hogy már enélkül fognak meghalni.



Mit kell mesélni a gyermekeknek?

B.A.: Olyant, ami a gyermeknek is jó, és a felnőtt szerint is érdemes mese. Tehát nem buborék, hanem egy kicsit az értelmes élethez és a szép élethez láncolja oda a gyermeket. Amelyikben küzdeni megtanul. Amelyben a reménnyel él örökké, ami erőt ad, azt érdemes mesélni.

Az olyan mesét, amit a példányszámok, meg a kiadó, meg a bevétel sarkantyúz, azt kár felolvasni. A népmesét azt mindig, mindenek előtt, mert az a mi ízlésünknek, a mi hajlamainknak, küzdelmeinknek egy ilyen tárháza. Amilyen a népmese, olyanok vagyunk.


Milyen összeállítással érkezik Kolozsvárra?

B.A.: Mostanában Gyergyóval sokat foglalkozom, és nagy örömöm van benne, úgyhogy estig gyergyai leszek. Amit énekelek, azt pedig Molnár Antal, Bartók és Kodály gyűjtötte. Ezek fonográfhengeren vannak meg, de hát olyan sokat hallgatom őket, hogy már az én fejemben is így sisteregnek, pattognak.



Kis ízelítőt kérhetünk-e a kolozsvári fellépés előtt?

B.A.: Az egyik történet, amit a hónom alá kaptam, vagy a nyelvem alá szorítottam, azt Gyergyóalfaluban Hazug Pista bácsitól hallottam, aki arra tanított, hogy mindenféle görbeség az ő helyén jó. Ha szó, ha cselekedet, azon én semmit se egyenesítsek. Akkor mondtam, hogy Pista bácsi, hát ezt toldja meg, mert nekem van időm. Azt mondja, épp azt akarom, mit kapkodsz, mit tempózol. És bebizonyította. Mindenféle görbeség a maga helyén alkalmas, azon nem érdemes egyenesíteni. Ezt a tételt szeretném bebizonyítani a kedves kolozsvári közönség előtt.

A VII. Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozó programja:
www.ordogtergye.ro


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS