2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Parti Nagy Lajos: „nem önmagában működő nyelvmalom”

lejegyezte:Fülöp Noémi 2010. november 25. 13:29, utolsó frissítés: 13:54

"A romlott, de elképesztően kreatív beszéd poétikuma érdekel", fogalmazott az író a kolozsvári közönségtalálkozón.


Zsúfolásig telt terem várta Parti Nagy Lajost tegnap Kolozsváron: a Korunk Irodalmi Akadémia rendezvénysorozatára első alkalommal gyűlt össze ennyi érdeklődő. A magyarországi író, költő, drámaíró beszélgetőtársa Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője volt.


„A hétköznapi nyelv, a morzsás görgeteg, a romlott, de elképesztően kreatív beszéd poétikuma érdekel” - fogalmazta meg az író már az elején. Elmesélte, tizenhét éves korában, a pécsi vasútállomáson, a hirdetmények között találkozott a távírdász hölgy nagyon dilettáns verseivel, amelyek már akkor elbűvölték. Ám eszébe sem jutott volna, hogy a magának lemásolt irományokat később használni fogja.

A dilettantizmus iránti érdeklődését azóta sem veszítette el, bár megkülönböztet jó és rossz dilettánsokat – a rossz „szürke, közepes ízű, mint a szappan.” A jó dilettantizmus pedig akkor születik, amikor nagyon erős érzelmek nagyon szűk írói kapacitáson keresztül törnek a felszínre. Parti Nagy Lajost az a kérdés foglalkoztatta: hogyan lehet az alul- vagy felülfogalmazást úgy működtetni, hogy


az eredmény irodalmon belüli szöveg legyen?

Ennek a kíváncsiságnak az eredményeként készült el többek között A test angyala, Parti Nagy Lajos első kisregénye. Sárbogárdi Jolán a füzetes szerelmes regényekből született, pontosabban egy olyan szinopszisból, amelyet az egyik kiadó bocsátott a bérmunkában dolgozó írók rendelkezésére.

„Kíváncsi lettem, hogyan dolgozik egy ilyen író – magyarázta Parti Nagy Lajos. – Dilettáns beszélőt választottam, és attól fogva én is, az olvasó is jól éreztük magunkat.” Persze, hamar kiderült, hogy kit rejt a Sárbogárdi álnév, ezt azonban a szerző sem bánta, akit saját bevallása szerint sohasem vonzott különösebben ez a fajta szerepjáték (bár ettől függetlenül A test angyalát tegnap este is Sárbogárdi Jolánként dedikálta).


Miután a kisregényből hangjáték készült, Parti Nagy Lajost foglalkoztatni kezdte: hogyan tudná hús-vér szereplőként fölléptetni A test angyala mesélőjét? Így született meg az Ibusár, amelynek főszereplőjét a névbeli azonosság miatt sokan azonosítják A test angyala Sárbogárdijával, bár a szerző szerint semmi közük egymáshoz. „Az Ibusár beszélője szerethető, hús-vér teremtés, A test angyaláé elkényeztetett szocibarbi” – fogalmazott.

Jolán után A fagyott kutya lábában felbukkanó kitömött bálna került sorra, amely valóban létezett, Parti Nagy Lajos gyerekkorában, Kaposváron találkozott vele.


„Kisszerű volt, büdös és zavarbaejtő” –

mesélte az író. A bálnáról sokan rebesgették, hogy a vásári látványosságnak álcázott akcióval a hadsereg azt próbálta felmérni, melyik utak bírják el a harckocsik súlyát. „Gyönyörű történet, akár igaz, akár nem” – tette hozzá a szerző.

Szóba került a Réz Pállal közösen elkészített Caragiale-fordítás is: a két írónak a lefordíthatatlannak tartott román szerző D'ale carnavalului című színdarabját sikerült átültetnie magyarra. Réz Pál a nyers fordítást készítette el, míg Parti Nagy Lajos (saját bevallása szerint a fordítás összes szabályát felrúgva) „újrateremtette” a szöveget.


„Nem érzem úgy, hogy bármit is hozzátettem volna Caragiale művéhez. Ez egy mutatvány volt, a feladat egyik lehetséges megoldása, de nem tartom kizártnak, hogy valaki megtalálja majd az egyetlen igazi Caragiale-fordítást” – fejtegette az író.

Parti Nagy Lajos nevéhez több életút-beszélgetés is fűződik, többek között Tolnai Ottóval, aki idén ünnepelte 70. születésnapját. „Nagyon fontos az, hogy ezek a fantasztikus emberek ki tudják beszélni magukat. Fontos, hogy a kérdező ismerje, terelgesse őket, minél többet kihozzon belőlük – de utána


ők alakítják könyvvé a begépelt szöveget:

mint amikor leveszik az állványzatot a készülő házról, a kérdező kivonul” – ismertette a munkafolyamatot Parti Nagy.


Az író elmondta, pályája során a kevert minőségek, a határhelyzetek: a kétségbeejtő nevetségesség, az ember szánandó érzelmessége és beleoltott agressziója foglalkoztatta. Hozzátette, nem ért egyet azzal, hogy a recepció és a kritika sokáig csak a nyelvi játékok felől közelítette meg műveit. „Szeretném azt hinni, hogy mindez nem önmagában működő nyelvmalom” – fogalmazott.

Parti Nagy Lajos azt is elárulta, két-három könyvnyi anyagot őriz a számítógépén, és ha ezek a könyvek megszülettek, lezártnak tekinti majd a '90-es, 2000-es éveket. „A történet kezdett el érdekelni, kevesebb verset, több prózát írok – a vers megcsinálódik magától, azt nem kell űzni” – mondta az író, akinek új prózakötete nemsokára Az étkezés ártalmasságáról címmel jelenik meg.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS