2017. december 15. péntekValér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Erdélyi magyarok kultúrafogyasztása: jobban állunk az átlagnál

F. N. 2011. június 30. 15:43, utolsó frissítés: 2011. július 01. 14:42

Bár az összkép szomorú, nekünk több könyvünk van és többet járunk színházba, mint a többség, derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet felméréséből.


Az erdélyi magyarok kulturális fogyasztási szokásairól készült felmérés 2010 decembere és 2011 januárja között a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet megrendelésére. Az eredményeket a Kulturális barométer című, a bukaresti Kulturális Kutató és Tanácsadó Központ megrendelésére készült felméréssel együtt tegnap mutatta be Nagyváradon Kiss Tamás, az intézet elemzési és kutatási osztályának a vezetője és Barna Gergő politikai szociológiával foglalkozó kutató.

A kutatás összefoglalójában (amely a váradi előadás alapjául is szolgált) az erdélyi magyar kultúrafogyasztási szokásokat a romániai átlaggal összehasonlítva közlik. Az eredmények szomorúak: a romániai (román és magyar) lakosság


mintegy 80 százaléka még moziba sem jár,


nemhogy színházba vagy operába (a pontos eredményekért lásd a galériában megtekinthető táblázatokat). Kiderül többek között az, hogy a magyarok az országos átlagnál gyakrabban olvasnak és járnak színházba – már akik egyáltalán olvasnak, illetve járnak. A nagyon ritkán olvasók, színházba nem járók között viszont alacsonyabb az erdélyi magyarok aránya. Ugyanakkor kevésbé szeretünk moziba járni, mint az országos átlag: az erdélyi magyarok közül feleannyian járnak havonta vetítésekre, mint az országos átlag.


Azok között, akik azt állították, hogy egyáltalán nem mennek moziba, nagyobb az erdélyi magyarok aránya. A kulturális rendezvények közül a fesztiválokat szeretjük a legjobban, az országos átlagot tekintve is. Azok aránya, akik legalább „ritkábban” (vagyis nem havonta) eljutnak film- vagy zenei fesztiválra, mindkét csoportban 20 százalék fölött mozog – az országos átlag aránya csupán egy százalékkal haladja meg az erdélyi magyarokét.




A kutatók a kreatív tevékenységek kategóriájába sorolták a festést, rajzolást, írást, énekelést, azonban az erdélyi magyarok 81,1 százaléka, az országos átlag 92,2 százaléka soha nem foglalkozik ilyesmivel. Érdekes azonban, hogy azok csoportjában, akik havonta végeznek kreatív tevékenységet,


az erdélyi magyarok aránya közel háromszorosa az országos átlagénak.

A legjobban talán könyvek dolgában állunk, és ezen a téren az erdélyi magyarság látványosan megelőzi az országos átlagot. Százkötetesnél nagyobb, illetve 21-100 kötet közötti könyvtárat legalább tíz százalékkal több magyar vallott magáénak.

Kevesebb, mint húsz könyvet az országos átlag 49 százaléka, illetve az erdélyi magyarság 31,1 százaléka birtokol.

A zenei CD-k vagy DVD-k esetén kisebb a különbség, de az erdélyi magyarság itt is jobban áll, mint az országos átlag: előbbi csoportnak csupán 47,1 százaléka, utóbbinak 57,6 százaléka nem birtokol egyetlen zenei albumot sem. Valamivel rosszabb a helyzet a (drágább) filmes CD-k és DVD-k esetében, az országos átlag 66,9 százaléka, az erdélyi magyarság 50,3 százaléka nem tart ilyesmit otthon.


Talán senki nem gondolná, de még fényképezőgépet is az országos átlagnál nagyobb arányban birtokolunk. Míg az erdélyi magyarok 53,2 százaléka rendelkezik fényképezőgéppel, az országos átlag mindössze 36,5 százalék. Hasonló az állás a zenelejátszók esetében is (ugyanakkor mindkét csoport nagyobb arányban birtokol valamilyen zenegépet).

Bár a legtöbben az országos átlag, illetve az erdélyi magyarság körében is a középréteghez tartoznak kultúrafogyasztás szempontjából, a magyarok között arányaiban


nagyobb a felső középréteg és a kulturális elit száma is.

A kulturális rétegeket illetően a kutatás tartalmaz egy részletesebb lebontású táblázatot is, ahol az országos átlag mellett az erdélyi magyarok, románok, illetve a főváros lakossága is külön-külön szerepel.


Innen kiderül, a kulturálisan érdeklődők aránya egyedül az erdélyi magyarok körében egyezik a bukaresti számokkal (56 százalék). Egyébként a kulturális elit aránya a fővárosban a legnagyobb, majd az erdélyi magyarok, románok és az országos átlag következik. Fordított a megoszlás a kulturálisan passzív réteg arányait tekintve.

A kulturális elit legnagyobb arányban a felsőfokú végzettséggel rendelkező, 12-29 év közötti, harmincezer és százezer lakos közötti városból származó, székelyföldi lakosságból kerül ki. Az ellenkező végletet, a kulturálisan passzív réteget az általános iskolát végzett, 60 év feletti, ezer lakos alatti településeken élő, partiumi lakosság képviseli a legnagyobb arányban.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS