2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Némafilmet és gasztro-mozit forgatnak a Mikó-várban

Fülöp Noémi, Kovácsics Judit 2011. július 07. 16:59, utolsó frissítés: 2011. július 08. 15:50

A rövidfilmeket a Csíki Székely Múzeum őszi kiállításán vetítik, ahol kiderül: miért örvendenek a régészek, ha vécét találnak az ásatások során?


Kameraállványok és reflektorok egy 18. századi várparancsnoki irodában: a csíkszeredai Mikó-vár frissen feltárt termeiben a múlt és a jelen tárgyai keverednek izgalmas rendetlenségben, miközben mindent belep a közelben fúró-faragó munkásoktól származó finom, fehér por. A Csíki Székely Múzeum épülete egyszerre forgatási helyszín, régészeti ásatási terület és építőtelep – miközben persze múzeumi funkcióit is ellátja (a látogatók 18. századi múmiákat tekinthetnek meg).


Commedia dell'arte? Nem, némafilm

A forgatócsoport párhuzamosan két kisfilmen dolgozik, amelyek a novemberben megnyíló, a Mikó-vár történetét bemutató állandó kiállítás részét képezik majd. A négy és fél perces Lakoma az újonnan feltárt, 17-18. századi konyhában játszódik, a hat perces A kút titkai a szintén nemrég megtalált, több száz éves kút története. Most éppen az utóbbit forgatják: Fülöp Zoltán fehér sminkben, parókával alakítja a várparancsnokot, aki nem hajlandó időt szakítani unatkozó, fiatal feleségére.

<i>Fotó: Nagy Gyöngyvér / Csíki Székely Múzeum</i>Fotó: Nagy Gyöngyvér / Csíki Székely Múzeum

Márdirosz Ágnes figyelemfelkeltés céljából lecsapja az asztalra a csipkelegyezőjét, hangosan csörömpöl a kiskanállal a (korhű) kávéscsészében, tüsszent egyet, aztán feladja, és kivonul a (képzeletbeli) teraszra. Mindennek bele kellene férnie hat másodpercbe, ám a sokadik próba után is hat és félnél tartanak. Az ő sminkje is hófehér, ruhája az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) jelmeztárából érkezett az összes többi jelmezzel együtt, viselettörténészekkel való gondos egyeztetés után.

A commedia dell'arte-előadásokat idéző sminkekre később, a múzeum sajtótájékoztatóján kapunk magyarázatot: A kút titkai némafilm lesz, fekete-fehérben, feliratokkal, zongorás zenei aláfestéssel. „Sokkal nehezebb némafilmben játszani, mintha egyszerűen beszélgetnem kellene a szerelmemmel” – vallja be a színésznő. És hozzáteszi, a feladatot csak nehezíti, hogy a történetet hat perc alatt kell elmondaniuk.


Látógatóbarátság vs. hitelesség

„Sokféle elképzelést kell összehangolni: Gyarmati Zsolt múzeumigazgató a filmek hosszúságára figyel, a színészek alkotni szeretnének, a muzeológusok a hitelességet kérik számon – mindezt egyidőben” – vázolja Schlanger András magyarországi rendező. A négy-, illetve hat perc a majdani kiállítás látogatói, felnőttek és gyerekek figyelmének korlátaihoz igazodik.



galeria_2276.jpg
A Lakoma Schlanger András rendező szerint a History Channel ismeretterjesztő filmjeit ötvözi egy gasztronómiai műsorral - Fotó: Nagy Gyöngyvér / Csíki Székely Múzeum
galeria_2277.jpg
Váratlanul megérkezik a konyhába a várparancsnok - Fotó: Nagy Gyöngyvér / Csíki Székely Múzeum
galeria_2278.jpg
A monarchia bármelyik nyelvén beszélgethettek a 18. században - Fotó: Nagy Gyöngyvér / Csíki Székely Múzeum
galeria_2279.jpg
Fotó: Nagy Gyöngyvér / Csíki Székely Múzeum
galeria_2280.jpg
A díszletekért és jelmezekért Balázs Gyöngyi felel - Fotó: Nagy Gyöngyvér / Csíki Székely Múzeum
galeria_2281.jpg
Bencze László szakács Szántó András gasztronómiai történésszel konzultált az ételek kiválasztásakor - Fotó: Nagy Gyöngyvér / Csíki Székely Múzeum

„Bár a forgatási idő négy nap (amihez két nap adódott a próbákra), az előkészületek ugyanannyi időt és munkát vettek igénybe, mint egy hosszabb film esetén, hiszen valamennyi részletnek hitelesnek kell lennie” – magyarázza Tóth Orsolya producer, aki a Sapientia EMTE filmes végzősei által alapított Spotfilm céget képviseli.

A Spotfilm fiatal csapata csíkszeredai, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi színészekkel dolgozik együtt a forgatáson. Munkájukban többek között Kaján Imre, a kiállítás rendezője, a magyarországi Közlekedési Múzeum muzeológusa, valamint a Csíki Székely Múzeum szakértője, Kósa Béla muzeológus segíti őket.

<i>Fotó: Nagy Gyöngyvér / Csíki Székely Múzeum</i>Fotó: Nagy Gyöngyvér / Csíki Székely Múzeum

„Egyes részletekben azért a látogatóbarátság fontosabb volt a hitelességnél, a filmek szereplői például magyarul beszélnek” – fűzi hozzá az elhangzottakhoz Kósa Béla. Elmagyarázza, a valóságban a 18. században osztrák laktanyaként szolgáló Mikó-várban egyszerre akár több tartományból származó hadtestek is állomásozhattak, akik a monarchia bármelyik nyelvét használhatták.


Tyúkhúspástétom lemonyával

A kétszáz éves konyha helyett a Fenyő Hotel konyháján készítette elő a Lakomában szereplő ételeket Bencze László szakács, aki többek között az esztergomi érseknek és Angelina Jolie-nak is főzött. A menüt Bornemissza Anna szakácskönyvéből állította össze: az előétel keserűlapi-saláta volt olaszosan, majd tehénhús következett zsályával ispékelve.




A tyúkhúspástétomot lemonyával tésztafazékban (azaz csirkemellet linzertésztában citrommal, vargányával) először főzte Bencze László, ezen kívül volt még töltött borjúszegy és aszúszilva mézzel, valamint disznótoros ételek rakott puliszkatortával. „A legnagyobb meglepetést az jelentette, hogy a több száz éves receptek alapján készített ételek a mai trendekbe teljesen beleillő ízkombinációkat hordoztak” – meséli a szakács.

A filmek elkészítése Kaján Imre kiállításrendező ötlete volt, a forgatás költségeinek java részét az NKA finanszírozta – emellett azonban a múzeum, a városi önkormányzat, valamint szponzorok: a Fenyő Hotel és a Decean cég is besegítettek. „A múzeum a kulturális piacon többek között a tévével versenyez, vagyis ugyanolyan szórakoztatónak kell lennie – magyarázza a muzeológus. – A történetek hitelesítik a tárgyakat, könnyebb rájuk emlékezni egy sztori kapcsán”.


A régészek örülnek a kútnak és a vécének

Gyarmati Zsolt múzeumigazgató szerint már igencsak itt volt az ideje, hogy újabb állandó kiállítással gazdagodjon az intézmény. A tárlat a Mikó-vár 17. és 18. századi történetét a régészet és művészettörténet szemszögéből mutatja be, a keleti szárny (a bejárattól balra) földszinti termeiben. Itt többek között egy kutat és egy vécét tártak fel – mindkettőnek nagyon örvendenek a régészek, hiszen a kútba és a latrinába egyaránt számos tárgy beleesik az évszázadok során.



galeria_2300.jpg
A két filmhez négy erdélyi városból érkeztek a színészek - Fotó: Nagy Gyöngyvér / Csíki Székely Múzeum
galeria_2301.jpg
Délelőtti jelenet: a várparancsnok felesége unja magát - Fotó: Kovácsics Judit
galeria_2302.jpg
Várparancsnoki iroda - Fotó: Kovácsics Judit
galeria_2303.jpg
Fotó: Kovácsics Judit
galeria_2304.jpg
Mivel fekete-fehér lesz a film, különös fontosságot nyernek a fények - Fotó: Kovácsics Judit
galeria_2305.jpg
Digitális kamerával dolgoznak, a HD-felvételt utólag öregítik vissza némafilmes hatásúra - Fotó: Kovácsics Judit

Emellett látható lesz majd a konyha, a lovagterem, illetve az ínyencségekkel teli kamra is – utóbbiban többek között zsíros kenyeret is ehetnek majd a látogatók. A kiállításon vetítendő filmek története az ásatások során talált tárgyak köré íródott, a fikció és valóság határán mozog.

A filmek mellett a kiállítás különlegessége lesz az is, hogy in situ – azaz eredeti helyükön – mutatja be a régészek által talált tárgyakat. Emellett a látogatóknak animációs filmen mutatják be a vár korabeli védelmi- és támadó rendszereinek működését.

A forgatáson felhasznált díszletek összeállításában a többi székelyföldi múzeum is besegített, a hintós jelenetet pedig egyenesen Csernátonban forgatták. A stábnak ugyanis könnyebb volt a helyszínre utaznia, mint a falumúzeum hintóját elszállítani Csíkszeredába. A várparancsnok irodáját díszítő ládák pedig Gyergyószentmiklósról érkeztek – a jelenet után már fóliába csomagolva várják a hazautat. A stáb az udvaron dolgozik tovább: még az este „fel akarják gyújtani” a Mikó-várat.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS