2018. október 23. keddGyöngyi
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Templom és csontvázak: a gyulafehérvári ásatásokat fotóztuk

Gy. A., Kovácsics Judit 2011. július 18. 17:50, utolsó frissítés: 2011. július 19. 11:43

A kora középkori templom romjai felett több mint 250 sírhelyre bukkantak a gyulafehérvári katolikus székesegyháznál a régészek. Mi eddig ilyet csak a Discoveryn láttunk.


Áprilisban bukkantak régészek a gyulafehérvári Szent Mihály katolikus székesegyház előtti téren zajló ásatások során annak a templomnak a maradványaira, amelyről azt feltételezték, akár Erdély legrégebbi keresztény templomáról lehet szó. A gyulafehérvári katolikus érsekséget 1009 körül alapította Szent István király.

A több mint egy hónapja tartó régészeti feltárási munkálatok során több parcellát is megnyitottak a téren. Sikerült kiásniuk a templom alapját, és kiderült, romjain utóbb temetők létesültek. A jelenleg is folyó munkálatok kerítéssel védett helyszínére csak engedéllyel léphetnek az érdeklődők. A tűző napsütés ellenére szinte folyamatosan folyik a munka.




Az ebédszünet után, 13 óra körül érkeztünk a helyszínre, a munkások már javában ástak – védelmet még rögtönzött tető sem biztosít számukra. Négy régész segíti a munkájukat, ők azok, akik feltárják a sírokat, megpucolják a leleteket, jegyzetelnek és rajzolnak. Az ásatások tudományos felelőse Daniela Marcu Istrate középkorkutatással foglalkozó régész.




galeria_2414.jpg
fotók: Kovácsics Judit
galeria_2415.jpg
galeria_2416.jpg
galeria_2417.jpg
galeria_2418.jpg
galeria_2419.jpg


Eddig 250 holttest maradványaira bukkantak, amelyek több rétegben, folyamatosan kerültek elő, de addig ásnak, amíg „szűzföldet” nem találnak. A tervek szerint a gyulafehérvári vár éppen zajló felújítása miatt augusztus 15-ig be kellene fejezni a munkálatokat, a gödrök templom felőli végénél már rakják is a macskaköveket, miközben a régészek


újabb területek megnyitását tervezik, terjeszkedik az ásatás.

A régészeti ásatás során egy 11. század eleji, vagy akár annál egy kicsivel korábbi templom alapjának a feltárására került sort. A pontos korát csak akkor tudják teljes biztonsággal megállapítani, ha valamilyen konkrét tárgyi bizonyítékot is találnak. Ez lehet pl. pénzérme, fülbevaló, vas vagy bronz eszköz, bármi, amiről tudják, hogy pontosan melyik korszakban volt forgalomban. A templom alapjaira helyezett sírokban talált tárgyak (fülbevalók, pénzérmék) a 11. századból valók – így egyértelműen következik, hogy a templom vagy akkori, vagy annál korábbi kell legyen.

A Szent Mihály katolikus székesegyházA Szent Mihály katolikus székesegyház



A temető – amely szinte a jelenlegi székesegyház bejáratától kezdődik – a 11. századtól a 14. századig működött. Ebben az időszakban folyamatosan temetkeztek ide, de a későbbi időszakban, amikor már nem használták, akkor is hozzáadódott néhány izolált sír. A székesegyház felőli részen találtak egy kutat is, amelyikben legkorábbi 17. századi tárgyakat találtak. Bár lehet, hogy a kút maga ennél korábbi, de a beomlás veszélye miatt csak 3 és fél méterre ástak le.

Daniela Marcu IstrateDaniela Marcu Istrate
Mint Daniela Marcu Istratetól megtudtuk, bár megtalálták a templom romjait, de egyelőre csak az apszis mérete ismert. A templom keleti része félkörív alakú volt, az apszis egy kb. 7,5 méteres diadalívre nyílt, ami azt mutatja, hogy egy nagy, impozáns épületről van szó. Vagyis abban a korszakban, amelyikben épült, nem lehetett más, mint egy nagyon fontos templom. A középkori temető teljes egészében rátevődik a romjaira, ezért nehéz megállapítani a valódi méreteit. A több mint 250 sírhelyet a romokon alaították ki, és ez azt jelenti, hogy a 11. század második felében vagy legkésőbb ennek

a századnak a végén a templom már le volt rombolva.

„1000 körül építették, vagy talán kevéssel előtte vagy utána, de mindenesetre a 11 sz. eleje a legkésőbbi időpont, amikorra tehető. Egy ennyire régi és ilyen méretű templomot nem építhetett egy falusi közösség, ezért azt feltételezzük, hogy Hierotheosz püspök vagy Szent István király idejéből származó templomról van szó. Az intervallum a 10 sz. közepétől a 11. sz. közepéig tehető, reméljük, hogy a kutatás végéig pontosan kiderül. A gond, hogy bár valamilyen csoda folytán az apszis érintetlen maradt, a templom nyugati részén, a hajókon nagyon sok utólagos beavatkozás történt.

Egy tehetősebb hulla, neki még fedőkőre is futottaEgy tehetősebb hulla, neki még fedőkőre is futotta



Mindenféle gödör, különböző épületek a középkor végétől vagy az újkorból, illetve a nagyon sok sír tönkretette a romokat. Területrendezések történtek, hogy egy egyenletes felületet hozzanak létre, amelyen építkezni lehet. Vannak részek, amelyekből nem találtunk már, csak néhány követ” – magyarázta a régész.

Több tárgyat is találtak, de mivel egy temetőről van szó, nem jellemzőek a használati tárgyak, főleg a pénzérmék gyakoriak. Emellett különböző ékszerek, elsősorban S alakban hajlított fülbevalók, gyűrűk, több övcsat került elő. Az eddigiek alapján a tárgyak a 11. és 14. sz. közöttiek, kisebb eltérésekkel, de a többség mindenképpen. Elég sok Árpád-kori kerámia is előkerült a 10. sz. végéről és 13. századból, ami a temetkezések rétegeiből került elő, és ahhoz a korszakhoz kapcsolódik, amikor a római katolikus érsekséget is létrehozták.



galeria_2428.jpg
galeria_2429.jpg
galeria_2430.jpg
galeria_2431.jpg
galeria_2432.jpg
galeria_2433.jpg


Kérdésünkre, hogy köznépi vagy nemesi sírokról van-e szó, a kutató kifejtette, nem tudják még megállapítani, viszont nagyon fontos nemesek, fejedelmek biztos nincsenek köztük, mert nekik minden korszakban volt valamilyen speciális temetkezési helyük – és egyelőre nem találtak semmi különlegeset. De mint mondta, a sírok keverve vannak, vagyis egy olyan sír, amelyikben van hat fülbevaló, öt olyan síron fekszik, amelyikben semmi nem volt. „Egyesek nyilván tehetősebbek voltak, hogy ha ilyen tárgyakkal temették el őket, mások pedig nem, de

nem tehetünk szociális megkülönböztetést”

– hangsúlyozta. „Az a tény, hogy nagyon sok beavatkozás volt az egykori templom területén, nagyon letört bennünket. De pozitív meglepetés volt, hogy egy ilyen régi templomnak az apszisát sikerült teljes egészében megtalálni. 1000 éves folyamatos történelmi jelenlét után elméletileg szinte lehetetlen, hogy találj valamit 1000 körüliről, ami ennyire épségben maradt. Találtunk néhány 14. századi, az Anjou-korból származó olyan tárgyat is, amelyek ritkaságnak számítanak. Engem semmi nem lepett meg, de remélem másokat meg fog” – fejtette ki mosolyogva a szakember arra a kérdésünkre, hogy találtak-e valamit, ami számukra is meglepetés volt.



Nem tudni, meddig tart még az ásatás, ugyanis jelenleg nincs állami finanszírozásuk, ennek ellenére el kellett kezdjék, mivel a régészeti kutatások miatt nem állhatott tovább a vár felújítása. Daniela Marcu Istrate szerint létezik egy arra vonatkozó ígéret a kulturális minisztérium részéről, hogy támogatni fogják őket. Ugyanakkor szeptember elejére elvben gyepesítve kellene lennie a területnek, ami azt jelenti, hogy ha augusztus 15-ig nem találnak valami nagyon szenzációsat – de a templomon kívül nem hiszi, hogy más is lenne – akkor le fogják zárni az ásatásokat – közölte.

„Régészetileg nincs olyan adat, ami a templom pontos korát meghatározná, viszont viszonylagosan a legrégebbiek közzé kell tartozzék, mert a székesegyházhoz kapcsolódó temetkezések akkor létesültek, amikor már romokban volt. Borzasztó nehéz valami egyértelmű következtetést levonni, megtörténhet, hogy Szent István korában építették, megtörténhet az is, hogy korábban, István nagyapja, az erdélyi Gyula építette, akiről tudjuk, hogy szerzeteseket hozatott, és létrehozott egy keresztény egyházat ezen a vidéken” – mondta el Kovács András művészettörténész, akivel szintén a helyszínen találkoztunk, és arra voltunk kíváncsiak, mit gondol, valóban Erdély legrégebbi templomáról lehet-e szó.

A hőség ellenére folyik a munkaA hőség ellenére folyik a munka



Szász János, a római katolikus érsekség igazgatója kérdésünkre, hogy lehet arról már valamit tudni, hogy a templom keleti, ortodox vagy nyugati, római katolikus egyházhoz tartozó szentély volt-e, kifejtette, hogy még nem tudják. Véleménye szerint most az a lényeg, hogy a pontos datálása meglegyen. Utána a magyarázatokat mindenki a saját szájíze szerint teszi hozzá.

"Nekünk az egyetlen magyarázatunk, hogy ez a magyarság temploma volt. De sokan azt fogják mondani, hogy ha bizánci, akkor más népekhez tartozik. De ha itt nem voltak más népek, akkor nem lehetett templomuk sem" – érvelt az egyházi illetékes. Szász szerint elképzelhető, hogy később egy nyilatkozatháború is kezdődhet majd erről. Ami már a szakemberek szerint is körvonalazódik, hogy valószínűleg az 1070-es évek előtti templomról van szó, tette hozzá (a nagy egyházszakadás 1054-ben következett be – szerk. megj.).

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS