2019. november 20. szerdaJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Könyvtári műhelytitkok: hogyan fogjunk olvasót?

kérdezett:Fülöp Noémi 2011. augusztus 01. 09:27, utolsó frissítés: 09:30

Lejárt a poros, unalmas, passzív könyvtárak kora. Annak ellenére, hogy számos erdélyi könyvtár küzd hely- és pénzhiánnyal, változatos rendezvényekkel csalogatják be a közönséget.


Úgy tűnik, lejárt a poros, unalmas, passzív könyvtárak kora: alig találni Erdélyben olyan könyvtárat, amelyik nem próbálja meg különböző rendezvényekkel becsalogatni az olvasókat. Az olvasómaratonok vagy könyvbemutatók mellett filmvetítések (vagy akár egész fesztiválok), kiállítások, beszélgetések, gyerekprogramok zajlanak az intézményekben.

Mindez annak ellenére, hogy a kérdéseinkre válaszoló könyvtárigazgatók szinte egytől egyig a hely- és a pénzhiányt említették először a problémák sorában. Azonban nem csak a szűkös térbeli és anyagi keret miatt kell kreatívan gondolkodniuk: hiányzik az a könyvtárpedagógiai és -szociológiai szakmai háttér is, amely segítene újabb olvasókat nevelni.


Az új könyvek jelentik a legnagyobb reklámot

A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár legnagyobb gondja a helyhiány, ez akadályozza a nagyobb rendezvények megszervezését is, tudtuk meg Vántsa Judit igazgatótól. A kisiskolásoknak heti rendszerességgel Meseklubot szerveznek, ennek célja az olvasás népszerűsítése - emellett a könyvtár több más rendezvénynek (kiállítások, olvasómaraton) ad otthont.




“Úgy gondolom, hogy aki művelődni, tanulni, szórakozni akar a könyvek által, azt a legújabb kiadású szak- és szépirodalmi művek érdeklik. Ezt kell biztosítani az olvasóközönségnek, ez kell legyen a könyvtár legnagyobb rekláma!” - teszi hozzá a könyvtár igazgatója.


Irredenta író-olvasó találozók?

A nagyváradi Gheorghe Sincai Megyei Könyvtárban a klasszikus író-olvasó találkozóktól a tematikus kerekasztal-beszélgetésekig színes programkínálatot igyekeznek összeállítani az olvasók megnyerésére. “Ide sorolom azokat a figyelemfelkeltő kiállításokat is, amelyeket az éves kulturális kalendáriumban előre jelzünk” - tette hozzá Tavaszi Hajnal, a könyvtár igazgatóhelyettese.

Négy éve szervezik meg a gyermekolvasókat megszólító Olvass jobban…című olvasóversenyt. “A tapasztalat azt mutatja, hogy nem csak a gyermeket, hanem a családot is be kellene vonnunk a tevékenységbe” - véli Tavaszi Hajnal. Ami a magyar rendezvényeket illeti, 2006-2008 között kortárs magyar írókat bemutató író- olvasó találkozókat szerveztek a Várad folyóirattal közösen.

“Ennek feljelentés lett a vége, a hivatalos szervek a főigazgató ellen indított eljárás folyamán ezt ‘irredenta’ cselekményként felrótták neki, és rövidesen el is távolították az intézmény éléről” - számol be az igazgatóhelyettes a rendezvénysorozat szomorú végkimeneteléről, amelynek meghívottja volt többek között Konrád György, Esterházy Péter, Spiró György is.

A találkozók Törzsasztal címen folytatódnak, de nem a könyvtárban, hanem az Ady Líceumban. “A történtek miatt senki nem kért elnézést, sőt ez év tavaszán Farkas Jenő budapesti egyetemi tanár román nyelvű könyvbemutatóján ugyanaz az ‘elvtárs’ jelent meg, aki az előző rendezvényeken is részt vett, valószínűleg ezúttal is csak a munkáját végezte” - fűzi hozzá Tavaszi Hajnal.


Hiányzik a szakmai háttér

“A rendezvényszervezésnél a konkurencia is közbeszól. Civil- és egyházi testületek, tanintézmények és a kereskedelmi hálózat is rendez hasonló könyves eseményeket, nem sikerült eddig közösen lépni: mindenki magának szeretné a sikert, esetleg a megpályázott kevéske összeget. Ha felkérnek, mi biztosítjuk a rendezvény helyszínét, sok kisebb méretű fotó- és képzőművészeti kiállítás ilyen partnerségben zajlik” - magyarázza.


A Tavaszi Hajnal által felsorolt gondok, nehézségek egy része a teljes romániai könyvtárrendszert érinti. “Alapproblémának tartom a nemzeti fejlesztési stratégia hiányát és a Nemzeti Könyvtárnak, mint módszertani intézetnek az abszenteizmusát ennek kidolgozásakor - fogalmaz az igazgatóhelyettes. - A Könyvtáros Szövetség (ANBPR) és a munkánkat támogató alapítvány (IREX) akciói a vezérelveket nem pótolják, csak kiegészíthetnék azokat.

Nálunk nem létezik könyvtárpedagógia és -szociológia - vagy ha igen, nem tudunk róla. Az olvasásra nevelés esélyét ezeknek a szakterületeknek a bevonásával lehet növelni. A legkisebb program kidolgozásához is szakemberre, ötletre, időre és pénzre van szükség.”

Hozzáteszi, alapvető problémát jelent az évente csökkenő költségvetés is. “A megítélt összeg 25%-át fordíthatjuk magyar nyelvű kiadványok szerzeményezésére, ez is a szórvány egyik hátránya. Az idén a Márai-program segít a beszerzésben, de nem lehet előre tervezni, pedig ez volna a fejlesztés járható útja. A magyar szakemberek, vagy alkalmazottak hiánya szintén érezteti hatását. A Bihar Megyei Könyvtár 84 alkalmazottja közül mindössze öten vagyunk magyarok” - számol be az igazgatóhelyettes.


Olvasókból nincs hiány Udvarhelyen

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban többféle művelődési, ismeretterjesztő és szórakoztató rendezvényt szerveznek, hetente akár több alkalommal is. A könyvtár honlapjáról kiderül: többek között filmklubot működtetnek, könyvbemutatókat, kiállításokat szerveznek, emellett a könyvtár szervezte a TrésCourts Nemzetközi Rövidfilm-Fesztivál udvarhelyi kiadását is.

“El kell mondanom, hogy a Kelemen Hunor elnök úr által nyilatkozottakkal ellentétben, nálunk nincs panasz az olvasótáborra. A város mintegy 35 ezer lakosából 19 ezren beiratkozott könyvtárhasználók, ebből mintegy 5500 személy aktív könyvtárlátogató” - teszi hozzá Szabó Károly, az intézmény igazgatója.


“A legfontosabb problémaként a szűkös gazdasági keretet emelném ki, amely a folyamatos infláció ellenére is évről évre csökken. Ez ellehetetleníti a könyvtárak modernizációját, tudatos és megtervezett állományfejlesztését, az új típusú információhordozók beszerzését és azok hozzáférhetővé tételét.

Tapasztalataim szerint a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igen jó helyzetben van az olvasótábort tekintve, ami nyilván Udvarhely iskolaváros jellegének is köszönhető. Megérdemelné, hogy ennek megfelelően Udvarhelyszék regionális könyvtáraként is kiemelt figyelemben részesüljön” - fogalmaz Szabó Károly.


A szentgyörgyi könyvtárban nyelvet öltöttek

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár kulturális programjainak célja “a szabadidő értelmes, hasznos és kellemes eltöltése, létező közönségünk megtartása és újabb érdeklődők a könyvtárba vonzása, a rendezvényekre érkezők érdekeltté tétele a könyvtár kulturális és szellemi kínálata, könyves és információs szolgáltatásai iránt” - sorolja Szonda Szabolcs, akit a napokban váltottak le a könyvtár éléről. Hozzáteszi, a rendezvények témáját a helyszínen gyakran illusztrálják állományukból származó kötetekkel, mini-kiállítás keretében.

“Nagyjából három csoportra oszthatók a rendezvényeink: saját, partnerségben létrehozott és befogadott programok. Az előbbi két kategória terén leggyakoribbak az író-olvasó találkozók és könyvbemutatók: ezek kulcseleme a közvetlen, élményszerű találkozás szerző, alkotás és olvasók között, a magyar és román kortárs irodalom meghatározó alkotóinak részvételével, rangos könyvkiadók és irodalmi-kulturális folyóiratok szerkesztőségeinek meghívásával is.

Ugyanilyen gyakoriak a különböző, közérdeklődésre számot tartó témájú előadások, Háromszéki TÉT-estek sorozatunkban, de a zenei estek és például a színi előadások vagy a filmvetítések irányába is nyitottunk az elmúlt egy-két évben” - összegzi. Különösen fontos programként emeli ki a gyermekeknek szánt, összetett foglalkozásokat kínáló rendezvényeket. A Könyvkelengye program keretében és azon kívül (a Népmese Napja, Gyermeknap stb. alkalmából), esetenként szabadtéri programként szerveznek gyerekeknek szóló eseményeket.

Nem hiányoznak a helyismeretre, helytörténetre építő programok sem. “A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum két visszhangos kiállításának voltunk házigazdái (Éljen a grund! - A Pál utcai fiúk, Nyelvet öltünk! - Nyelvtörténeti mozgó kiállítás). Állományunk népszerűsítését és a könyvvel való élő kapcsolat elősegítését, erősítését szolgálják időszakosan megrendezett olvasómaratonjaink, de az is, hogy az író-olvasó találkozók, kiadói, szerkesztőségi estek mellé vagy azokon kívül is olykor alkalmi könyvvásár társul, kedvezményes árakkal” - magyarázza Szonda Szabolcs.


Problémák helyett kihívások

A rendezvények a nyári időszakot (nagyjából július-augusztust) kivéve heti rendszerességgel zajlanak. “A visszajelzések azt igazolják, programjainkat értékelik a könyvtár és kínálata iránt érdeklődők, intézményünk pedig jelentős szereppel bír a helyi, megyei, erdélyi kulturális rendezvényszervezési és -lebonyolítási kapcsolatrendszerben is” - összegezi.


Ami a problémákat illeti, azok egy része valószínűleg minden állami költségvetési intézményt érint. “Legfontosabb problémáink az eléggé régóta központilag érvényben lévő megszorítások és az ebből születő kényszerhelyzetek (csökkent bérezés, anyagi motivációs eszközök hiánya, tiltások a beszerzések terén, ami „lebénít” bizonyos fejlesztési lehetőségeket, a kényszerű leépítések és a munkaerő mozgásának muszáj-leállása), amelyeket valahogyan mindig meg kell oldani, természetesen jóval nehezebben, mint a gazdasági válság előtt” - vázolja Szonda Szabolcs.

Funkcionális intézményi problémaként említi a tárolási helyszűkét és bizonyos belső terek rossz kommunikációját. Azonban ezzel kapcsolatban a kultúrminisztérium által támogatott, műemlék épületekre vonatkozó felújítási terv. Mivel a könyvtár ilyen épületben működik, részese a tervnek, amelynek kiemelt figyelmet szentel a könyvtár fenntartója, Kovászna megye önkormányzata is.

“Minden egyebet - mint amilyen például a szabadidős kínálat egyre nagyobb szóródása, olyan médiumok térhódítása, amelyek elvonják az időt és a figyelmet az olvasásról, vagy az olvasási és informálódási módozatok elbillenése a digitális-elektronikus szféra felé - szívesebben nevezek kihívásnak, amelyre válaszolnunk érdemes és kell, a magunk eszközeivel, olykor inkább találékonysággal és lelkesedéssel, mint számottevő anyagi ráfordítással” - summázza.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS