XV-XVII. századi magyar könyvek kiállítása az Akadémiai Könyvtárban
Gál László 2011. augusztus 16. 17:22, utolsó frissítés: 2011. augusztus 19. 12:32Thuróczy-krónika 1488-ból, Vizsolyi Biblia 1590-ből, Apáczai Magyar Encyclopaediája 1653-ból. Három példa, amiért érdemes megnézni a régi magyar könyvek kiállítást.
Régi magyar könyvekből nyílt kiállítás az Akadémiai Könyvtárban kedden, a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A tárlat megnyitóján felszólalt Ioan Chindriş, az Akadémiai Könyvtár igazgatója, illetve Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. A kiállított könyvek között Sipos Gábor levéltáros, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke vezette körbe az érdeklődőket.
Ioan Chindriş köszöntő szavai után Fekete Emőke szólalt fel és megnyitó beszédében örömét fejezte ki, hogy a Megyei Tanács felügyelete alá tartozó intézményeket, az Octavian Goga Megyei Könyvtárat, a Szépművészeti Múzeumot, az Erdélyi Néprajzi Múzeumot, illetve a Kolozsvári Filharmóniát sikerült bevonni a szervezésbe. Mint hangsúlyozta, ezáltal tudatosítani lehet az emberekben,
hogy milyen értékek rejtőznek Kolozsváron.
Régi magyar könyvnek számít minden 1711 előtt, a történelmi Magyarország területén kiadott, akár idegen nyelvű könyv, illetve minden olyan idegen országban kiadott munka, amelynek magyar a szerzője - tájékoztatta az egybegyűlteket Sipos Gábor. Így nem meglepő, ha latin, német vagy cirill betűs román nyelvű kiadványokat látunk.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület, az Octavian Goga Megyei Könyvtár és az Akadémiai Könyvtár közös szervezésében létrejövő kiállításnak nincs egy meghatározható vezérfonala, inkább csak a ritkaságaikból állítottak ki egy-egy példányt - jelezte Sipos Gábor. Egyaránt helyet kaptak a tárlaton egyházi, tudományos, történeti és irodalmi kiadványok. A XVI-XVII. századi nyomdáknak is emléket szerettek volna állítani a kiállítással, így kapott helyet benne Heltai Gáspár nyomdájából, a Johannes Honterus nyomdájából, a Csíki Klastrom nyomdájából, Nagyszombat nyomdájából, illetve Misztótfalusi Kis Miklós nyomdájából származó könyv is.
A könyvek többsége az 1948-ban a katolikus líceum, az unitárius, illetve református kollégium és más intézmények könyvtárainak az államosításával került az Akadémiai Könyvtár tulajdonába.
A kiállított könyvek között két egyedi példány is van,
amelyet valószínűleg sehol máshol nem láthat a közönség. Az egyik 1660-ban, hely megjelölése nélkül kiadott könyv a ferences szerzetesrend szabályzatát tartalmazza. A másik pedig egy cirill betűs ABC-s könyv, amely a Református Kollégium könyvtárában maradhatott fenn, mivel keveset használták.
A kiállítás két legrégebbi könyve a Thuróczy János féle Chronica hungarorum 1488-ban, Brnóban és Augsburgban kiadott egy-egy példánya. De megnézhetjük még: Werbőczy István: Tripartitum c., három részre osztott Törvénykönyvének egy, 1698-ban Kolozsváron, a Misztótfalusi Kis Miklós nyomdájában kiadott példányát; egy eredeti, 1590-ban Vizsolyban kiadott Szent Bibliát; Heltai Gáspár: Száz fabula című könyvének 1566-ban, Kolozsváron nyomtatott példányát; Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia 1653-ban, Utrechtbe kiadott könyvét és akár Enyedi György: Az ó és új testamentum-beli helyeknek című könyvének 1619-ben Kolozsváron kiadott darabját, amely az unitárius teológiai összefoglalóját tartalmazza.
A kiállítás egyértelmű előnye, hogy a könyvek között könnyű eligazodni és egyértelműen be lehet azonosítani a kiállított darabokat. Viszont egy rövid, szakszerű összefoglalás, amely az avatatlanokat is eligazítja a régi magyar könyvek világában, és rávilágít a tárlat erősségeire, még hiányzik. A XV-XVII. századi magyar könyveket bemutató kiállítás augusztus 27-ig tekinthető meg - vasárnap kivételével - az Akadémia Könyvtár előterében, naponta 10 és 15 óra között.