2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Alternatív nemzeti ünnepeket javasolunk

Sólyom István 2011. október 17. 13:31, utolsó frissítés: 13:31

Hogy ne érezzük legyőzöttnek magunkat, amikor '48-ra emlékezünk, hogy ne kivégzésre készüljünk október 6-án, álljon itt hat opcionális nemzeti ünnepnap indítvány.


Nemzeti ünnepeink és egyéb jelentős napjaink többnyire a magyar történelem gyászos végkimenetelű, sikertelen, kudarccal végződő forradalmaihoz, csatáihoz köthetők, amelyek jobb esetben giccses, pátoszba hajló üzenetek, rosszabb esetben semmitmondó aktuálpolitikai vagdalkozások hordozóivá váltak. Az államalapítás ünnepén kívül a magyarok jeles napjai a gyászról és/vagy az unalomról szólnak, holott itt lenne az ideje annak, hogy nemzeti ünnepeinken örvendjünk, vigadjunk, és végre hivatalos, állami keretek közt is jól érezhessük magunkat.

Mivel ilyen alkalmaink nincsenek, gondoltuk, összeválogatunk egy féltucat alternatív, kizárólag pozitív üzenettel és jelentéstartalommal bíró, általunk jelesnek tartott magyar történelmi dátumot, amely a hivatalos állami, nemzeti ünnepeink sorában is helyet kaphatna.


Március 29.: Mátyás megkoronázása

Mátyás királyMátyás király
A magyar hagyomány az egyik legnagyobb, de mindenképp a legigazságosabb uralkodóként tartja számon Mátyás királyt. Emlékét népmesék és legendák őrzik. Igaz, a történészek már nem festenek ilyen idilli képet róla, magas adóival nyúzta a népet, egy vagyont költött a háborúira, Bécsre fájt a foga, ugyanakkor a keleti határok védelmét, meg a törökök elleni hadakozást hanyagolta. Ellenben uralkodása alatt budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központjává vált. A Corvináknak otthont adó, világhírű könyvtára mintegy 2000-2500 kötetet számlált, a kódexek értéke meghaladta a darabonkénti 1000 aranyat. Királlyá koronázása napján mindenki álruhába öltözhetne, Cinkotán a kántorok világtalálkozót tarthatnának, és igen: Budán minden évben tartassék kutyavásár!



Május 21.: a magyarok bejövetele a Kárpát-medencébe

A történelem sűrű homályába vész, hogy a legelső honfoglaló magyar vitéz lova mikor dobbantott patájával a Vereczkei-hágón, azonban tudni lehet, hogy ez valamikor 895 tavaszán történhetett. Véleményünk szerint májusban, hisz az év ötödik hónapjának ősi magyar neve az Ígéret, és egyértelmű, hogy egy több százezer fős had az ígéretes jövő reményében ereszkedett alá a Kárpátok gerincéről. Május 21-én különben a magyar Honvédelem napja van, amelyről valószínűleg csak maguk a honvédek tudnának többet mesélni, így eljött az ideje, hogy egy ország ünnepelje a pontosan 1116 éve elfoglalt hont.

A magyarok bejöveteleA magyarok bejövetele

Ezen a napon végre nem a drága magyar vért, a gyászt, az önfeláldozást és mártíromságot emelnénk piedesztálra, hanem Árpádra és dicső eleinkre emlékezve, kumiszt nyakalnánk, lófasírtot tömnénk magunkba, és tiszta szívből örülhetnénk Kárpát-medencei térfoglalásunknak. Arról meg szemérmesen hallgatnánk, hogy Álmos vezért rituálisan feláldozták a magyarok, mielőtt Erdély földjére léptek volna.


Június 27.: emlékezzünk a lovagkirályra és életművére

Igazán kijárna már egy nap I. (Szent) Lászlónak, amelyen csakis vele és életművével foglalkozna mindenki. Születése napján a világ magyarsága hivatalos állami ünnepen ápolhatná a lovagkirály kultuszát. László király végre méltó helyet foglalhatna el országalapító elődje mellett, hiszen nevéhez kötődik az a nem kis cselekedet, hogy Magyarország fennállása óta először volt képes a hódításra. Harcias királyunk 1091-ben gondolt egyet, beavatkozott a horvátországi belviszályba, és ha már ott volt, gondolta, ideje lenne szert tenni egy tengerpartra is. Az ötlet annyira kiválónak bizonyult, hogy Horvátország több, mint 800 évig unióban volt a Magyar Királysággal.

Szent LászlóSzent László

Nélküle Horthy Miklósból sem lehetett volna altengernagy, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is más néven fejtené ki áldásos tevékenységét a sajátos jogállású és földrajzi fekvésű Fiume város és kerülete hiányában. Továbbá neki köszönhetjük a rendet és a biztonságot szavatoló törvénykönyveket, I. István király szentté avatását, a mindmáig értékálló, bár nem konvertibilis Szent László pénzt, valamint a számos településnevet és templomi freskót.

Személyében a magyar történelem sikeres országépítő uralkodója rajzolódik ki, aki kemény kézzel szilárdította meg a legyengült államot. A német terjeszkedéstől, a pápai hűbértől és a keleti nomád népek pusztításaitól megvédte Magyarországot, és biztosította a független magyar államiságot. Erényei és cselekedetei az évszázadokra előre cselekedni tudó országvezető prototípusává tették.


Július 22.: a nándorfehérvári diadal

Igen, a déli harangszó, ami azóta is mindennap a hatalmas nándorfehérvári győzelemre emlékezteti a nagyvilágot. Hunyadi János, Szilágyi Mihály, Kapisztrán János és társaik világraszóló diadala hetven évre állította meg a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását. A tett önmagáért beszél, sokat nincs is, amit hozzáfűzni, biztosan megérdemel egy állami ünnepnapot.

Annyit tegyünk hozzá, hogy a csata két legendával is gazdagította a magyarságot. Az első az a bizonyos harangszó, ami ugyan kapcsolatban van a nándorfehérvári eseményekkel, azonban a déli harangozást elrendelő bullát több mint három héttel a győzelem előtt hirdette ki a Szent Péter bazilikában III. Calixtus pápa. A győzelem után a harangszó jelentése átértelmeződött.

Dugovics TituszDugovics Titusz

A második Dugovics Titusz alakja, aki horvátként az önfeláldozó magyar hősiesség jelképe, aki a hagyomány szerint 1456. július 21-én Nándorfehérvár falainál magával rántott egy, a vár fokáról a győzelmi zászlót kitűzni akaró janicsárt. Történelmi kutatások kiderítették, hogy a nándorfehérvári hős története valójában egy irathamisítás-sorozat. Ennek ellenére évente megrendezhetnék a ki ugrik a mélybe hősiesebben török zászlóval elnevezésű versenyt, a Játék határok nélkül televíziós show-műsor díszleteinek felhasználásával, meg persze védőhálóval. A nyertes egy kétszemélyes, a belgrádi várfal tövében eltöltendő luxushétvégét nyerhetne.


Október 16.: a magyar huszár napja

1710-ben ezen a napon született gróf Hadik András magyar huszártábornok, császári tábornagy, földbirtokos, politikus, a történelem leghíresebb huszára. Huszárokról minden évben legalább kétszer hallunk, március 15-én és október 6-án, ám úgy gondoljuk, őket is megilletné egy kizárólag nekik szentelt ünnepnap.

HuszárHuszár

A huszár szó a legvalószínűbb elméletek szerint a húsz szóból származik, amikor Mátyás király elrendelte, hogy húsz-húsz jobbágytelek után egy katona állíttassék a király seregéhez. A feltételezések szerint a katonaállítási rendszer és a fogalom már korábban is ismert volt, mivel egy 1403-ban kelt latin nyelvű okmány említ egy huszár kapitányt, továbbá egy valószínűleg a 15. század elején írt okmány egy Imre Huszár nevű egyént, és végül egy 1449-ben kelt okmány magyar huszárt említ.

A huszárság intézménye magyar földről indult világhódító útjára. A francia, az amerikai és a porosz huszárság felállításában a magyar huszárok alapvető szerepet játszottak. Ezen a napon természetesen csak karddal az oldalunkon, lóháton lenne szabad közlekedni.


November 25.: a magyar foci napja

Nem engedheti meg magának a magyar nemzet, hogy csak sportőrültek kultnapjaként tartsák számon a londoni 6-3-at. E világtörténelmi esemény, a legendás diadal újra a térképre helyezte Magyarországot, és ami a legnagyobb érdem, hogy pozitív felhangok kíséretében. Az embereknek újra volt okuk hinni, remélni, bizakodni, a sikert sikerre halmozó csapat pedig a világ minden magyarjának, és nem csak, szép, boldog pillanatokat szerzett. Az összmagyarságot azóta sem sikerült senkinek annyira egységbe tömörítenie, mint az Aranycsapatnak.

Az aranycsapatAz aranycsapat

A jeles évfordulón Orbán Viktor alkotmányba foglalhatná, hogy az '54-es berni döntő csalás volt, és minden évben újrajátszanák a magyar-németet, amelyet a szabályok szerint mindig mi nyernénk meg.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS