2017. november 20. hétfőJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Világok közti kalandozás az Erdélyi Vándoregyetemmel

Ercsey-Ravasz Ferenc 2011. november 04. 10:17, utolsó frissítés: 10:29

Az ErGo interdiszciplináris, szakmai és kulturális eseménye, melynek idei témája a Világok volt, szászvidékre vándorolt.


Kisdisznód egyike az erdélyi szászvidék szépségesen álmos kis falvainak, visszafogott tempójú mikrokozmosza tökéletes csendben nyújtózik a csaknem évezredes templomerődítményt rejtő domb lábánál. Ebben a faluban került sor az Erdélyi Vándoregyetem negyedik kiadására. A rendezvényt 2008 óta szervezi az Erdélyi Gondolat Egyesület (ErGo), mint a nagytérségi magyar értelmiség interdiszciplináris, szakmai és kulturális eseményét.

A vándoregyetem minden évben más jellegzetes tájegységben kap otthont, az előző években Homoródfürdőn, Torockón, illetve Krasznamihályfalván szervezték meg. Jellegzetes módon – és a hasonló diáktábori eseményektől eltérően – a különböző szakmai és kulturális előadásokra nem párhuzamosan kerül sor, hanem egyenként, hogy alapérdeklődéstől függetlenül minden résztvevő kaphasson a teljes kínálatból.

Az idei, október utolsó napjaiban megszervezett vándoregyetem címe és általános témája a „Világok” volt – ennek jegyében kalauzoltak végig az előadók a matematika, a biológia, a szociológia, az informatika, a filozófia és sok más ágazat labirintusaiban úgy, hogy közben szórakozni, bulizni is volt bőven alkalom a bő három és fél nap alatt. Érdekes módon, volt néhány olyan gondolatkör, amely előadásról előadásra valamilyen formában vissza-visszatért. Ilyen volt például a civil társadalom, amelynek szerepe új meg új vetületeket nyert, akár az építészeti örökséget átmentő politikákról, akár az elektromos autók térnyeréséről, vagy éppen a nanocsövek gyártásának egészségügyi rizikóiról volt szó éppen.

Róth Ágoston interaktív görbe és felületmodellezésről beszélt

Rögtön az elején ragadta meg a pihent és friss elméket Róth Ágoston (BBTE, Matematika és Informatika Kar, Kolozsvár) „Interaktív görbe és felületmodellezés” című előadása. Látványos képi anyag kíséretében megtudhattuk, milyen és mennyi matematikára van szüksége a programozónak ahhoz, hogy a formatervezőknek ne legyen szükségük matematikára. Ötödfokú polinomok, másodrendű deriváltak és integrálok alakulnak át szép, könnyen kezelhető, kontrollpont alapú görbékké és síkokká, egyszerű és mértanilag értelmezhető formákká néhány paraméter megadása és némi egérhuzigálás nyomán.


Az agy „hardverét”, kapcsolási hálózatát igyekszik felkutatni az a francia-amerikai-kolozsvári tudóscsoport, amelynek munkájáról Ercsey-Ravasz Mária Magdolna (Notre Dame Egyetem IN, USA, BBTE Fizika Kar, Kolozsvár) számolt be. A majmok agyába injekciózott festékanyag idegsejtről idegsejtre haladva színezi meg a hálózatot, ennek az értelmezésével dőlnek meg aggyal kapcsolatos régi paradigmák, hoy egy meglepő és egyelőre nehezen értelmezhető új kép vegye át a helyüket. Az agy fantasztikusan képlékeny, és a kísérletek is azt mutatják, amit az orvostudomány egy ideje sejt: moduláris, egymás behelyettesítésére képes elemekből építkező struktúrával állunk szemben. Természetesen marad a költői kérdés: képesek vagyunk-e saját agyunkkal megérteni saját agyunkat?

Ercsey-Ravasz Mária-Magdolna előadása az agy hálózatáról

Az első fizikai Nobel-díjat 1901-ben Konrad Röntgen kapta, és azóta az orvosi képalkotás eszközei rengeteget fejlődtek. Ezek világába nyújtott betekintést Bálint Zoltán (Ludwig Boltzmann Intézet, Graz) előadása. Hogyan működik a tomográf, illetve az MRI, melyek az eljárások, a lehetőségek, a kockázatok és a költségek, és mi is az a voxel? – a képalkotás és képértelmezés bonyolult eljárásrendjét főleg a szív- és érrendszeri továbbá tüdőbetegségek vizsgálati módszereivel érzékeltette az előadó.

Bálint Zoltán belső világunk feltérképezésére alkalmas orvosi képalkotási módszereket mutatott be

Ezután a modern szkepticizmus, az egészséges tudományos kétely és a józan fenntartások világába léphettünk Hraskó Gábor, a Szkeptikus Társaság elnökének jóvoltából. Főleg a homeopátia és az akupunktúra módszerei és mechanizmusai kerültek górcső alá, de nagyon szórakoztató történelmi perspektívát kaptunk arról is, hogyan alakultak és dőltek meg a századok során a bevett orvosi eljárások, milyen próbálkozásokból miféle következtetéseket vontak le az idők során, és mindez milyen álláspontra vezette az orvosokat, pácienseiket és a társadalmat. Kiderült, hogy meglepő párhuzamokat lehet találni orvostudomány és színház között, hogy sem a pirulák mérete, sem színe nem közömbös, és hogy a jó orvosnak a placebóhoz is kell értenie. Mindenekfelett azonban józan gondolkodásra van szükség, még akkor is, ha bizonyos ágazatokat országos és uniós szabványok szerint irányítanak.

Hraskó Gábor előadása a szünetben is folytatódott

És akkor jöhetett a jogtudomány, pontosabban a szerződések világa, Veress Emőd ügyvéd (Sapientia EMTE, BBTE) tolmácsolásában. Vallási rituálékból a szerződések fokozatosan alakultak át és váltak a civil társadalom egyik nagyon fontos eszközévé. Alapelvei: a szerződési szabadság és a szerződések kötelező ereje látszólag egyszerű korlátok közé préselik az eljárást, de mint kiderült, a modern társadalom megannyi nyakatekert viszonya között ez sem teljesen problémamentes, hiszen az állam, a bankok, a nagyvállalatok és a kispolgár szemszögéből a szerződések is sokféle vetületben kerülnek a társadalom elé, sőt, ma már annak is megvan a maga (természetesen kellő erkölcsi tokba helyezett) tudománya, hogy mikor érdemes betartani a szerződést, és milyen esetekben jobb megszegni azt.

Veress Emőd és közönsége

A kvantumfizika rejtélyes és számtalan mítosszal övezett világában Bíró Tamás Sándor (Központi Fizikai Kutatóintézet, Budapest) volt az idegenvezetőnk, aki kirándulásunkat Aquinói Szent Tamás – Newton – Darwin – Kant – Schrödinger – Einstein – Bohr útvonalon vezette az idő irányától a fénynél is (talán?... vajon???) gyorsabb neutrínókig. Szó esett a megmaradási elvekről, a tér dimenzióiról, a különböző tudományos álláspontokon át- meg átívelő paradoxonokról, multiverzumokról és quaxelekről és az intelligenciáról is, amely talán az élet egyik káros mellékhatása. Ki találta fel a matematikát?, Vannak-e párhuzamos univerzumok, és ha igen, ott ugyanazok-e a matematika és a fizika törvényei? – merült fel a tudományos-fantasztikum világától sem idegenkedő előadás során.

Második nap reggel Biró Tamás Sándor világokról és kvantumokról gondolkodtatja meg hallgatóságát

Vegyészmérnök következett a képzeletbeli pódiumon, Barabás Réka (Kémia és Vegyészmérnöki Kar BBTE Kolozsvár), aki a lehető legkisebb és mégis rendkívül tágas világba, a nanovilágba nyújtott betekintést. A tíz a mínusz kilencediken méter nagyságrendben mozgó univerzum számos meglepetést és lehetőséget tartogat számunkra, ezeket igyekszik feltárni a tudomány. A nanocsövekről sokan hallhattak már, de az általánosabb fullerének kifejezés még idegenül hat. Egyelőre, mert az optikai áramkörök, az MRI-ben használatos kontrasztanyagok, a kromatográfia és a napelemek lassan de biztosan részei lesznek mindennapjainknak, és ezekben mindenfele feltűnnek ezek a hajszálnál is több nagyságrenddel vékonyabb, nagy szakítószilárdságú anyagok. Mindazonáltal a jövő egyik érdekes témája ezeknek, illetve gyártási folyamataiknak az esetleges káros hatása lesz, amit még nem igazán ismerünk – tudhattuk meg.

Barabás Réka nano-világok képét tárja elénk

Látványos és izgalmas bemutatót tartott Tamás Csaba (KEBA Romania, technikai igazgató) a számítógépek legújabb lehetőségeiről. Cloud-computing, virtuális és kiegészített valóság, kütyük és ketyerék, életünk legújabb és soron következő kényelmi hatványai. Utcán sétálva intelligens szemüvegem figyelmeztethet: a következő utcasarkon kitűnő burmai vendéglő van, ugyanakkor tőlem pár méterre jobbra olyan lány sétál, akinek profilja az enyémmel kompatibilis. Lehetséges? – igen. Hozzáférhető? – hamarosan. Elektromos autók és a hozzávaló infrastruktúrák, elképzelések, tervek, ördögi körök, politikák és civil befolyások kerültek szóba. És persze az is, mit tud rólunk a közmondásos „Nagy Testvér”, információink mekkora halmazával kereskednek tudtunk nélkül azok az internet-alapú vállalkozások, amelyeknek „ingyenes” szolgáltatása mindennapjaink része lett.

Tamás Csaba a technológiai fejlődés egyik jövőképet tárja elénk

A komolyzene (és nem csak) rajongóit idén is a vándoregyetem visszatérő vendége, a Harmonia Cordis együttes kápráztatta el. A trió kitűnő művészi érzékkel tájékozódik választott műfaja, a tangó környékén, és érdekes módon Astor Piazzola világa humánosok és reálosok számára is egyaránt érthető és megkapó. A ráadásként eljátszott szenvedélyes Libertango pedig mindenféle környezetben sláger: vastaps!

A Harmonia Cordis koncertje

A film világából egy nagyon sajátos világot hozott el Felméri Cecília rendező (Sapientia EMTE, ARGO Audiovizuális Műhely) három kisfilmjével („Kakukk”, „ Mátyás, Mátyás”, és „Végtelen percek”). Amellett, hogy megismerkedhettünk a filmkészítés ijesztően bonyolult és költséges világával, a rendezői eljárások tömkelegével és a rengeteg mikénttel, kaptunk egy zamatnyit a rendező belső világából is. Felméri Cecília nem rangsorol és nem ítél, úgy fedezteti fel velünk az élet banalitásában (és sokszor épp amiatt) megejtő táncát, ahogyan ő maga is látja azt: az erotikus moldvai népmesétől, a Mátyás király ürügyén szabadon asszociáló kolozsvári koponyákon keresztül a kiskórházi mikrodrámák örökmozgójáig, egyetlen nagy, sokszínű, súlytalan és átmenetileg vulgáris,bájos kaleidoszkóp, amelynek nagy titka az, hogy nincs rejtegetnivalója.

Ha már a szabad órákban bebarangolhattuk a szászvidéknek ezt a rejtett kis zugát, akkor illett megismerkednünk a szászság múltjával, történetével, gazdasági, társadalmi hullámvasútjával is, ebben Pozsony Ferenc (BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék) volt segítségünkre. Ő mutatta be, miként alakult a szászság csaknem ezer éves erdélyi jelenléte, hogyan váltak a környezetet nagyban meghatározó, pregnáns hatású, meghívott vendégekből érzelmileg is, gazdaságilag is kisebbséggé, hogyan hullámzott vonzódásuk a magyarság és a románság között, és miért választották végül tömegesen az exodust. Megismerkedtünk társadalmi szerveződésükkel, egyházi és kulturális hagyományaikkal, azzal az épített örökséggel, amely olyannyira hozzájárult Erdély sajátos arcához.

Pozsony Ferenc a Szászvidékről beszél nekünk

Nietzsche egyike korunk ikonikus neveinek, a 19. század nagy filozófusának hatása még nagyon sokáig mérvadó lesz, hiszen amint Visky Béla református lelkipásztor (BBTE Református Tanárképző Kar, Kolozsvár) is hangsúlyozta: világok határán állt, sőt, radikális álláspontjával nagyban hozzájárult e világok közötti határvonal meghúzásához. Hithű lutheránusból a történelem egyik legnagyobb tagadója lett, aki életét és elméjét áldozatul dobta oda, hogy emberrel, Istennel, erkölccsel és értékkel kapcsolatosan gyökeresen újat, engesztelhetetlent és kényelmetlenül őszintét teremtsen, s ezáltal kegyetlen új nevet adjon a világnak. Hatása, utóélete része annak, amit korunkként ismerünk és felismerünk. Jó és rossz, erkölcs, vallás, erő és hatalom, bűn, Apolló és Dionüszosz mai fogalmainak gyökere ott rejtőzik ennek az emberóriásnak az életművében.

Visky S. Béla

Időszerű téma a válság – ezt érintette Kósa András László szociológus előadása. Válság, mint lehetőség, a lokális és a globális viszonyok kapcsolata, régió, megye, kistérség, település és közösség szerepkörei, pénzközpontúság és tudásalapú társadalom, mint a válság kapujában leledző társadalom mozgatórugói. A civil társadalom – e sokat emlegetett, de nehezen körülírható fogalom jelentéstöltete és ismérvei, valamint a politikai és a gazdasági szférához való kapcsolódása – illetve attól való függetlensége - a kulcsa annak, hogy ne csak a gazdaság, illetve az újraválasztási kényszer határozza meg a társadalom életét, fejlődésének irányvonalait.

Kósa András a válság és a kisközösségek, mint túlélési alternatívák kérdéséről beszél

Eljutottunk az erdélyi magyar egypártrendszertől a három párt világáig. Nem annyira előadás, mint inkább párbeszéd és némi kis egészséges vita jött létre Illyés Gergő (politika.ro) vezetésével. Politikai kínálat, valós vagy vélt alternatíva, mire képes és nem képes az erdélyi magyarság – röpködtek az érvek a pár hónap távolságából kacsintgató választások perspektívájában is.

Ilyés Gergővel beszélgetünk vacsora előtt

A vándoregyetem nem csak fejtágításra, hanem lazulásra is kitűnő alkalom – amint az bebizonyosodott a DeLaFunk együttes koncert-buliján is. Népszerű és fogós slágerek, kitűnő hangszerelés, eszméletlenül jó hangulat, sok-sok gerjesztett energiaállapotú informatikus és egyéb diák pörgött a késő éjszakába nyúló murin.

A lazulás és a tanulás között olykor nehéz határt szabni – valahol a kettő között volt még a DeLaFunk buli előtt Kósa András László borbemutatója, a szociológus nagy szakértelemmel és kitűnő humorral fűszerezve ismertette a somlói Kolonics pince termését. Hét borfajtát kóstolhattunk meg, és ha az első három olasz rizling között az átlagos kóstoló nem érzett sok különbséget, a hárslevelű, a furmint, a juhfark és a külön megsiratott (merthogy utolsó palackjait kortyolgattuk) kitűnő Rozália más-más ízvilágba vezette az egyre jobb kedvű résztvevőket.

Vasárnap reggel Guttmann Szabolcs beszél Nagyszeben világáról

Utolsó napon a műépítészet és a kirándulás volt napirenden, a szó Nagyszeben volt főépítészének, Guttman Szabolcsnak jutott. Volt valami egyedien tanulságos abban, amikor a lehető legérintettebb szakember előadása által nyertünk betekintést nemcsak egy rengeteg építészeti kincset rejtegető város világába és a kincseket megmentő-kiemelő munkába, de abba a számtalan taktikázást és politikai csűrést-csavarást feltételező folyamatba is, amely ezzel a munkával jár. Nagyszeben ma odaállhat akármelyik hasonló méretű közép-európai város mellé, látványilag, építészeti örökség és restauráltság szempontjából lenyűgöző, és érdekes tanulságokat kínál Kolozsvár kapcsán is.

A kirándulás első állomása. A csoport a nagydisznódi erődtemplom udvarán


Séta Nagyszeben főterén

A ErGo weboldalát érdemes figyelni, mert nem csak a vándoregyetemet szervezi évről évre. Nemsokára például a Kaláka együttes 11 várost érintő karácsonyi témájú koncertjét is az ErGo szervezi, a „Szabad-e ide bejönni betlehemmel” című rendezvénysorozat elsősorban 7-15 év közötti gyermekeknek és fiataloknak szól, de a szervezők szívesen látnak minden ünnepváró magyart.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS