2020. április 5. vasárnapVince
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Dizájn gyerekeknek: “nem mindegy, hány évesen jössz rá a dolgokra”

B. D. T. B. D. T. 2012. április 24. 09:31, utolsó frissítés: 15:38

A KreaKids Stúdiónál nem “bohóckodás” folyik, de nem is szigorú, iskola utáni különórákat tartanak. Tanár és diák adott esetben együtt tanul, a cél a tehetséggondozás és a kreativitásfejlesztés.


Lila cica a színminták mellé vállfára akasztott pizsamán, rajzok a falon, elképzelhetetlenül sokféle színű cérna, a hatalmas asztalon varrógépek, anyagdarabok, cérnák, mérőszalag, félig kész ruhadarabok. Az alkotáshoz elengedhetetlen, barátságos és otthonos rendetlenség. Mindenféle korosztályú kislányok különböző stádiumban lévő ruhadarabokon dolgoznak, mélységes figyelemmel. Pedig hát vakáció van. De nem az iskolában vagyunk, hanem a KreaKids Stúdióban.

Máthé Réka divattervező és Erőss Sándor dizájner másfél éve indították el Kézdivásárhelyen ezt az alternatív művészeti nevelést biztosító magániskolát, ahol hat csoportban foglalkoznak mintegy 60 gyerekkel. Korosztály: 4 évestől felfele. Idéntől Sepsiszentgyörgyön is indult két csoportjuk a Puskás Tivadar Szakközépiskolában.



galeria_5518.JPG
A tervező- (és kivitelező-) asztalon termékeny alkotói káosz
galeria_5519.JPG
Ez a pizsamakollekció egy darabja lesz
galeria_5520.JPG
Ebből plüssállat készül, alvótársnak
galeria_5521.JPG
A gyerekek annyira elmerülnek a munkában, hogy észre sem veszik a fotóst
galeria_5522.JPG
galeria_5523.JPG
És ha valami nem megy, Réka segít, megmutatja, hogy kell, újra és újra


Több mint hobbi

2010. november 10-én, egy telefonhívással indult el a megvalósítás útján az ötlet, hogy hozzunk létre egy stúdiót – mesélik. Igény mutatkozott ugyanis érettségi előtt álló, dizájn, divattervezés szakra készülő fiatalok részéről, hogy valahol elsajátíthassák az alapokat, tanulhassanak a felvételire.

„Gyorsan összeültünk, két-három órát beszélgettünk, egymást ösztönözve megterveztük, mit akarunk csinálni, s rá három napra már bemutattuk másoknak is az ötletet. Nekiálltunk az egyesületalapításnak, a székhelykeresésnek. Hegedűs Ferenc vállalkozó a rendelkezésünkre bocsátotta ezt a két termet, így másfél hét alatt minden adott volt, hogy elkezdhessük a munkát” – idézte fel Sanyi a kezdeteket. „Egy konferencia szervezésével és kiállítással kezdtük, vártunk 40 embert, és eljött 150” – veszi át a szót Réka.



2011. február 14-én indították el a foglalkozásokat; az előzetesen már érdeklődést mutató nagyobb korosztály mellett a kisebb gyerekeknek is meghirdették a jelentkezést. Elvileg heti egy alkalom, azaz két óra, de a legtöbb gyerek többször is bejár, hogy a munkáját folytassa. „Itt minden nap nyüzsgés van” – világosít fel nevetve Réka. „Szabadidős tevékenység, de mindenképpen több, mint egy hobbi. Sokkal több szakmaiságot viszünk bele.”

„Nem bohóckodunk itt, hanem tényleg igyekszünk felkészíteni a fiatalokat felvételire, aki érdekelt ebben. Elmélet is van, de inkább a gyakorlat útján tanulják meg az elméletet” – teszi hozzá Sanyi.

Ez úgy működik, hogy bár előre elmondják, mire kell figyelni, mik a szakma szabályai, semmiféle ötletet vagy tervet nem dobnak el, és a gyerekek a kivitelezés folyamán jönnek rá az esetleges hibáikra, így tanulnak. „Az egyetemen neked soha senki konkrétan nem mondja el vagy nem vezet rá, hogy mit rontasz el – és nagyrészt csak az elméletet nyomatják. Mi ennek pont az ellenkezőjét csináljuk” – magyarázza.

Persze van olyan gyerek is, aki csak rajzolni jön, igazából olyan 14 évestől felfele kezdenek érdeklődni a divat- és formatervezés iránt. „Kivétel is van: az egyik csoportomba jár egy másodikos kislány, aki céltudatosan divattervezést akar tanulni” – mondja Réka.

Igyekeznek minden gyerekkel a saját igényei szerint foglalkozni, senkire nem kényszerítenek rá semmilyen tevékenységet. Egyébként a divattervezéssel foglalkozó gyerekek közt szinte mindenki lány, de van egy nagyon tehetséges srác is. A kollekciók darabjait ők varrják, szabják, a szabásmintát is ők készítik – dicséri őket a „tanárnéni”, aki a csoportjaival jelenleg az április 27-i Szent György Napi divatbemutatóra készül teljes intenzitással. Aki teheti, nézze meg legújabb kollekciójukat pénteken 16:40-től a Szent György téri színpadon.



Legutóbb az Iskola másképp országos hét keretében, a sepsiszentgyörgyi művészeti líceumban papírruha-kollekciót terveztek, készítettek el és mutattak be a gyerekek.


Mi legyek, ha nagy leszek?

Máthé Réka és Erőss Sándor szerencsésnek vallja magát: kudarcok nem érték őket, amit elképzeltek, annál mindig csak jobb és nagyobb dolog lett. Minden érzelgősség vagy pátosz nélkül mondják: ez azért van, mert „a gyerekek is hisznek bennünk, és mi is bennük”. Meg rengeteg támogatójuk van városszerte. Például így vihettek egy gyerekcsoportot Budapestre, a Gombold újra divatbemutatóra.



A szakmai út keretében a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemre is ellátogattak, mert a középiskolás diákjaik közül sokan odakészülnek. Fontosnak tartják, hogy a diákjaik ne úgy vágjanak neki egy egyetemi szaknak, hogy semmit nem tudnak róla, meg az illető egyetemről sem. Decemberben a budapesti Moholy-Nagy Iparművészeti Egyetemre látogattak el egy csoporttal, és további szakmai utakat, táborokat terveznek.

A heti két órán kívül általában van hétvégi tevékenység is, márciusban például minden hétvégén animációs filmeket vetítettek a gyerekeknek. Rendszeresen meghívnak fiatal művészeket, tervezőket, hogy a diákok első kézből tudják meg az őket érdeklő információkat. Nyárra máris legalább négy tábor van betervezve.

Például a magyarországi Demo Design szakmai szervezettel közösen szerveznek egy tábort Erdélyben, illetve diákjaik részt vesznek a Demo magyarországi táborában. De építész- és ruhatervező szakmai táborokban való részvételre is lehetőség nyílik. Egyszóval a KreaKids-es diákok intenzív kapcsolatba kerülnek egy olyan össz- és alkalmazott művészeti közeggel, amelyet megismerve otthonosabban kezdenek mozogni ezeken a területeken, és támpontokat kapnak annak eldöntésében, milyen pályát válasszanak.

„Nálunk a gyerekek nagyon hamar felszabadulnak, egy-két óra után olyan, mintha már egy éve idejárnának” – meséli Sanyi. Réka hozzáteszi, ez annak is köszönhető, hogy laza a hangulat, zenét hallgatnak, játszanak, táncolnak is, és a gyerekek hasonló érdeklődésűek, ezért hamar összebarátkoznak.


Hogy lehet ebből megélni?

„A hetedikeseink is már annyira tudatosan készülnek egyetemre, hogy azt kérdezgetik, mire lehet ezt és ezt a képzést felhasználni, milyen elhelyezkedési lehetőségük lesz a munkaerőpiacon” – meséli nevetve Réka.

Réka tanár, emellett szabadúszó divattervező, Sanyinak kis dizájncége van. Meg lehet élni ebből, bár az utóbbi két év elég érzékenyen érintette ezeket a területeket a válság miatt. Ezután remélhetőleg javul a helyzet – véli. Szerinte a jó szakember előbb-utóbb amúgy is megtalálja a helyét, habár a végzősöknek csak nagyon csekély százaléka tartozik ebbe a kategóriába.

A mindennapi használati tárgyakhoz kapcsolódó alkalmazott művészetből nyilván inkább meg lehet élni, a többi művészeti ág esetében viszont az alkotást, a „terméket” nem lehet olyan széles körben és közvetlenül értékesíteni, mint mondjuk egy ruhát, vagy egy beltér megtervezését. Ez utóbbiak is csak bizonyos körökben értékesíthetők.

„Nálunk nincs középosztály, csak alsó és felső, a szegényebbek sajnos nyilván nem tudja megengedni maguknak az ilyesmit, így a felsőosztály marad kvázi az egyetlen piac” – vázolja a helyzetet Sanyi.

Ő már az egyetem befejezése előtt elkezdett dolgozni Damokos Csaba elismert dizájner mellett, ami azért volt jó, mert megtanulta a szakmát. Innen jött a KreaKids elindításának ötlete is, gyakorlati tudást adni fiataloknak. „Nem mindegy, hány évesen jössz rá dolgokra. Egy-egy negyedikesünk annyira tudja már, mit miért akar és hogyan – de én az egyetem utolsó évén sem tudtam igazán. Meg kell mutatnunk a lehetőségeket” – szögezi le Réka.

Az esztétikai érzék kialakulásának nem igazán kedvez a hagyományos iskolarendszer, és a szakképzés minősége is leromlott, minden szülő elméleti gimnáziumba akarja íratni a gyerekét. Az ikonfestészet, a csendéletek, a giccs aranykorát éli. Ebben a társadalmi kontextusban a KreaKids igyekszik hozzáférhetővé tenni a művészeti nevelést mindazoknak, akik érdeklődnek e területek iránt.



„Mi is fejlődünk”

Ebben a hónapban meghívtak három szakembert Budapestről az iparművészeti egyetem animáció szakáról. Álmodoznak egy animációs szak indításáról is a KreaKidsen belül, amihez a szakemberek segítséget ígértek.

„Minket is tanítanak, s együtt tanítjuk majd a kisebbeket. Nekem már volt néhány próbálkozásom, készítettem néhány tárgy- és rajzanimációt. Az a jó, hogy ezekkel a projektekkel mi is fejlődünk. Nálunk mindig is úgy volt, hogy a gyerekekkel közösen találjuk ki a témákat, közösen alkotunk, és úgy próbáljuk tanítani őket, hogy szabadon kialakulhasson a saját stílusuk” – magyarázza Sanyi.

Május 3-5. között a KreaKids animációs műhelyt szervez, amelyre 18 éven aluliak jelentkezését várják. Aki részt szeretne venni az animációs workshopon, április 29-éig iratkozhat fel a KreaKids elérhetőségein.

A közlejövőben szintén az iparművészeti egyetem Demo Design nevű partnerintézményével közösen nemzetközi pályázatot hirdetnek több kategóriában minden korosztálynak, amelyhez további nemzetközi és hazai partnerintézményeket keresnek a megvalósításhoz. Animáció, képregény, rajz, installáció, dizájn kategória is lesz, a munkák legjobbjaiból nemzetközi kiállítás-sorozatot szeretnének szervezni több országban. Az elbíráló bizottság a szervezőktől független, elismert magyarországi és romániai szakemberekből állna. A koncepció lényege, hogy az ötéves gyerektől az egyetemistáig és felnőtt amatőrökig bárki bizonyíthasson kreativitásból.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS