A várról a várban: megnyílt a Csíki Székely Múzeum legújabb kiállítása
szerk. 2012. május 21. 10:42, utolsó frissítés: 11:05Most nem rangos magyarországi múzeumokból hoztak tárlatot, hanem végre saját tudományos kutatásaik eredményeit mutatják be. A Mikó-vár felújítása a kulturális tárca egyik legnagyobb megvalósítása volt.
Május 19-től látogatható a Csíki Székely Múzeum legújabb, A Mikó-vár története című állandó kiállítása. A kiállítás a régészeti és művészettörténeti kutatások eredményeit felhasználva jeleníti meg a Mikó-vár Bethlen Gábor korabeli, majd a 18. századi virágkorát.
Az eredeti helyszínen (in situ) mutatja be a vártörténet különböző fázisait, a korabeli tárgyi kultúrát, a hétköznapi élet aspektusait, a katonáskodás tárgyi világát – és teszi mindezt európai szintű kiállítási infrastruktúrával, innovatív módszerrel, újszerű látványvilággal.
„Ebben a térben 1989-ben a Ceausescu-rendszert és a diktátort dicsőítő kiállítás volt. Az akkori látogatók, elvtársak, elvtársnők és persze a tisztességes szeredai polgárok is úgy sétálgattak ezekben a termekben, hogy nem sejtették, a lábuk alatt a föld rétegei és a falak mit rejtenek magukban. Később már sejtettük, mit rejthetnek, majd megismertük, utána megálmodtuk, végül megvalósítottuk a vártörténeti kiállítást” – mondta el Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a Transindexnek.
A kiállításon voltaképpen nyolc éve dolgoznak, ám a múzeum 2007 óta elkezdett sztárkiállításai miatt a projekt kicsit pihentetve volt. Majd mikor a várfelújítás elkezdődött, azzal karöltve készítették elő.
„Most nem rangos magyarországi múzeumokból hozunk tárlatot, hanem végre a saját erőfeszítésünkből, a saját tudományos kutatásaink eredményeit mutatjuk be. Természetesen magyarországi szakemberek segítségét is igénybe vettük. Egy nagyon tapasztalt, híres kiállításrendező, Kaján Imre, aki Lisszabonban a világkiállításon rendezte a magyar pavilont, Hannoverben, Prágában, Oszakában rendezett kiállításokat, segített megvalósítani az álmunkat. A kiállítás ugyanakkor a mi csapatunk, régészek, művészettörténészek, muzeológusok munkáját is dicséri, akik éjt nappallá téve dolgoztunk a kiállításrendezővel, így tudott megvalósulni a projekt” – tette hozzá az igazgató.
A Mikó-vár négy évszázada
Az építtető, Hídvégi Mikó Ferenc egykori reneszánsz kastélyát 1661-ben a török-tatár seregek dúlták fel és fosztották ki, majd a romosodó épületet a berendezkedő Habsburg hatalom 1716-ra erődített laktanyává alakította - írja a múzeum ismertetőjében. 1970-ig nagyrészt katonai célokat szolgált, majd a múzeum otthona lett. Négy évszázad története érhető itt tetten, hiszen az egymást követő események nyomai folyamatosan egymásra rakódtak, megőrizve a korábbi idők szunnyadó tanúit.
A tudományos kutatások során a jelenből visszafelé haladva, fokozatosan tárulkozik elénk a történeti múlt. A régészek a földfelszín alatti rétegeket tárják fel, a bennük található tárgyi emlékeket elemzik. Falkutatások során a művészettörténészek hasonló munkát végeznek a felmenő falakon, rétegről-rétegre haladva (vakolatok, meszelések, elfalazott ajtók, ablakok, lőrések, lépcsők).
A vártörténeti kiállításon az eredeti helyszínen (in situ) előkerült tárgyak, építészeti elemek segítségével nyerhet bepillantást a látogató az épület első két évszázadának a történetébe, mindezt a közönség számára jól érthető módon, kisjátékfilmek segítségével.
Első terem
Falainak jó része eredeti, boltozata későbbi átépítés eredménye, udvar felőli ablakának rézsűjében 17. századi festett vakolatrétegeket, a legkorábbi rétegen felirat töredéket találtunk. A rétegrend vitrin játékos módon szemlélteti, hogy milyen sorrendben találkozik a régész a legkülönfélébb tárgyi emlékekkel.
Kutas terem
A mai terem egykor több helyiségből állt, erről az elbontott falak maradványai, ablakká alakított ajtók és boltozatok lenyomatai árulkodnak. A 17. századi latrina, az emeletre vezető lépcsőház és az épületen belüli várkút a 18. században hozzátoldott vízelvezető csatornával nemcsak önmagukban érdekesek: az előkerült tárgyak révén rajzolódnak ki a 17-18. századi vár hétköznapjai. A kosztümös kisfilm segítségével képet alkothatunk arról, hogy a felszínre hozott leletanyag a régi időkben miként kerülhetett a kút mélyére.
Konyha terem
A 18. századi „Nagy konyhában” feltehetőleg a tiszti személyzetre főztek. A kutatások során megtalálták a kályha és kemence, valamint a füstfogót tartó pillérek helyét. Ez alapján készült a rekonstrukció, amely a szomszédos éléskamrával együtt gasztronómiai időutazásra hív. Az itt forgatott kisfilm az egykori konyha nyüzsgő életét eleveníti meg.
Bástya
A kiállítás utolsó termében a vár hadtörténetének átfogó megismerésére nyílik lehetőség. 15-19. századi eredeti fegyvereken keresztül bemutatják a korok és a vidékek fegyvereinek fejlődését, a hű másolatok pedig a tapinthatóság élményét kínálják. Az épület fejlődésének, átalakulásának megismerését makett, korabeli építészeti felmérések, illetve 3D animáció segíti.
Hogy áll jelenleg a Mikó-vár felújítása?
A Mikó-vár felújítása – amely 2011 tavaszán kezdődött el – az ütemtervnek megfelelően halad, és remélhetőleg őszre befejeződik – közölte a Transindex kérdésére Gyarmati Zsolt. A vár egy A kategóriás műemlék épület, ez a 2012-es év talán legnagyobb felújítási projektje Romániában. „Régi adósságot rótt le a tárca, hiszen a hasonló felújítások terén a magyar műemlékek gyengébben voltak reprezentálva” – mondta.
Elkészült már a vár teljes tetőcserép-cseréje, a kémények restaurálása, a víz- és csatornarendszer cseréje, modern, korszerű villámhárító rendszer, a vakolás, és elkezdték a színezést; új, saját hőközpontot kapott az épület, megtörtént a fűtésrendszer cseréje – tájékoztatott az igazgató. A belső udvar már majdnem teljesen kész. Ami még hátravan: a nyílászárók cseréje. A belső munkálatok közül megtörtént a teljes villanyhálózat felújítása, a víz bevezetése; most zajlik az illemhelyek rehabilitálása, illetve a padlócsere.
„Az épületben mintegy háromezer négyzetméter új tölgyfa padlóburkolatot rakunk le. Jónéhány teremben már a lakk is megszáradt, nagyon szép; a falsimítások, festések elkészültek. Ez annyiban érinti a múzeum életét, hogy közben a több százezer műtárgyunk be van csomagolva. A múzeum 2011. augusztus 8. óta be van zárva, a kiállítások le vannak szedve – egy építőtelep a javából” – magyarázta Gyarmati. A szakszerűen becsomagolt, dobozokba rakott műtárgyakat óvatosan, de időnként muszáj költöztetni teremről teremre, hogy a munkálatok tudjanak haladni. „Az a fontos, hogy mindent beütemezzünk, megtervezzük, és a kivitelezőkkel harmonikusan együtt tudjunk dolgozni” – tette hozzá.
A vártörténeti kiállítás közel 200 ezer euróba került, ennek mintegy 80%-át Csíkszereda önkormányzata állta. A tárlatot négy látogatható teremben helyezték el, plusz az ötödik helyiség a volt éléskamra, oda csak be lehet kukucskálni.
„A várfelújítás katalizálta az állandó kiállítás létrejöttét. A központi épületünkben jelenleg ez az egyetlen kiállítás, amely látogatható, ezekben a termekben minden készen van, az utolsó szög is a helyén. Egyelőre a várban ennyivel kell beérniük a látogatóknak, de kárpótolni fogja őket az élmény” – mondta az igazgató. Emellett még működik a múzeum Kossuth utcai galériája, illetve a zsögödi Nagy Imre Galéria is; előbbi helyszínen folyamatosan nyíltak a kiállítások, folytatódott a múzeumpedagógiai foglalkozás, különböző rendezvények voltak egész évben. „Sikerült élettel megtöltenünk azt a teret, és az a célunk, hogy még ismertebbé tegyük. A múzeum használatba kapta a városi önkormányzattól” – tájékoztatott az igazgató.
Elképzelhető, hogy jövő évre húzódik el a központi székhely megnyitása, mivel a felújítás után még fel kell pakolni a kiállításokat. „Az is lehet, hogy jövő pünkösd előtt nem tudunk megnyitni, annyi munka van, ki kell csomagolni a tárgyakat, újrarendezni, egész télen ezzel fogunk valószínűleg foglalkozni, úgyhogy új kiállításterveket a főépületben még nem szövögetünk” – magyarázta Gyarmati.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!