Guminő a stégen: magyar kakkuktojás a TIFF versenyprogramjában
kérdezett: R. T. 2012. május 30. 16:51, utolsó frissítés: 2012. május 31. 16:56Bán Attila Szuflája kilóg a sorból, mivel egy alkotótáborban készült rövidfilmről van szó, és még poénos is - véli Zágoni Bálint. De miért járnak jól a TIFF-fel a kolozsvári filmesek?
Az idei TIFF rövidfilm-versenyében egy olyan kisfilm is szerepel, amely a Filmtett alkotótáborban készült, emiatt meglepetésnek is számíthat. A filmfesztivál küszöbén a kisjátékfilm producerével, Zágoni Bálinttal beszélgettünk.
Bán Attila Szufla (Breath) című kisjátékfilmjét beválogatták az idei versenyprogramba. Mitől különleges, miért kerülhetett be?
- A Szufla a versenyfilmek között kakukktojásnak tekinthető, más körülmények között forgattuk, mint egy hagyományos kisjátékfilmet: egy filmes alkotótábor keretében jött létre. Sokkal rövidebb és intenzívebb alkotói munka áll mögötte, mint egy olyan kisjátékfilm mögött, ami több héten keresztül készül. Hónapok helyett összesen tíz nap állt rendelkezésünkre, az utómunkát is beleszámítva. Ez mindenképpen a rendezőnek, Bán Attilának a tehetségét dicséri, hogy sikerült ilyen körülmények között egy jó filmet készítenie.
Az ötlet is ott született az alkotótáborban?
- A műhelybe kész tervekkel kellett jelentkezni, de legalábbis egy forgatókönyv vázlattal, amit a csoportvezetők segítségével a táborban dolgoztak ki, finomítottak, majd forgattak le. Számunkra fontos, hogy egy ilyen, alacsony költségvetésű filmet is beválogattak a versenyfilmek közé, azt jelenti, hogy sikerült egy eléggé magas színvonalat elérnünk.
Mi az erőssége ennek a filmnek?
- Egy könnyed, humoros, frappáns film, ami szerintem tetszeni fog a közönségnek.
Az erdélyi filmesek körében van-e egyáltalán nagyjátékfilm kilátásban?
- Tudtommal a közeljövőben nincs, egy komolyabb nagyjátékfilm költségvetése amúgy is sokkal nagyobb, mint amennyit az erdélyi filmes műhelyek elő tudnak teremteni. A forradalom után összesen három erdélyi magyar nagyjátékfilm készült, megvan az oka annak, hogy miért nem vágják ilyen fába a fejszéjüket az erdélyi filmesek. Több százezer eurót előteremteni egy filmhez nem kis vállalkozás.
Az Antigoné volt a legutóbbi, ugye…
- Az is kilóg a sorból, mert valóban minimális költségvetésből készült. Az Antigoné olyan film, amit egyszer el lehet és el is kell készíteni, a pénzhiány pedig sokszor kreatív megoldásokra késztette a stábot, ilyen az is, hogy a filmet dokumentarista stílusban forgattuk le. Viszont nem biztos, hogy a jövőben elkészülő játékfilmeket is nulla költségvetésből kellene forgatni.
És olyan megoldást nem tudnál elképzelni nálunk, mint pl. amilyen a TIFF-en is levetített Iron Sky?
- Az Iron Sky nagyon érdekes projekt, az a lényege, hogy a potenciális nézőktől sikerült megelőlegezniük a pénzt. Számos új marketinges húzást alkalmaztak, amit más, hagyományos filmeknél nem láttunk.
Elindíthat egy trendet ez a típusú filmkészítés?
- Mindenképp. Fontos mérföldkő, lehet nem túlzás azt mondani, hogy filmtörténeti jelentőségű. Fontos, hogy hogyan sikerült ekkora kaliberű filmet úgy leforgatniuk, hogy nem állt egy erős stúdió mögöttük, hanem egy rajongótábort építettek a filmnek, és a nézők előlegezték meg a film költségvetését.
Egy érdekes megoldás az is, hogy a honlapjukon be lehet jelölni a városod, ha meg szeretnéd nézni a filmet. Kolozsvárról 34 jelzés érkezett eddig, Bukarestből 209, Budapestről 428. A film gyártói a forgalmazókra is tudnak nyomást gyakorolni ezzel, akik látják, hogy van kereslet a film iránt.
A kolozsvári filmgyártásra milyen hatással van a TIFF?
- Az utóbbi időben voltak olyan kezdeményezések, amelyek korábban elérhetetlennek tűntek. Most például a polgármesteri hivatal tervezi egy kreatív központ felépítését a Lomb negyedben. Erre megvannak a tervek és a források, és állítólag egy filmstúdió is lesz benne. Ha jól emlékszem Tudor Giurgiuék jelentették ki, hogy ha létrejön a központ, szeretnének itt filmeket készíteni. Számomra úgy tűnik, hogy a TIFF egy komplexebb kezdeményezés, mint egy filmfesztivál, és szerencsénk van, hogy pont Kolozsvárt szemelték ki.
A TIFF magyar napjának kínálata eléggé vékony – szerinted miért van ez?
- Tényleg érdekes, hogy miért nincs itt például Pálfi György filmje, amit most Cannes-ban is vetítettek, és a Filmszemlén is volt néhány olyan film, amit érdemes lett volna levetíteni: a Vizsga, Az ajtó... Ugyanakkor vetítik a Magyarország 2011-et, amit már a Szemlén is ért kritika... Ez egy több rendező által készített, kollektív film, a rövidfilmek között pedig eléggé nagy színvonalbeli különbségek vannak. Egyfajta manifesztum a film, és sajnos több kisjátékfilm esetében csak a manifesztum maradt meg, maga a film elmaradt.
Neked hogy néz ki egy TIFF-es napod? Csak néző vagy?
- Nem vagyok az a típus, aki reggeltől estig ott van, hanem tényleg csak azokra a filmekre megyek el, amit előre kiválasztok magamnak. A Filmtettnek lesz egy bemutatója is, a Story című könyv román nyelvű fordítását még nem mutattuk be Kolozsváron, és szándékosan a TIFF-re időzítettük.