2019. június 24. hétfőIván
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mágikus Méliès: találkoztunk az ördöggel Bonchidán

G. L. 2012. június 04. 17:11, utolsó frissítés: 2012. június 05. 08:35

A szereplők varázslók, bűvészek, titokzatos lények és királyok. A tóban békák kuruttyolnak, sejtelmes kék fény szűrődik ki az ablakon - Bonchidán jártunk mozizni.


Már a kolozsvári indulásnál láttunk néhány gyanús autót. De ahogy közeledtünk Bonchida felé, egyre gyakoribbak lettek, a faluban pedig már csak lépésben haladhattunk a kocsisorban. Így már meg sem lepődtünk, hogy a bonchidai Bánffy kastély kapujában, 20 perccel a meghirdetett kezdés előtt, szinte 50 méteres sorban álltak az emberek jegyért. És ez az érdeklődőknek csak azon fele, akik nem gondoskodtak a belépőről jó előre.

Sorban a bejáratnálSorban a bejáratnál


Mire negyed tízre megérkeztünk a vetítés helyszínére, már az egyszerű érdeklődőnek nem is maradt ülőhely. A meghívottaknak és a sajtósoknak fenntartott részen lehetett még elvétve szabad székeket találni, de kezdésre azok is megteltek. Így nagyon sok embernek maradt a fű, a szerencsésebbeknek pokrócon, a kevésbé szerencséseknek a multifunkcionális ApperiTIFF-en. Azért ez kicsit kellemetlen volt, pláne, hogy még fizettek is a belépőért...





Az eddigi TIFF-es vetítések egyik sajátossága, hogy rendszeresen késnek. Vasárnap esete a meghirdetetthez képest laza félórával később ment fel a színpadra Tudor Giurgiu fesztiváligazgató és a kastély felújítását irányító Transylvania Trust alapítvány ügyvezető elnöke, Hegedüs Csilla. Ezután viszont már felpörögtek az események: a szervezők rövid köszöntője után Georges Méliès dédunokája, Marie-Hélène Lehérissey mutatta be röviden a bűvészből lett filmest, írót, rendezőt és színészt. Majd következett az élőzenés, filmes performance.

Tudor Giurgiu és Hegedüs CsillaTudor Giurgiu és Hegedüs Csilla


És az árnyékukÉs az árnyékuk


Marie-Hélène Lehérissey Georges, Méliès dédunokája (balra) és a tolmácsMarie-Hélène Lehérissey Georges, Méliès dédunokája (balra) és a tolmács


Filmvetítésnek nevezni degradáló lenne,

egyrészt ezzel mellőznénk Lawrence Lehérissey hangulatos zongorajátékát, másrészt Marie-Hélène Lehérissey az 1890-es, 1900-as évek kávézóihoz hasonló, némafilmes bemutatóját. A bonchidai helyszínnél, ahol a közeli tóban békák kuruttyolnak, ahol sejtelmes kék fény szűrődik ki az ablakon, kevés alkalmasabb hely lehet a mágikus, sci-fis Méliès-filmek vetítésére. De ha lehet még fokozni, a nézőknek szánt apró kiszólásokkal, a bonchidai kastély börtönében fogva tartott hercegnőre való utalással Lehérissey még rá is erősített az élményre.

Méliès élete során több mint 500 filmet rendezett, ezek közül 16-ot vetítettek le Bonchidán: olyan ikonikus alkotásokat láthattunk, mint a fantasztikus Le Voyage dans la lune (Utazás a Holdba), a híradós hitelességű The Coronation of Edward VII (VII. Edvárd megkoronázása), a romantikus Barbe blue (Kékszakáll), a trükkös L’Homme á la tite de caouchouc (Gumifejű ember) vagy a varázslényes Le royaum des fées (Tündérország).

Tudósok a Holdon, és a vásznonTudósok a Holdon, és a vásznon


Gumifejű emberGumifejű ember


Megsokszorozódó MélièsMegsokszorozódó Méliès


Bűvészek, ördögök, titokzatos lények, királyok és királynők foglalták el a vásznat. A rövid egy-két perces szkeccseket a hosszabb, nyolc-tíz perces rövidfilmek követték jó ritmusban. Az összesen másfél órás vetítés alatt nem volt alkalom unatkozni, vagy megbánni a sorban állást.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS