Interaktív festmények, videoművek és folyóirat-kollázsok a KMN-on
Búzás Anna 2012. augusztus 15. 14:47, utolsó frissítés: 14:47Bantta Annamária képein elmozdíthatók az elemek, Géczi János folyóiratok betűtípusaival jellemzi a kultúrákat, a Magma kiállítótér pedig a legjobb videóival érkezett Kolozsvárra.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében nemcsak kolozsvári művészek és műhelyek mutatkoznak be a nyolcnapos program alatt, hanem más erdélyi és magyarországi alkotók is. Ismert és kevésbé ismert művészek és kiállítótermek legjobb munkáikkal jöttek Kolozsvárra, és amiről a legkevesebbet tudtunk, az bizonyult később a legizgalmasabbnak: a "mozgatható" kiállítás.
Teremtő videók
A már jól ismert sepsiszentgyörgyi Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér mutatkozott be a kolozsvári közönségnek az Insomnia Kávéház galériájában kedd délután. A Magma szentgyörgyi kiállításairól már többször beszámoltunk a helyszínről, most ők hoztak el egy válogatást az eddigi videóműveikből.
Kispál Attila, a Magma egyik vezetője elmondta, hogy összesen kb. 60 videómű van a gyűjteményükben. A két éve működő kiállítótér elsősorban a médiaművészeti alkotásokra fókuszál, a kolozsvári bemutatkozásukra 17 kis videót hoztak magukkal. Kispál Ágnes Evelin és Vetró Barnabás, a Magma másik két vezetője is jelen volt a vetítésen.
A vetített 2-3 perces videóalkotások legtöbbje egy egyszerű gegre épült, mindegyik videó beavat egy játékba, kivált egy jól meghatározott befogadói attitűdöt és elhiteti velünk a világa szabályait pár perc alatt. Hátszegi Zsolt művében egy fát úgy tűntetett el, mintha az egy vászon lenne, Arnold Estefan videójában a székely himnuszt énekeltette különböző arcokkal, egy másik videóban az írógép vált hangszerré, Szabó Éva Eszter pedig a tárgyak széttörésével és "összeállásával" játszott.
Továbbrajzolható képek és szétbontott folyóiratok
A Bulgakovban egyszerre két kiállítást nyitott meg Orbán János Dénes: Bantta Annamária Én, Noé... c. interaktív festménykiállítását és Géczi János Címképek c. kollázsokból álló tárlatát. OJD szerint mindkét kiállítás anyaga jól illeszkedik a Bulga falaihoz, pedig eredetileg nem erre a helyszínre voltak kitalálva.
Bantta Annamária marosvásárhelyi rajztanárnő képeiről először azt hittem, hogy krétarajzok, pedig akrillal készültek: fekete falapokon színes figurák és rajtuk kis színes kockák. A kockák különálló darabjai a festményeknek, ennek kollázs-hatása van. Kíváncsiságból megragadtam az egyik ilyen képkockát, gondoltam ha már interaktív, biztosan el is mozdítható. De nem akart elmozdulni, ezért aztán gyorsan eliszkoltam a kép mellől.
Aztán a megnyitón Bantta Annamária elmondta, hogy bizony ezek a képkockák valóban mozgathatók, tépőzárral vannak ráillesztve a nagy festményre, és igazából egy két évvel ezelőtti terv alapján születtek az alkotások, amikor Romániában sok árvíz pusztított. 2010-ben Molnár Krisztinával kitalálták, hogy az árvíz elől meg kellene menteni néhány tárgyat, és akkor elhatározták, hogy a szivárvány színeit fogják megmenteni. Minden egyes színhez tartozik egy figura és annak kis elemei, péládul a lilához az irodalom, a kis kockákon pedig írók és költők nevei szerepelnek, a narancssárga festményen a zene jelenik meg és a hozzá tartozó hangszerek és így tovább.
A kolozsvári kiállításon az eredeti 7 festményből csak 5 tekinthető meg, de a játék így is működik. Bantta Annamária arra kérte a résztvevőket, hogy bátran cserélgessék a képkockákat a festmények között, sőt hozott egy életfát is, melyen a színes képkockák üresek voltak, és bárki bármit rárajzolhatott markerrel. Először a gyerekek ragadták meg az írószereket, aztán a felnőttek is betársultak, és elkezdett kiegészülni az életfa. A kiállítás kb. még egy hónapig látogatható.
A másik tárlaton Géczi János József Attila-díjas író és képzőművész munkáit tekinthettük meg, a megnyitón az író felelevenítette Cs. Gyimesi Éva emlékét, aki annak idején, a magyar irodalomról szóló monográfiájában bemutatta Géczi Jánost, méghozá egyetlen verse alapján, amely egy hangyát ábrázoló G betű volt: "az ő bevezetése benne tartott és benne tart az európai avantgárd képes kultúrában - a városnak ezt köszönhetem" - mondta.
Az író egy teljes kollekció anyagát hozta el Kolozsvárra, amely a Párizsi Magyar Műhelyben volt kiállítva februárban. Az egyes képek folyóiratok, újságok szövegeiből kivágott darabkákat tartalmaznak, különböző elrendezésben.
Géczi János különböző folyóiratok betűtípusával próbál egy-egy kultúrát jellemezni: "azt hiszem hogy egy belga vagy egy kolozsvári folyóirat valahogy képes a hely szellemét tartalmazni, ezt a szellemet valahogy fel lehet dúsítani, én ezt kollázstechnikával érem el" - részletezte a képzőművész. A kiállított képeket szintén még egy hónapig tekinthetik meg az érdeklődők.