2017. november 20. hétfőJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Megmutatjuk, miért érdekesek a kolozsvári Thorma-kiállítások

2013. augusztus 28. 14:52, utolsó frissítés: 2013. augusztus 29. 11:13

Már csak ezen a héten nézheted meg a nyár egyik legizgalmasabb kiállítását: virtuális tárlatvezetéssel segítünk eligazodni a nagybányai művésztelep alapítójának életművében.


Szeptember elsejéig van még lehetőség megnézni Kolozsváron a Thorma János és pályatársai, tanítványai címmel júliusban nyílt kiállítást a Szépművészeti Múzeumban és a Quadro Galériában. Székely Sebestyén, a Quadro Galéria kurátora és Újvári Dorottya, művészettörténész hallgató, aki a KMN alatt tartott tárlatvezetéseket, vállalták, hogy minket is végigkalauzolnak.

A kiskunhalasi Thorma János Múzeum 2012-ben indított egy három országot is érintő vándorkiállítást, amellyel méltóbb helyet szerettek volna biztosítani Thormának a magyar művészettörténetben.

„Ehhez pedig szemléletváltásra volt szükség, hogy Thormát ne a modern művészet mércéjével mérjük, hanem a saját, a nagybányai századforduló társadalmi kontextusába helyezzük. Ebből ugyanis az derül ki, hogy Thorma művészete a saját idejében nagyon is kortárs művészet volt, akkor is, hogyha nem a leghaladóbb életmű az övé, de mindenképpen jól kifejezi a magyar társadalom akkori állapotát. A mostani kolozsvári kiállítás Thormát nemcsak mint egyént akarja bemutatni, hanem a kontextust is, a kollégái, kortársai és tanítványai által, illetve érzékeltetni szeretné Nagybányának a hatását az erdélyi művészetre” – magyarázza bevezetőjében Székely Sebestyén.

Mezőn


Thormának a nagybányai szabad festőiskola 1919 utáni újranyitásával jelentős szerepe volt a nagybányai művésztelep Trianon utáni fennmaradásában. Akkortól már a bukaresti és a iaşi-i festőakadémiák diákjai is ellátogattak Nagybányára, évente több mint százan érkeztek a városba.

„A nagybányai művésztelep erdélyi szempontból egy nagy nyereség volt (Trianon után), mert az első világháború előtt a modern művészet szempontjából nagyon csekély kezdeményezések voltak. A telep az 1920-as években szervesen beépült az erdélyi művészeti életbe, a jelentős alkotók mind megfordultak ott, ami befolyással volt a művészetükre is. Például a kolozsvári iskola is a hatása alatt fejlődött ki” – mondta Székely. A két tárlat összevetéseként csak annyit emelt ki, hogy a Quadróban a nagybányaiból erdélyivé váló művészet van jobban kidomborítva, míg a Szépművészeti Múzeumban inkább Thormának és kortársainak a művészetét mutatják be. A két helyszínen összesen több mint 130 kép látható.


Szépművészeti Múzeum

Thorma életművének legközismertebb alkotásai a történelmi képei, amelyek a tankönyvek lapjain is visszaköszönnek. Ez a realista, historikus festészet jellemezte a pályája elején – az impresszionista és a posztimpresszionista korszakát megelőzően. Ebből az időszakból származó képek láthatók a tárlat első termében, a festőállványon Thorma önarcképével. Egyébként egy ehhez hasonló fogadja a látogatókat Quadro Galériában is, azt Réthi István Thorma munkatársa és barátja festette.





Ugyanott látható egy korábban még be nem mutatott Hollósy Simon – a nagybányai művésztelep egyik alapítója – kép is. Hollósy először Münchenben alapított egy szabad festőiskolát, ahonnan 1896-ban látogat Nagybányára a diákjaival. Hollósyt felkérték, hogy a Millennium alkalmával fesse meg a huszti vár romjait, így ez jó ok volt, hogy hazajöjjön és régtől dédelgetett tervét is megvalósítsa, hogy szabadiskolájával a nyári gyakorlatot máshol töltsék. Réti és Thorma volt az, aki meggyőzte, hogy Nagybányát válasszák. Ettől a látogatástól számolják a művésztelep működését.

A következő teremben a dekoratív szimbolizmushoz közelebb álló korszakának látható néhány alkotása, ezek közül az 1895 körül festett Berki házaspár szecessziós portréját érdemes kiemelni. Ugyanebben a térben láthatók még a művésztelep alapítói közül Ferenczy Károlynak és Iványi-Grünwald Bélának is képei, így össze is lehet vetni az alapító művészek munkáit.

Húsvéti kenyérszentelés


Az első két terem után már szinte csak Thorma Nagybányán készült munkái vannak kiállítva. Kovács Zita művészettörténész, a tárlat kurátora szerint tanítványainak azokat a műalkotásait válogatták be, amelyek Thorma munkáival vagy párhuzamban, vagy éppen oppozícióban izgalmasak, amikor ugyanazt a témát különböző vagy éppen nagyon hasonló stílusban, kompozícióban, ecset- és színkezeléssel festették meg.

Egyenesen haladva, a következő teremben néhány nő a tájban típusú kép látható, ilyenekből Thorma az 1910-20-as évektől fest egyre többet, a cseresznyeszedést és almaszedést ábrázoló téma például igen kedvelt volt. A felnyúló női testtel könnyebben ki tudták hangsúlyozni annak kecsességét. Ezek esetében sem az arckifejezés, sem az anatómiai pontosság nem annyira lényeges, akár nagyobb színfoltokkal is érzékeltethetik az emberi alakot - de attól még nagyon kecsesek.

Almaszedő lány




Az ugyanebben a teremben látható képek közül a szintén Hollósy-tanítvány, de már modernebb tendenciákat követő, a nagybányai művésztelep alapítóval - így Thormával is - szembehelyezkedő festők közül Ziffer Sándor képét érdemes kiemelni. Ő már sokkal erősebb színeket használ, plakátszerűen meghúzza a kontúrokat. De láthatóak képek hasonló témában a nagybányai művésztelephez köthető nevek közül Herrer Cézártól, Iványi-Grünwald Bélától, Boldizsár Istvántól, Ferenczy Valértől és Ferenczy Károlytól is.

A következő teremben van kiállítva Thorma híresebb, nő a tájban stílusú képei közül – amelyből egyébként több mint 100-at festett – a Festőnő is.

Festőnő


Egyenesen haladva tovább, az utolsó teremben a nagybányai aktfestészetből kapunk ízelítőt, amihez általában cigányok, koldusok vagy gimnazisták álltak modellt, mivel egy kisvárosban furcsának számított egy idegen előtt levetkőzni. Kortárs helyzetben inkább csak akkor festettek aktokat, hogyha a helyzet megkövetelte a test meztelenségét, pl. fürdőzés, öltözködés közben. Ezen kívül mitologikus vagy biblikus témájú festményeken többször festettek meg meztelen női vagy férfi testet, mivel ilyenkor már allegorikus tulajdonságokat kaptak. Az ilyen típusú alkotások közül Thormának a Fürdőzők című képet érdemes mindenképp kiemelni a kiállítás anyagából.

Fürdőzők


Innen balra térve, sorban az utolsó teremben főleg a tanítványainak láthatók képei, többek között Thorma egyik kedvencének, Jándi Dávidnak is vannak festményei. De Réti Istvántól és több román tanítványától is állítottak ki munkákat.

Kovács Zita koncepciója szerint Thorma sokszínűségét is meg szerették volna mutatni ezekben a termekben, hogy a közönség láthassa tájképeit, portréit, csendéleteit, zsánerképeit is, amelyeknek a stílusa a művészetpedagógiai munkássága által a tanítványaiban csúcsosodott ki. A két oldalsó teremben már nem a naturalisztikus tájképek vagy csendéletek, hanem a szimbolikusabb vonatkozású művei kerültek.

Női portré babarózsákkal


Talpra magyar! vázlat


Ezen kívül Kiss Margitnak, Thorma feleségének látható még két képe a tárlaton. Házasságuk Nagybányán igazi érdekességnek számított, mivel Thorma már majdnem hatvan éves volt, amikor feleségül vette a nála harminc évvel fiatalabb festőnőt. Az utolsó oldalsó teremben van kiállítva Thorma történelmi tárgyú képei közül a Talpra magyar! egy kisebb vázlata is. Egyébként Thorma ezt tekintette élete fő művének, rengeteget kutatta és egész életében tökéletesítette.


Quadro Galéria

Az első szobában olyan képek láthatóak, amelyek a leginkább képviselik Thorma stílusát az 1920-1930-as években, tehát késői impresszionista festmények, színes tájak női alakkal. Mindezek azt a polgári életérzést fejezik ki, amely az egész életművét meghatározta. Emellett a már említett Réthi István által festett Thorma arckép fogadja a látogatót, illetve Krizsán Jánostól látható egy színes litográfia Nagybánya jellegzetes motívumaival, a Szent István-toronnyal, a piarista templommal és a református templommal. Ezek emblematikus motívumai voltak a bányai festészetnek.

Székely Sebestyén mutatja be a tárlatot


Kirándulók


Zazar parti táj alakkal


A második teremben – a bejárattól balra – a korai időszakból, az 1910-es évek elejéről látható néhány Thorma-kép. Van egy vázlat Budavár bevételéről is, de a Quadro Galériában látható tárlaton ez az egyetlen darab, amely a Thorma életművében jelentős szerepet kapó történelmi témát ábrázol. Mivel az 1848 utáni generációhoz tartozott, meghatározó volt a gondolkodásában a forradalom szellemisége is.

Budavár bevételének vázlata


A kiállításon egyébként sok magángyűjteményekből származó képet is láthat a közönség, ilyen például az egykori unitárius püspök, Kiss Elek gyűjteményéből származó Golgota, illetve a Léda hattyúval. Ezt a három képet nézve nagyon jól érezhető, hogy a Thorma életművében mennyire jelentős ez a hármas tagoltság: egyrészt a történelmi festészet, másrészt a világi/modern képalkotás, és ritkábban a vallásos témák. Emellett a Nagybányai művésztelep alapítói közül Iványi-Grünwald Bélának is ki van állítva egy képe.

Léda a hattyúval


Golgota


Ugyancsak ebben a második teremben van néhány későbbi, az 1920-as évekből származó munka is. Jellemző, hogy Thorma csak akkor szabadult fel, akkor vált sokkal színesebbé a palettája, amikor abbahagyta az iskola vezetését. Így törekedett arra, hogy a modern irányzatokhoz viszonyuljon.

A következő két teremben főleg a nagyon tág értelemben vett tanítványainak a művei láthatóak. Nem feltétlenül arról van szó, hogy a kiállított művészek stílusát meghatározta, hanem sok esetben csak intézményi kötődésről van szó.

A harmadik teremben (a másodiktól jobbra), a hagyományosabb alkotások láthatók, azok, amelyek a természet hű ábrázolásához ragaszkodnak. Ezek közül a Krizsán Csíkós Antónia munkáját érdemes megemlíteni, a könyvespolc felett pedig Kiss Margitnak egy képe is látható. Utóbbinak az az érdekessége, hogy egy ahhoz hasonlót Thorma is festett, tehát valószínűleg együtt mentek ki dolgozni. De látható egy nemrég magángyűjteményből előkerült, eddig ismeretlen Thorma kép is.

Előtérben a Japánruhás nő c. eddig még ki nem állított Thorma-kép


Aurel Ciupe képei a kiállításon


Aurel Ciupe: Kertben


A teremben kiállított román művészek közül Aurel Ciupet érdemes megemlíteni, aki a Kolozsvári Festőiskola tanára, majd rektora is volt. Bár festészetét elsősorban a francia iskola határozta meg, ennek ellenére írásaiban és témaválasztásában is végig kitartott a nagybányaira jellemző hű természetábrázolás mellett.

Végül a negyedik teremben (a harmadiktól jobbra) azok a képek láthatóak, amelyek témaválasztásukban vagy a művészeti nyelvezetükben már modernek voltak, szakítottak a művésztelep alapító nemzedékével. A rebellisek közül Boromisza Tibor munkáit is meg lehet nézni, ő akár csak Ziffer Sándor, Bornemisza Géza vagy Perlrot Csaba Vilmos, a francia fauvizmushoz csatlakozott. Az irányzat követőire a torzítás és az erőteljes, nyers színhasználat volt jellemző, és ez már jelentős eltávolodást jelentett a plein air festészettől.

Ebben a környezetben látható két Thorma-kép is, amelyek a legjobban kapcsolódnak a kor realitásához, tehát itt nem az ideális tájban merengő polgári nők láthatók, hanem a bányából a munka végeztével kijövő munkások, illetve egy cigány lány az idillikus Nagybányai tájban. A bányászos képen Thorma arra a valóságra reagál, amely mellett nem lehetett elmenni a gazdasági válság időszakában, amely Nagybányát is erőteljesen sújtotta.

Cigánylány


Tasso Marchini-képek


A kolozsvári Tasso Marchininek a képén ugyancsak egy népi jelenet látható, tehát egyfajta közeledés a társadalomhoz, amely sem a plein air festészetnek, sem az impresszionizmusnak nem volt sajátossága, viszont a tanítványok műveiben központi jelentőségűvé válik.

A Kolozsvári Művészeti Múzeum keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között, míg a Quadro Galéria hétfőtől péntekig 11 és 14 óra között, illetve 15 és 19 óra között látogatható.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS