Egy elfeledett író születésnapi ajándéka
Kerekes Tamás 2004. február 03. 13:39, utolsó frissítés: 13:39Hosszú időre #b#felhagyott#/b# az alkotással Munkácsi Miklós tudatosan "posztmodern-ellenes" prózaíró. A hetvenes évek magyar írónemzedékének tagjaként most díjat nyert a Nemzeti Színház drámapályázatán. Porté- és pályaképünk
Hatvankettedik születésnapján a szolnoki piacon tudta meg Munkácsi Miklós prózaíró, hogy december 15-én a Nemzeti Színház drámapályázatán második díjat nyert Tiberius című színművével. A zsűri nem adott ki első díjat, a második díjat három pályamű között osztották meg. A nyertes dráma jeligéje Ághábel volt (utalás az író A fattyú c. regényének főhősére, amelyet a Magvető jelentetett meg 1976-ban).
A valaha volt fiatal író
– mint magáról mondta – a posztmodern magyar próza környezetében elfeledettként élt, ám a Nemzeti Színház eredményhirdetése újra forgalomba hozta a már-már porlepte nevet. Munkácsi Miklós Szolnokon él. Befejezte a nyáron második drámáját, mely szintén pályázaton vesz részt. Folytatja a Polisz folyóiratban elkezdett regényét.
A Kortárs irodalmi folyóiratban a nyáron jelent meg Vércukor Rádió nevű hangjátéka. Eközben önéletrajzi elemekkel átszőtt regényt tervez a hajléktalanságot tágabb értelemben felfogó és bemutató műként. A ki tudja, hányadik virágkorát élő, rendkívül jó kondíciójú, még mindig fiatalos író folytatni akarja – hosszú kihagyás után – életművét.
Maga az Ágh Ábel név
Munkácsi Miklós és a szintén prózaíró Császár István beszélgetéséből született meg, valamikor a hatvanas években, s lett egy sikeres dráma jeligéje 2003 végén.
Munkácsi a hetvenes években robbant be a magyar irodalomba. Első , nagy sikert aratott novelláskötete a Saint John hullái címet viselte (Magvető, 1971), majd ezt követték népszerű prózai munkái és színművei. Ez utóbbiak közül a legismertebb a Lisszaboni eső, s a rendkívül hosszú ideig játszott Mindhalálig Beatles. Munkácsi Miklós számos tévéjáték forgatókönyvét jegyzi. Utolsó prózai munkája A klán volt , mely egy magyar gengsztercsalád történetét meséli el az első világháborútól 1956-ig (Szabad Tér Kiadó, 1990).
A nyertes dráma főalakja Tiberius.
Az uralkodó anyjának második férje Augustus császár volt. Katonai karrierje Kr. e. 20-ban kezdte, harcol a parthusok ellen Armeniában. Megszerzi Raetia és Noricum provinciákat. Leigázza a pannóniai törzseket. Előrehatol az Elbáig, harcol a markomannok ellen, lázadásokat fojt el, s az nevéhez fűződik Pannonia provincia létrehozása.
Kénytelen császári parancsra elválni feleségétől, fia meghal, ő néptribun lesz. A császár nem őt nevezi ki utódjául, megsértődik és önkéntes száműzetésbe vonul. Visszatér Rómába, a császár fiául fogadja és miután a szenátus császárrá nyilvánítja őt Augustus halála után, az ötvenhat éves, megkeseredett férfi – vonakodva bár – de elfoglalja a trónt, melyet 14-től 37-ig birtokol.
Trónra kerülése után
lázadás tör ki ellene, de unokaöccse, Germanicus, akit a rajnai fellázadt légiók császáruknak akartak, hűséges marad hozzá, ezt a diadalt Tiberius germánok felett aratott győzelemmel duplázza meg. Népszerűtlen volt szűkmarkú pénzügyi politikája miatt. Reformjai azonban megújították a római közigazgatást.
A különc császár Capriba költözik és rendeleteivel irányítja Rómát. Utódául – mivel rokonai legnagyobb része áldozatul esett- csak a későbbi Caligulát szánhatja. Tiberius császár életének történelmi tényei átformálódnak Munkácsi Miklós drámájában. A posztmodern divattal szembehelyezkedő mű egy olyan politikus portréja, aki számos emberi hibája ellenére is sorsfordító történelmi erők rokonszenves figurája.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!