2019. november 20. szerdaJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Koltai Róbert: megmutatta a vicces, de szívfacsaró műfaját

Gál László Gál László 2013. október 05. 20:21, utolsó frissítés: 2013. október 07. 08:21

Tökéletes közönségtalálkozót tartott a Sose halunk meg c. filmje 20 éves jubileuma alkalmából szervezett vetítésen. Pont olyan volt, mint a saját figurái.


Ez az én műfajom, nagyon sokat lehet rajta nevetni, de megfacsarja a szívedet is – magyarázta a 70 éves Koltai Róbert, a megjelenésének húsz éves jubileumát ünneplő Sose halunk meg c. filmjének pénteki kolozsvári vetítése után a 13. Filmtettfeszten, majd tovább sztorizgatott a szinte teljesen megtelelt Győzelem mozi közönségének.


Nyilvánvaló, hogy nem a frissen felújított Sose halunk meg miatt telt meg a nézőtér,

azt már ezerszer láthattuk a Duna Tévében meg a Magyar Televízió valamelyik csatornáján, hanem Koltai Róbert volt a nagy attrakció. Ő pedig profiként hozta, amit ilyenkor elvárnak tőle: türelmesen válaszolt a moderátor és a közönség – adott esetben megmosolyogtató – kérdéseire.

Gergely Zsuzsa és Koltai RóbertGergely Zsuzsa és Koltai Róbert


Közben pedig olyannak láttuk, mint amilyennek leggyakrabban a filmjeiben is látjuk őt, az esetlennek tűnő kisember figura elevenedett meg a szemünk előtt, aki simán visszakérdez: "de mit akartam mondani? Tényleg tele van a fejem!". Az, hogy ez mennyiben szerep és mennyiben a valós, hétköznapi Koltai, a nézőtérről nem sikerült egyértelműen eldönteni. A sztorik alapján simán elképzelhetőnek tartjuk az utóbbit, viszont valószínűbb az előző, hogy ő egy olyan színész, aki mindig játszik, ha színpadon, rivaldafényben van.

Mesélt a Sose halunk meg karaktereinek a valós megihletőiről, a szintén vállfa-kereskedőként dolgozó Gyuszi nagybácsiról, aki – a filmmel ellentétben – őt soha nem vezette be a felnőtt férfikor örömeibe, viszont valóban megetette – romlott, de erről ő nem tudhatott – krémessel. A saját élményeire alapozott a forgatókönyv megírásakor, de tett hozzá színészetet is, ahogyan ő mondja.



Majd elmeséli a filmje Los Angeles-i bemutatójáról, hogy miként szólalt meg a monó hangzású kópia a sztereó teremben, sőt azt is elárulja, hogy Menzel az Őfelsége pincére voltam c. filmjében főszerepet ígért neki, de sajnos a producerek beleszóltak, így egy ismertebb színész játszotta el a neki szánt szerepet. Persze minden történetével viccel,


megnevetteti a közönséget, de azért érezzük a komolyságot a mondatok között.

Elmondta, mennyire örül, hogy a közönség bennmaradt a felgördülő névsorra is, annak ellenére, hogy a plázákban manapság már nem erre szocializálják a nézőket, sőt, már jóval a vége előtt megkezdődik a „függönyhúzogatás”. „Én, ahogy megszólalnak a gépek és a fegyverek, már alszom is a filmen. A Terminátort horkolás nélkül, de lehunyt szempillák mögül kísértem figyelemmel. A fiam meg is dicsért azért, hogy nem horkoltam” – magyarázta Koltai, aki szerint a lóversenyfogadás olyan, mintha apróban szórnánk ki a pénzt az ablakon, és mindenki tudja, hogy nem lehet nyerni.

A közönségtalálkozó végén a film musical változatának egyik dalát énekelte el, ezzel zárva a kolozsvári produkcióját.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS