2019. december 5. csütörtökVilma
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi a baj az erdélyi magyar könyvkiadással?

Kertész Melinda Kertész Melinda 2014. október 14. 08:24, utolsó frissítés: 08:24

A könyvkiadás a szerencsejáték legális formája: kiszámíthatatlan, hogy hány példányban érdemes megjeleníteni egy művet, hangzott el a kiadók kerekasztal-beszélgetésén.


A könyvkiadás és terjesztés kapcsán felmerülő problémákról, a szakmai és anyagi kihívásokról és akadályokról, a területen várhatóan bekövetkező változásokról szólt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyet a Kulturális Autonómia Tanács és a Communitas Alapítvány múlt héten a szakmában tevékenykedők számára szervezett meg.

Székely István, az RMDSZ főtitkár-helyettese, a KAT elnöke a kezdeményezésről elmondta: 23 területet azonosítottak be, ahol a következő időszakban a szakemberek arra keresik a választ, hogy ágazatukban 25 éves távlatban mi lehet a cél, és miként lehet oda eljutni. A KAT elnöke kijelentette: jövő tavaszra egy olyan stratégiacsomagot kell összeállítani, amely világosan megmutatja, hogy az egyes szakterületeken – az oktatás, művelődés, nyelvhasználat és tájékoztatás terén – mit gondolnak a szakértők a következő 25 évről, és hogyan képzelik el az odavezető utat. Két hét múlva a székelyföldi kultúrházak kihasználásának lehetőségeiről, majd a kortárs képzőművészetről tartanak tanácskozást.

>> A tanácskozás keretét Hajdú Áron, a csíkszeredai Bookart kiadó igazgatójának a Transindexen közölt vitaindítója adta. >>

Hajdú a beszélgetés előtt röviden ismertette a vitaindítójában közölt főbb megállapításait. Elmondta, a nyomtatott könyv



elveszítette információhordozó szerepét.


Felhívta a figyelmet, hogy egy új piaci kontextusban kell megvizsgálni a könyvkiadás kérdéskörét. Az erdélyi magyar könyvfordítások esetében úgynevezett kétlakiság, és ebből adódóan sehova nem tartozás állapota figyelhető meg: Budapesten nem pályázhatnak könyvfordítás-támogatásra, mivel román illetőségű cégek, Bukarestben azt mondják, hogy ott csak román nyelvű kötetek kiadásának támogatására van lehetőség, a magyar kiadványok kapcsán forduljanak Budapesthez. Javaslata szerint ennek a patthelyzetnek a feloldására meg kellene vizsgálni az európai gyakorlatot.

Hajdú szerint aránytalanul nagy a tudományos kiadványok száma, szerinte ezeket a munkákat inkább internetre kellene feltölteni, és a támogatásokat a szépirodalomra, gyerekirodalomra, képzőművészetre kellene fordítani. Problémaként említette, hogy a szakmában tevékenykedők szimpátiák alapján tagolódnak különböző csoportokba, így kiszorul az őszinte beszélgetés, a kritika megfogalmazásának lehetősége, amit a szakma előrelépése tekintetében elengedhetetlennek tart. Hajdú szerint létre kellene hozni egy irodalmi portált, amelyen helyet kapnának a ma sokak által hiányolt irodalmi kritikák.

Székely a könyvvásárok hatékonyabb, átgondoltabb formában történő megszervezésének lehetőségeit, illetve egy közös terjesztőhálózat kiépítésének célszerűségét is a megvitatandó témák közé sorolta.

A Bookart gondozásában megjelent Békebeli 1913 lett idén az egyik legszebb romániai könyvA Bookart gondozásában megjelent Békebeli 1913 lett idén az egyik legszebb romániai könyv

A vita során a leggyakrabban az hangzott el, hogy szervezetlen az erdélyi magyar könyvterjesztés, nincs terjesztőhálózat, és mivel a terjesztés nem megy olajozottan, a kiadók sokszor nem éreznek elég motivációt arra, hogy a kinyomtatott példányokat megpróbálják eladni, hiszen tudják, hogy egyes esetekben


a ráfordítás nagyobb lesz, mint a várható profit.


A tényirodalmi munkák témája is fejtörést okoz a szakmának, mert ezek a kiadványok jellemzően nem hoznak profitot. A résztvevők azonban egyetértettek abban, hogy gazdasági szempontok alapján mégsem lehet lemondani ezeknek a kiadványoknak a megjelentetéséről, így optimizálni kell a támogatási rendszert, alternatív, kevésbé költséges megoldásokat kell keresni, járható út lehet például az ebook, vagy az interneten való publikálás.

Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó ügyvezetője személyesen nem vehetett részt a beszélgetésen, a vitaindítóhoz kapcsolódó gondolatait levélben tolmácsolták. A könyvterjesztés problémájáról Hajdú vitaindító írására reagált, pontosabban arra az állításra, hogy az erdélyi magyar irodalom az egyetemes magyar irodalom szerves részét képezi. Elmondta, ezzel mindenki egyetért, azonban a könyvkiadás és könyvterjesztés terén ez az egyetemesség nem érvényesül. Az figyelhető meg, hogy kis erdélyi magyar piacocskák léteznek, Magyarországon pedig farkasszabályok érvényesülnek, a nagy kiadók felvásárolják a kis kiadókat, és csak azokat a könyveket forgalmazzák, amelyek beletartoznak az érdeklődési körükbe. Nekik olyan reklámlehetőségeik vannak, amelyekről nemhogy az erdélyi, de sok kis magyarországi kiadó sem álmodhat.

Káli Király István, a Mentor kiadó vezetője elmondta, a tényirodalmat alkotó tudósok részei az erdélyi magyar kultúrateremtésnek, nincs erdélyi magyar kultúra nélkülük. Ugyanakkor szerinte 25 éves távlatban gondolkodva nehéz azt a kérdést megválaszolni, hogy kell-e a papír alapú kiadás, vagy internetes felületen kellene ezeket a munkákat közölni.


A könyvkiadás lutri


szerinte, kiszámíthatatlan, hogy hány példányban érdemes megjeleníteni egy művet. Fontosnak tartja tisztázni, hogy kit és mit szolgál az erdélyi magyar könyvkiadás. Ő maga nem egységes szempontok alapján döntene az egyes kiadványok támogatása tekintetében, szerinte fel kellene mérni, hogy mekkora igénye van az erdélyi társadalomnak a tényirodalomra, illetve szépirodalomra.

Veress Károly egyetemi tanár, az Egyetemi Műhely Kiadó igazgatója szerint nem lehet a tudományos munkák megjelentetéséről lemondani, csak azért, mert azok pillanatnyilag nem felelnek meg a piaci elvárásoknak, a tényirodalom és a szépirodalom nem egybeeső kategóriák. Hangsúlyozta, a könyvkiadás egész történetében léteztek tudományos kiadványok, a tudományos tevékenység, kutatás ugyanolyan értékes, mint a szépirodalom, a kultúra szerves része.

Hozzászólásában ő is kitért a könyvterjesztés problémájára, szerinte ez a terület egy központi koncepciót, átgondolást igényel, hiszen évek óta szervezetlenül működik. Továbbá az olvasóvá nevelést, a könyvhöz való visszatérés fontosságát hangsúlyozta.

A Blanka Birodalma (Koinónia) tavaly aratott sikert a Románia legszebb könyvei versenyenA Blanka Birodalma (Koinónia) tavaly aratott sikert a Románia legszebb könyvei versenyen

Zágoni Balázs, a Koinónia Könyvkiadó igazgatója a könyvkiadás rizikóiról beszélve elmondta, igaznak tartja azt a mondást, hogy a könyvkiadás a szerencsejáték egyik legális formája. Sokszor teszi fel a kérdést, hogy egy támogatással megjelenő könyv esetében mi a kedvezőbb: ha egy könyv jól fogy, vagy ha nem fogy jól. Ha jól fogy, akkor az a kérdés merül fel, hogy miért kellett támogatni a megjelentetését, ha pedig nem, akkor az a kérdés, hogy miért kellett kiadni a közpénzeket egy népszerűtlen kiadvány megjelentetésére. Ha viszont egy könyv jól fogy, a profitot az újranyomására vagy egy új kiadvány megjelentetésére, vagy más könyvek marketingjére lehet fordítani.

Szerinte fontos a támogatási rendszert olyan formában újragondolni, hogy az méltányosabb legyen, vagy jobban elősegítse a terjesztést. A jelenlevők figyelmébe ajánlotta az európai filmes terjesztési rendszert, ami példaként szolgálhatna. Elmondta, érdemes megnézni, hogy hogyan működik az Európai Unió médiaprogramja, amely négy pillanatban támogatja a filmeket: a keletkezés pillanatában, például a forgatókönyvek megírására nyújt támogatást, a gyártás pillanatában, amikor a filmeket forgatják, illetve a forgalmazást, és a filmeket bemutató mozihálózatot is segíti alapokkal. Szerinte egy olyan igazságos, méltányos és viszonylag egyszerű rendszert kellene kidolgozni, ami nem okozna bonyodalmakat az elszámolás terén és a nyilvántartásban. Zágoni szerint a támogatási rendszernek az lenne a feladata, hogy löketet adjon a könyvkiadás természetes folyamatának, amely ösztönözné az alkotókat a könyv megírására, és amely lehetővé tenné azt, hogy a könyv


el is jusson az olvasóhoz.


A jelenlegi rendszer szerint a könyv kinyomtatásával, az elszámolással a kiadó elvégezte a pályázati kötelezettségeit, és vannak helyzetek, amikor a kiadó nem túlzottan motivált, hogy a könyveket terjessze, mert tudja, hogy az eladások erőfeszítéseihez képest alulmaradnának. Szerinte egy olyan méltányos támogatási rendszert kellene kidolgozni, amely lehetővé tenné azt, hogy mind tényirodalmi mind szépirodalmi munkák megjelenhessenek, és az előbbi iránt érdeklődő szűkebb réteghez, illetve a szépirodalmat fogyasztó tágabb olvasói réteghez is eljussanak a kiadványok.

A Riport Kiadót és a Várad folyóiratot képviselő Szűcs László elmondta, noha a Communitas Alapítvány eddigi gyakorlata az volt, hogy kizárólag a nyomtatott formában megjelenő művekre adott támogatást, azt is kizárólag a nyomtatási költségekre, ma már nem kérdés az, hogy ebben a tekintetben az online publikálás támogatásának irányába kellene elmozdulni. Szerinte el kellene gondolkodni az elmúlt 25 évben vagy akár korábban megjelent munkák digitalizálásának lehetőségén, amelyek egy közös digitális könyvesbolt vagy antikvárium keretében lehetnének ingyen vagy kedvezményes áron elérhetőek.

Hozzátette, a kulturális folyóiratok, noha támogatás tekintetében nem állnak rosszul, hiszen a pályázati lehetőségek mellett kormánytámogatásban, illetve egyesek magyarországi pénzekben is részesülnek, ezzel együtt megoldatlan a hatékony eljuttatásuk az olvasókhoz, a megfelelő terjesztés még az erdélyi nagyvárosokban sem megoldott. Folyóirat­ vezetőként azt tapasztalta, hogy ha sajtóterjesztőket keresnek meg, akkor rendszerint azt a választ kapják, hogy az irodalmi folyóirat inkább a könyv kategóriába esik, ha pedig a könyvterjesztőkhöz fordul, akkor azt mondják nekik, hogy a folyóiratnak inkább a sajtós standokon van a helyük. Egy közös irodalmi portál létrehozásával kapcsolatban úgy véli, ebben a folyóiratok vállalhatnak szerepet.

Ambrus Attila a Brassói Lapok Kiadó vezetője szerint míg arról zajlik a vita, hogy a szépirodalmi vagy a tényirodalmi műveket kellene-e inkább a Communitas Alapítványnak támogatnia, a jelenlevők elfeledkeznek arról az anomáliáról, hogy


kisebb a támogatási igény, mint amennyi támogatást lehet nyújtani.


Elmondta, legutóbb a kuratórium kétszer-háromszor is nekifutott annak, hogy a pályázati pénzek felhasználásáról döntsön, és ez nem jó, hiszen a minőség rovására megy. Veress Károly megállapítására – mely szerint szervezetlen a könyvterjesztés – úgy reagált, hogy nem szervezetlen, hanem nincs. Ma az erdélyi magyar könyvterjesztés teljesen kaotikus és esetleges. A tömbmagyar vidékeken egy-két könyvesbolt működik, időnként egy-egy bezár, vagy más nyílik. Nagyon fontosnak tartaná a könyvismertetők megírását és megjelentetését. Szerinte a szórványmagyar városokban az iskolakönyvtárakat jobban is ki lehetne használni, be lehetne hozni azt a közönséget, akiknek nincs alkalmuk a friss kiadványokhoz hozzájutni a közkönyvtárakban, ugyanis ezek jellemzően nem fordítanak pénzt új kiadványok beszerzésére.

2013-ban a Munka lett a legszebb romániai könyv (szerzői kiadás)2013-ban a Munka lett a legszebb romániai könyv (szerzői kiadás)

Szerinte az olvasóréteg megteremtését a gyerekekkel kell kezdeni, de nem velük kellene abbahagyni. Úgy gondolja, hogy a könyvkiadásban és a sajtóban is ugyanaz a gond: vannak ugyan gyereklapok, gyerekkönyvek, de


ifjúsági könyvek és lapok már alig léteznek,

az a gyerek, aki kezd rászokni az olvasásra, 14-16 évesen azzal szembesül, hogy nincs olyan friss publikáció – akár könyv, akár sajtókiadvány, amit a kezébe vehet. Szerinte ugyanakkor kevés az a 9%, amit a Communitas Alapítvány a könyvkiadásra szánt összegekből gyerek- és ifjúsági könyvekre elkülönít, ezt az arányt 20%-ra kellene emelni. Ambrus szerint érdemes az olyan kezdeményezéseket is támogatni, mint az utóbbi időben Erdélyben is megjelenő olvasótáborok, amelyek arról szólnak, hogy az ezeken résztvevő gyerekek elolvasnak egy könyvet, majd beszélgetnek róla. Szerinte ezzel kapcsolatban a KAT keretében azt is meg lehetne vizsgálni, hogy a Communitas Alapítvány különböző szaktestületei hogyan tudnának együttműködni. Például az ifjúsági szaktestület ezekre az olvasótáborokra kiemelten figyelhetne azért, hogy ezáltal megismertesse a diákokkal a Communitas Alapítvány támogatásával megjelenő ifjúsági regényeket.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS