2018. november 20. keddJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kolozsvár graffitikben: aktivista, cicabarát és egy kicsit nackó?

Gál László Gál László 2014. november 27. 15:10, utolsó frissítés: 16:34

Angi Tünde mérte fel a belváros graffiti és street art állományát. A többségük csak egyszerű aláírás.


Összesen 2240 graffiti és street art alkotás volt idén áprilisban Kolozsvár belvárosában, amikor Angi Tünde, a BBTE újságírás szakos végzős hallgatója felmérte a helyzetet. A többségük egyszerű, egyszínű szignó vagy sablonnal készített munka. Az interjúban részletekről is mesélt, például azt is megtudtuk, melyik utcában van a legtöbb macska a falakra festve.


Miért kezdtél ezzel a témával foglalkozni?

- Nekem nagyon tetszenek a street artos és graffitis munkák, viszont az ismerőseim azt mondják, hogy borzalom, elrontják a várost. Apukám is ki van rájuk akadva, hogy a huligánok firkálnak. Gondoltam, hogy megcáfolom. Részben sikerült.

Miért pont ezt a területet választottad?



- Kolozsvárt azért, mert itt éltem, itt tanultam, a belvárost meg azért, mert a többi negyedhez viszonyítva sokkal több graffiti és street art alkotás van itt.

Ha jól tudom mindeniket összesítetted. Pontosan mennyi van?

- Április közepén 2240 munkát fotóztam le. De elég gyorsan változik ezeknek az alkotásoknak a száma. Már most, ahogy visszajöttem októberben, láttam, hogy egy csomó új van, és több eltűnt, ahhoz képest, amit korábban fotóztam.

Tipikus street art alkotásTipikus street art alkotás


Szignók párosbanSzignók párosban


Mi került bele a mintába?

- Minden olyan falon megjelenő alkotást beszámítottam, aminek volt valamilyen üzenete. Bekerültek a mintába a matricák, a plakátok, a szórófestékkel készített graffitik is. Ha egy szmájlit láttam, azt is lefotóztam, mert szerintem van bennük üzenet jelleg. Szóval szinte minden bekerült.

Stencileket (sablonnal készült falfestések) és falra ragasztott papírfecniket is fotóztam. Grafitti kategóriába csak a szabad kézzel és festékszóróval készült munkák fértek volna bele. A dolgozatomban nem szedtem külön, mert az csak tovább bonyolította volna a munkámat, és amúgy is vannak még viták az osztályozás körül.

Melyikből van több?

- Sok olyan graffiti van, ami csak egy szignó, tehát az, aki készíti, csak felírja a jelét. Számszerűleg abból van a legtöbb, de ezeken kívül másfajta graffiti nem nagyon van, amit látunk, azok inkább a street art kategóriájába tartoznak.

A graffiti ugye illegális, valószínűleg ezért is van kevés szépen kidolgozott munka a belvárosban. Inkább a város szélén jellemző, mert ott van idő elkészíteni, senki nem zavarja őket. A belvárosban nagyon feltűnő lenne, ha valaki graffitit készít, ami ugye illegális. Másrészt valószínűleg a belvárosban nagyon rövid idő alatt eltüntetnek egy új graffitit, ha egyáltalán megjelenik. Ezért vannak a belvárosban csak nagyon egyszerű graffitik. Összesen talán 5 olyan alkotás volt, ami egy picit bonyolultabb.

Hogyan csoportosítottad a munkákat? Milyen típusokat találtál?

- Tartalmi szempontból hat kategóriát különítettem el. Az egyik a szignó volt, tehát a készítőnek az aláírása. A másik kategóriába olyan munkák kerültek, amik valamilyen weboldalra irányítottak, például felírták a konkrét webcímet, de rajz- és pecsétszerű alkotások is voltak. A harmadik csoportba a szociális ügyekkel foglalkozó munkák kerültek, pl. a verespatakos stenclik. Ezen kívül voltak hírességeket, főleg politikusokat ábrázoló képek, illetve a focidrukkeres megjegyzések. A hatodik kategóriát én úgy neveztem el, hogy a kreatív megoldások. Ezek általában a szépséghibákat javítottak ki a falon. Például továbbgondolták a falról leesett vakolatokat, rajzoltak valamit mellé, kijavították azokat.

Kettő egybenKettő egyben




A területet 11 zónára osztottam: a Fő tér, az Óvár, a Széchenyi (Mihai Viteazul) tér és környéke, az Egyetem (Universităţii) utca és környéke, a Farkas utca (Mihail Kogălniceanu) és környéke, az Unió (Memorandumului) utca és környéke, a Jókai (Napoca) utca és környéke, a Szent György (Lucian Blaga) tér és utcái, a Deák Ferenc (Eroilor) utca és a hozzá kapcsolódó utcák, a Kossuth Lajos (1989. december 21.) utca, illetve a Hunyadi (Ștefan cel Mare) tér és a Bocskai (Avram Iancu) tér együtt.

A kutatási területA kutatási terület


Az Óvárban van a legtöbb munka, mondjuk a terület is elég nagy. Másrészt nagyon forgalmas hely, sok kávézó és kocsma, illetve több egyetem és egy skate park is van a területén. Itt van a legtöbb kreatív street art is. Azon kívül még az Egyetem utca és környékén, illetve a Farkas utca és környékén van még nagyon sok munka. Gyanítom azért, mert ott van zeneakadémia épülete, a BBTE-nek is több kara van ezekben a zónákban. Ott tényleg több tanulással összefüggő szöveg jelenik meg.

A belváros részeinek vannak egyéb jellegzetességei is? Észrevehető valamilyen mintázat vagy teljes a káosz?

- Igazán erős jellegzetességeket nem találtam, pedig nagyon reménykedtem. Azt lehetne még megemlíteni, hogy a Bocskai tér környékén inkább fordulnak elő nacionalista feliratok, gondolom, ezt a tér történelmi töltete is adja. Gondolom, hogyha van egy nacionalista tüntetés, akkor valószínűbb, hogy ott találkoznak a résztvevők, emiatt is lehet ilyen hangulata.





A Király (I. C. Brătianu) utcában rengeteg olyan alkotás van, amelyik színes macskákat ábrázol, a Deák Ferenc utcában pedig geometrikus kutyák jelennek meg a falakon. Próbáltam utánajárni, hogy mi lehet ennek a jelentése, vagy honnan eredhet az ötlet, viszont semmilyen magyarázatot nem találtam.

A cicák a Fogoly utcában is ugrálnakA cicák a Fogoly utcában is ugrálnak


De megfigyeltem, hogy az Óvárban minden utcát történészekről, politikusokról és filozófusokról nevezték el, és reménykedtem, hogy kapok velük kapcsolatos munkákat, de egyetlen olyan rajzot sem találtam, ami kötődne bármelyikhez is.
A politikusok közül Ponta mind a 11 zónában megtalálható. Sztalin a Tanulni, Tanulni, Tanulni felirattal a Farkas utca környékén. A román opera mellett például Mihai Eminescu képmása gyakori.

Kolozsváron elég erős a civil közösség. Ez megfigyelhető a város utcáin?

- Határozottan. Nekem nagyon szembetűnő volt a Critical Masst és Verespatakot hirdető képek. Ezekből nagyon-nagyon sok van. Verespatakos sentcilből pedig legalább hat különböző fajtát számoltam meg. Tehát azt sem lehet, mondani, hogy mindenhová ugyan azt fújták.



A külvárosról milyen benyomásaid vannak?

- Az nem tartozott a kutatási területembe, ezért nem igazán néztem meg az ottani munkákat, általában csak átrohanok rajtuk.

Van kedvenced?

- Nagyon sok jó alkotás van, ami nekem tetszik, viszont csak úgy sétálgatva nem vettem volna őket észre, de mivel az összeset le kellett, hogy fotózzam, kénytelen voltam miden kis részletre odafigyelni.

Kedvencet viszont nem tudok mondani. Nekem a kreatív megoldások jönnek be leginkább. Talán az az egyik kedvencem, amikor a vakolat lejött a falról és egy furcsa, elnyújtott forma keletkezett, amiből valaki kihozott egy szárnyas krokodilt, valami szörnyszerű akármit. A Malomárok melletti kis utcában fotóztam azt le.

Kreatív szörnyKreatív szörny


A külföldi hatás felismerhető a kolozsvári munkákon?

- Egy szignóból és egy stencilból elég nehéz megállapítani. Amúgy nincs. Én még Banksy utánzatot sem láttam, pedig őt tényleg mindenki ismeri. Olyan street artos nincs, vagy csak akkor nem volt, aki azért csinálná, mert neki ez az életcélja. De lehet, hogy lesz.

Sikerült a szüleidet meggyőzni? Meg tudod győzni őket arról, hogyha valaki szignót rajzol a falra, akkor annak van művészi értéke?

- A graffitiművészetben a szignónak konkrétan sok értéke nincs, inkább a graffitisek jelölik ki a területeiket. A szubkultúrán belül van jelentőségük, értékük ezeknek a szignóknak. A graffitisnek az a legfontosabb, hogy minél több helyen ott legyen az aláírása, mert annál többen ismerik, annál elismertebb.

A street artról meg amióta kialakult vitáznak, hogy művészetnek tekinthető-e. Sokszor maguk az alkotók sem nevezik magukat művésznek. Van, aki azt mondja, hogy a matricák falra ragasztása neki inkább reklám. Mások szerint ez csak sima önkifejezés, és nem művészet. A legtöbb szakértő szerint, és én is ezzel értek egyet, a befogadón múlik, hogy ő művészetnek tekinti-e. Ha úgy gondol rá, mint művészetre, akkor biztos belefér. Ha meg nem tekint rá művészetként, akkor bárki bármit mondhat, mert úgysem fog rá művészetként nézni.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS