2019. szeptember 21. szombatMáté, Mirella
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Látható-e a Kolozsvár Ifjúsági Főváros projekt?

F.J. 2015. május 07. 10:05, utolsó frissítés: 15:00

A kulturális intézményeknek a fiatalok körében élvezett népszerűségéről tartottak nyílt vitát Kolozsváron.


Nyílt vitát szervezett az Üzletasszonyok Egyesülete (AFA) Mihnea Măruţă moderálásával arról az online felmérésről, amit a kolozsvári fiatalság körében végeztek, és amelyben a város kulturális intézményeinek az ismertségét, valamint népszerűségét vizsgálták.

Mihaela RusMihaela Rus

Elöljáróban Mihaela Rus, az AFA elnöke elmondta, hogy elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire éri el a fiatalokat a város kulturális kínálata. A projektet a Babes-Bolyai Tudományegyetemet Közigazgatási és Kommunikáció Karával közösen szervezték, a SHARE Föderációval partnerségben. Rus kihangsúlyozta, hogy ez sem kvantitatív, sem kvalitatív szempontból nem egy tudományos felmérés, azonban olyan tendenciákat mér, amikre érdemes odafigyelni. Rus hozzátette, hogy ezt egy kezdő lépésnek szánták a téma jobb megismerésére.

Vlad Agachi, a The Young Famous Orchestra karmestere elmondta, hogy a zenekar 50%-os ismertséget ért el, ami értékelendő, tekintve, hogy a klasszikus zene manapság nem számít túl vonzónak. Ugyanakkor szerinte ez azért alakult így, mert míg a többi műfajt – például az elektronikus zenét -, nagyon jól és hatékonyan népszerűsítik, addig a klasszikus zenét kevésbé.

Vlad Agachi és Mihnea MăruţăVlad Agachi és Mihnea Măruţă

Emilia Botezan, a kolozsvári polgármesteri hivatal külkapcsolatokért felelős képviselője elmondta, hogy számára az volt az egyik legmeglepőbb eredmény, hogy a Kolozsváron működő külföldi kulturális központok még mindig nincsenek megfelelően kihasználva a közösség által.

Úgy gondolja, hogy a hivatal feladata az, hogy „segítsen a városnak megvalósítani az álmait”. A kolozsvári városnapokkal kapcsolatosan – amit idén már ötödször szerveznek meg – kifejtette, hogy az a tapasztalat, hogy a különböző kulturális események további igényeket generálnak.

Botezan szerint a hivatalnak most az jelenti a legnagyobb stresszt, hogy a város megkaphassa a Kolozsvár 2021 Európa Kulturális Fővárosa címet, és sikeresek legyenek. Elmondta, hogy az önkormányzat ebben partnere szeretne lenni a közösségnek.

Emilia BotezanEmilia Botezan


Újságírói kérdésre, miszerint, ha amúgy is Kolozsvár közelében tartják az ország legnagyobb elektronikus zenei fesztiválját, az Electric Castle-t, miért volt szükség több millió lejt a hasonló profilú Untoldba fektetni, elmondta, hogy sok vita volt emiatt, de úgy tervezik, hogy a 2021-es kulturális fővárosos projekt kapcsán megrendezett fesztiválokból hagyományt teremtenek.

A legkevésbé a galériák és a másfajta kiállítások láthatók – hívta fel a figyelmet egy újságíró, a felmérés eredményeire hivatkozva. Botezan erre azt válaszolta, hogy a hivatal azt szeretné, hogy összehozza a vállalkozói és a kulturális szférát azért, hogy az utóbbi támogatókra találhasson a vállalkozókban.

Botezan felhívta a figyelmet arra is, hogy éppen az ilyen alkalmak teszik lehetővé, hogy a polgármesteri hivatal megtudja, hogy mi lenne a helyes irány, és hogy az ilyen viták alapján lehet a város jövőbeni stratégiáit lefektetni.
„A város gyorsabban fejlődik, mint ahogy a bürokrácia lépést tudna vele tartani” – hangsúlyozta.

Alin Vaida, a Jazz in the Park igazgatója hozzászólásában elmondta, hogy azoknak, akik vállalkozásként szerveznek fesztiválokat, nagyon nehéz a helyzetük, hiszen a város által szervezett és a költségvetéséből támogatott rendezvényekkel szemben lehetetlen versenyhelyzetbe kerül. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez nem a Jazz in the Park esete, mert azt a hivatal is támogatja.

Vaida szerint a Jazz in the Park sikerének a titka az, ahogy hozzáállnak a témához, hogy mindenkit szívesen látnak, valamint hogy már csak a rendezvényen jelen lenni is egy különleges élménynek számít.

Rariţa Zbranca, az Ecsetgyár képviselője hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az Untold fesztivál egy egyszeri alkalommal, a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa projekt keretében megszervezett rendezvény, tehát hosszútávon nem jelent fenyegetést az olyan zenei fesztiválokra, mint az Electric Castle.

Tudor Sălăgean, az Erdélyi Néprajzi Múzeum igazgatója kifejtette, hogy 2011 óta nem fordult már elő, ami addig sajnos bevett gyakorlat volt, hogy az alkalmazottak voltak a közönség is. Azóta lehet, hogy előfordult, hogy csak három személy ment el egy kiállításra, de így fel tudták mérni, hogy mi a reális igény. Ezek alapján szervezték át a kínálatot, úgy, hogy a cél az, hogy nyitottak legyenek a közösségre. A fiatalok felé való nyitás része volt az is, hogy – idén már negyedik alkalommal -, megszervezték a Lego-kiállítást, amire több ezren mentek el. Kiemelte a magángyűjtők kollekcióiból megszervezett Rembrandt-kiállításukat, valamint a vallási tematikájú ikon- és fametszet-kiállításukat.

Tudor SălăgeanTudor Sălăgean

A Babes-Bolyai Tudományegyetem múzeumát igazgató Ana-Maria Stan elmondta, hogy annak ellenére, hogy a felmérés szerint ismeretség szempontjából a lista a végén vannak, szerinte tudnak még növekedni.

Mint kifejtette, a múzeum nagyon fiatal, van szakember, aki szerint legalább 25 év kell ahhoz, hogy egy múzeum a közösség köztudatába beépüljön. Továbbá azt is elmondta, hogy az általa vezetett intézmény rétegmúzeum, hiszen az egyetem történelmén keresztül mutatja be a város történelmét.

Újságírói kérdésre, miszerint a múzeum ismertségére talán az is hatással lehet, hogy nagyon rövid a nyitva tartási ideje (csak 9:30-tól 13:30-ig), Stan azt mondta, hogy esetükben figyelembe kell venni azt is, hogy az intézményt működtetők egyben kutatók is.

Patricia Couţi, a SHARE Föderáció ifjúságpolitikájáért felelős képviselője elmondta, hogy a város fiatal, és éppen ez adja a versenyképességét. Szerinte az egész közösség szintjén lenne szükség egy egységes képre arról, hogy hogyan lehet bevonzani a fiatalokat, hogy a kulturális programokban részt vegyenek.

Patricia CouţiPatricia Couţi

Más megközelítésre van szükség, figyelemfelkeltőbb plakátokra, hatékonyabb online kommunikációra – mondta. „Meg vagyok győződve arról, hogy ami Kolozsváron kultúra szintjén történik, az értékes. Mindez viszont szerintem nincs megfelelően reklámozva” – tette hozzá.

Rariţa Zbranca arra hívta fel a figyelmet, hogy a ma még csak kísérletinek számító műfajoknak is teret kell engedni, mert ezeknek még nem volt lehetőségük jelentős közönséget vonzani, populárissá válni. Ugyanakkor az a jellemző, hogy ezeket a művészeket alulfinanszírozzák, nem láthatóak, pedig erre lenne szükség, úgy, hogy közben a minőségét is megvizsgálják.

Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács volt alelnöke elmondta, hogy szerinte Kolozsvár az ország egyik legvonzóbb városa, ami a felmérésekből is visszaköszön. „Kolozsvár akkor is fejlődött, amikor maximális centralizáltság volt a jellemző, de most ez még inkább jellemző” – érvelt.

Kerekes SándorKerekes Sándor

Kerekes azt kifogásolta, hogy ő nem igazán érzi azt, hogy Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa lenne. Szerinte nem látszik eléggé a SHARE Föderáció munkája, és a megyei önkormányzatnak csak a keretet kellene biztosítania ezekhez a tevékenységekhez, nem azokat működtetnie.

Patricia Couţi szerint Kerekes túl kritikus volt velük szemben. Elmondta, hogy szerinte ez a projekt a fiataloknak szól, és a fiatalok kommunikációs közegein meg is lehet találni a rendezvényeiket. „Nem csak fesztiválok vannak, hanem nagyon sok kulturális, tudományos program, képzések stb. Elismerte azonban, hogy talán javítaniuk kellene a népszerűsítési módozatainkon.

Rariţa azt is elmondta, hogy szerinte ebben az esetben is túl nagyok az elvárások. „Ez egy egyedi lehetőség, egy projekt, amihez mindenki csatlakozhat, de ez nem fogja problémáit a város megoldani” – mondta, hozzátéve, hogy az Európai Kulturális Főváros címmel kapcsolatban is ez a helyzet.

„Kolozsvár annyira dinamikus, hogy az együttműködésekből származó mechanizmusoknak sokszor nincs is törvényi lefedettsége, és nehéz úgy intézni, hogy a megoldások ne legyenek túlbürokratizálva, de ne is ütközzenek törvénybe. Szerintem sokkal szolidárisabbaknak kellene lennünk az ilyen projektekkel szemben” - vélekedett.

Varga Attila, aki az AFA adatgyűjtő projektjét koordinálta, elmondta, hogy a fiatalokat érdekelte a felmérés, valamint látszott, hogy nem monológra vágynak, hanem párbeszédre, ahol meghallgatják őket. Az intézmények közötti együttműködésre is van igény a körükben – emelte ki. A visszajelzések szerint a fiatalok olyan projektekre vágynak, amelyek bevonják őket is, valamint amelyek révén tanulni tudnak.

Varga AttilaVarga Attila

A Kolozsváron működő külföldi kulturális központok közül a francia, a német, a kínai és a lengyel intézetek képviselői is rövid beszédet mondtak a rendezvényen, hangsúlyozva, hogy nyitottak az együttműködésre és a kolozsváriak érdeklődésére.

A Kolozsvári Román Nemzeti Színház képviselője elmondta, hogy annak ellenére, hogy a felmérésben viszonylag alacsony helyezést értek el, az utóbbi három évben megháromszorozták a nézőközönségüket, és fontosnak tartják azt, hogy nyitottak legyenek a fiatalok irányába.

Kovács Kinga, a Kolozsvári Állami Magyar Színház programigazgatója kifejtette, hogy annak ellenére, hogy az évek során nagyon sok magyar elment a városból, és néha erőfeszítéseket igényel az, hogy becsábítsák a közönséget, az olyan fesztiválok, mint az Interferenciák vagy a Livingroom programsorozat nagy népszerűségnek örvendenek, és a közönségük számát is növelni tudták.

Kovács KingaKovács Kinga

Az AFA elnöke egy, a közönségtől érkező javaslatra megígérte, hogy a fiatalok számára megszervezik a város kulturális ajánlatának a vásárát is.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS