Kulturális Főváros 2021: Sepsiszentgyörgy tudatosan tematizálni akarja a helyi problémákat
S.I. 2015. június 25. 13:36, utolsó frissítés: 2015. június 26. 13:25Helyi értékekből kiindulva adnának választ helyi, országos és európai kérdésekre.
Az identitás kérdéskörére építi Sepsiszentgyörgy az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére irányuló pályázatát – hangzott el szerdán azon a kolozsvári beszélgetésen, ahol a projekt képviselői nyílt konzultáció keretében vártak javaslatokat, ötleteket a pályázattal kapcsolatosan. Sepsiszentgyörgy Székelyföld nevében, Csíkszeredával, Gyergyószentmiklóssal, Kézdivásárhellyel és Székelyudvarhellyel közösen pályázza meg a 2021-es évi Európai Kulturális Fővárosi címet. A pályázat benyújtási határideje október 10., november közepén derül ki, hogy kik jutnak a második fordulóba.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármester elmondta, azért tartották fontosnak, hogy Kolozsváron is nyílt konzultációt tartsanak, mert Sepsiszentgyörgy Kolozsvárt tekinti kulturális, szellemi és bizonyos értelemben politikai fővárosnak, továbbá a helyszínválasztást az is indokolta, hogy Kolozsváron sok székelyföldi diák tanul, akik ötleteikkel, javaslataikkal segíthetik a pályázatot. A városvezető szerint, ha Sepsiszentgyörgy nem jutna be a második fordulóba, akkor a versenytárs Kolozsvár pályázatát fogják támogatni.
Antal úgy vélte, jó eséllyel indulnak a versenyben, mivel az utóbbi időszakban az a tendencia, hogy a százezer főnél kevesebb lakosságú városok nyerték el a címet, és arra is volt példa, hogy egy régió került ki győztesen a versenyből, mint például Maribor, vagy a baszkföldi San Sebastian.
Veres Nagy Tímea kulturális menedzser a pályázat kapcsán elmondta, hogy az nem egy cél, hanem egy eszköz. Központi téma az identitás kérdésköre, ami nagyon erőteljesen jelen van Székelyföldön és szoros összefüggésben van az utóbbi évtizedek változásaival. Elhangzott, hogy a különböző identitások találkozása problémákhoz vezethet, az egyének és a közösségek nehezebben vagy nem értik meg, így nem fogadják el egymást, de a kultúra és a művészetek lehetnek azok az eszközök, amelyek révén ezek a problémák felszínre hozhatók, tematizálhatók, és adott esetben modellértékű megoldásokat is kínálhatnak.
A projektgazdák szerint Sepsiszentgyörgy és Székelyföld az európai identitás aktuális kérdéseihez képest egy olyan jellegzetes identitás-kérdéskörrel rendelkezik, amely ezt a témát még komplexebbé és sajátossá teszi. Sepsiszentgyörgy az ország legnagyobb városa, amelyben egy kisebbség a többség, Székelyföld, mint régió szintén ebben a sajátos helyzetben van, a város és a térség identitása újradefiniálásának folyamatban van. A sepsiszentgyörgyi pályázat nem megkerülni, elkerülni akarja a helyi problémákat, hanem tudatosan tematizálni, és a helyi értékekből kiindulva választ akar adni a helyi, országos és európai kérdésekre.
A Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa program a kommunikációs alapmodellt (kódolás-közvetítés-dekódolás-visszacsatolás) kívánja mintaként használni úgy a programok, mint a teljes koncepció szintjén. A programtól azt várják, hogy az emberek közelebb kerülnek saját identitásuk megértéséhez, más identitások elfogadásához helyi, regionális, országos és európai szinten is, ez által egy nyitottabb, befogadóbb, erősebb és önmagát jobban ismerő társadalmat eredményez.
A beszélgetés során Antal Árpád elmondta, hogy a kultúra és a kulturális főváros cím hozzájárulhatnak azoknak az előítéleteknek a lebontásához, amelyekkel Bukarest tekint Székelyföldre. Hangsúlyozta, hogy a bukaresti médiában szinte csak negatív kontextusban közölnek híreket Székelyföldről, ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi kulturális rendezvények mindig kellemes meglepetésekkel szolgálnak az oda látogató román művészeknek.
A polgármester úgy vélte, a projekt megvalósulása erősítené a székelyekben a romániai identitást, a térség román lakosságában pedig a székelyföldi identitást. Az is elhangzott, hogy az eddigi egyeztetések során a székelyföldi román kulturális intézmények nagyon pozitívan fogadták a kezdeményezést, és úgy gondolták, hogy az identitás kérdésköre jó lehetőség a román-magyar viszonyról való beszélgetésre.
Arra a hallgatóság részéről felmerülő kérdésre, hogy mit szól Antal Árpád ahhoz, hogy a megvalósulása esetén Kolozsvár 15 millió eurót szánna a projektre, a városvezető elmondta: nem a számháborút akarják megnyerni, az tévút, hanem az számít, hogy mennyire hiteles a projekt. „Országos szinten Sepsiszentgyörgy fordítja arányaiban a legtöbbet a kultúrára, évről-évre növeljük az erre szánt költségvetést, és az a célunk, hogy a projekt egy fenntartható folyamat része legye” – mondta. Hozzátette: a kultúrát városfejlesztési, régiófejlesztési eszközként szeretnék felfogni.
Egy másik kérdező a romák projektben való megjelenítésére kérdezett rá. Ennek kapcsán Antal Árpád elmondta, hogy a romák identitása fontos fejezetet képez, és Székelyföldről román-magyar-roma dimenzióban kell beszélni. A szerdai kolozsvári beszélgetés egy konzultációsorozat első állomása volt. A következő napokban Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen lesznek ötletgyűjtő beszélgetések.
A pályázatokat egy 12 tagú nemzetközi zsűri bírálja el, a tagok között két romániai van. Romániából Sepsiszentgyörgyön kívül Arad, Brassó, Bukarest, Kolozsvár, Nagybánya, Brăila, Craiova, Iași és Temesvár jelezte pályázási szándékát.