2020. január 29. szerdaAdél
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ilyen volt az Electric Castle sár nélkül, Prodigyvel

B. P. E. - G. L. 2015. június 29. 22:03, utolsó frissítés: 2015. június 30. 12:56

Naná, hogy nézettségi rekordot döntött utolsó napján a fesztivál. A főzenekarra bezsúfolódott tömeg ezt a saját bőrén érezte, de nem bánta.


Az idei volt az Electric Castle első olyan kiadása, amelyen panaszokat is hallani lehetett a szervezéssel kapcsolatban. Nyilván, ezek többsége a sárra vonatkozott, amely ellen valóban elég későn hoztak megfelelő intézkedéseket.



De minden jó, ha a vége jó alapon az utolsó napra tartogatták a szervezők a legerősebb és legeklektikusabb zenei felhozatalt, és ez be is jött: az utolsó napon 28 ezren fesztiváloztak Bonchidán, ami abszolút rekord az EC történetében, és 97 ezerre duzzasztotta fel a négy nap alatt itt megfordulók számát. Arról nem is beszélve, hogy a három "The"-s zenekar tényleg jó volt.



A Tóth Zoli Projekt igazából csak bemelegítése volt a napnak, a The Cat Emipre gyűjtötte össze a közönséget a nagyszínpad előtti téren, ami ezután gyakorlatilag a The Prodigy végéig nem is oszlott el. Az ausztrál zenekar bizonyára sok új romániai rajongót szerzett a tegnapi koncertjével, mert annak is nagyon betették a boogiet a lábába, aki korábban soha nem hallott róluk. Skás és jazzes zenéjük nagyon jól szólt, megvolt benne az az örömfaktor, amitől az ilyen zene nagyon élő és szerethető lesz.

Ebben pedig valószínűleg az is közrejátszott, hogy a zenekarnak nagyon tetszett a bonchidai helyszín, legalábbis a koncertet megelőző sajtótájékoztatón azt nyilatkozták, hogy teljesen oda vannak érte. Felix Riedl, a zenekar énekese azt is elmondta, már nagyon kíváncsiak voltak arra az országra, ahol mindenféle reklám nélkül sláger lett a The Lost Song című daluk.





A The Subways valószínűleg már azzal belopta magát az Electric Castle közönségének a szívébe, hogy románul köszöntötte őket, és nemcsak egy odavetett Mulțumesc!-kel tudta le a kötelezőt, hanem bizony komolyabb felkészülést igénylő mondatokkal kedveskedett az énekesnő szinte mindenik dal után. A brit rockzenekar pedig teljesen "felvillanyozottan" játszott, mintha mindig is egy elektronikus zenét játszó fesztiválon lett volna a helyük. A szervezők szerint pedig a koncert tökéletes példája volt annak, hogy a rockzenekarok is jól szólnak, elég "feszültség" van bennük ahhoz, hogy a bonchidai Bánffy-kastély udvarán felállított színpadon játsszanak. Nagy valószínűséggel jövőre már a rockerek is Kolozs megyei településen buliznak majd.




Ha a The Subways jól zúzott, akkor a The Prodigy egyenesen letarolta a közönséget. Nemcsak zenében, hanem hang- és fénytechnikában is verhetetlenek voltak, nem véletlenül szállítottak csak nekik külön két kamionnyi felszerelést. Saját mélynyomókat, eszméletlen mennyiségű stroboszkópot és egyéb fénytechnikai eszközöket hoztak - például esernyőre hasonlító szerkezeteket, amiket azonban az egész koncert alatt egyszer sem használtak. A zenekar vérprofin hozta, amit elvárunk egy veterán együttestől: minden érzelem nélkül, és a fucking szó megszámlálhatatlan említésével lenyomtak egy óramű pontossággal összerakott koncertet. Ennél többet pedig nem nagyon várhattunk el tőlük Bonchidán. Az elmúlt 20 év slágerei mellett pedig koncerthangzásban nyomták le a legújabb lemezük, a The Day is My Enemy "dalait" is, amelyeken nagyon érződik, hogy Liam úgy írta meg őket, hogy a koncerteken nagyon üssenek, és Maximet és Keithet se redukálja háttértáncosokká. Mindenki elégedett lehetett azzal, amit kapott, mert ennél többet ők tényleg nem tudnak.

Kábé ilyen a The Prodigy 2015-ben, élőben (a felvétel egy ausztráliai koncerten készült):



Levezetésnek pedig ott volt Sigma és Dub Phizix & Mc Strategy, aki pedig még utánuk és a négy nap után is bírta a strapát, annak minden tiszteletem.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS