Kultivál – a legújabb kolozsvári kultúrfesztivál
kérdezett: Pakó Szilvia 2015. július 20. 16:00, utolsó frissítés: 16:16
A Kárpát-medencei Kulturális Ifjúsági Fesztivál augusztus 14-16. között a Bánffy-palota udvarára tömöríti hat régió – Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Muravidék, Vajdaság és Magyarország – művészetét és hagyományait. A szervezők kiállításokkal, élőkönyvtárral, tánc- és színházi előadásokkal, gitáresttel és bográcsozással csábítják a kolozsvári kultúrakedvelőket a helyszínre.
A rendezvényről Dr. Széman Péter főszervezővel és Tamás Csilla projektmenedzserrel beszélgettünk.
A Kultivál név ugyan újszerűen cseng, a fesztivál múltjáról hosszasan lehetne mesélni. Miben is áll ez a folytonosság?
T.Cs.: Kultivál néven először szervezzük meg a fesztivált, amelynek elődje a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. Ezt a rendezvényt legelőször Budavárban hozták létre 2004-ben, majd vándorrendezvényként folytatódott. Idén egy új, de tapasztalt szervezőcsapat – Pál Ferenc kapcsolattartó, Mák Arany kommunikációs felelős és Mikó Gergő önkéntes koordinátor – segítségével újraéled a fesztivál. A rendezvény szellemiségében követi az elődjét, azonban arculatában már egy frissebb, fiatalosabb életérzést képvisel.
Vándorfesztivál lévén bárhol létrejöhetett volna az esemény. Miért éppen Kolozsvárt választották helyszínül?
T.CS.: A Kultivál is bekapcsolódott a Kolozsvár Európa Ifjúsági Főváros programsorozatába. Ez a cím már önmagában vonzóvá tette a várost, amikor az újrakezdés helyszínéről ötleteltünk.
Sz.P.: A fesztivál újraindításának ötlete a tavaly augusztusi Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal találkozón merült fel, és már akkor megszavaztuk a kolozsvári helyszínt.
A fesztivál alapvető célkitűzése a regionális hagyományok és művészeti csoportosulások közötti párbeszéd kialakítása - olvashatjuk a honlapon. Milyen potenciált látnak a fesztiválban?
T.Cs.: A rendezvény legfontosabb célja, hogy hosszútávú kapcsolatok alakuljanak ki a különböző régiók szervezetei vagy akár magánszemélyek között, amelyekre a későbbiekben építeni lehet. Ez nem másfél nap alatt fog megvalósulni, de egy jó alapot biztosíthat az együttműködéshez. A lehetőség adott lesz, hiszen kb. 150 írót, színészt, festőt, táncost, kézművest és fotóst várunk a fesztiválra.
A másfél nap alatt számos programmal várják a kolozsvári érdeklődőket. Van pár olyan programpont, amelyet kiemelnének?
T.Cs.: Most főképp a kolozsváriakhoz szólva említem meg a Váróterem Projekt előadását, emellett reneszánsz táncbemutatóra is lehet majd számítani. A fesztivált a Miklós Gyuri nevével fémjelzett gitáresttel fogjuk zárni. Ezen kívül a fesztivál ideje alatt festmény- és fotókiállítással is várjuk az érdeklődőket. Egyrészt a rendezvényre érkező művészek válogatott munkáit lehet megtekinteni, másrészt az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) – amely egyben a fesztivál lebonyolító szervezete is – megalapításának 130 éves évfordulója alkalmából létrejött fotókiállítás is újra nyílik.
A program szerint élőkönyvtárral is készülnek. Van olyan személy, akinek nevét már most elárulnák?
T.CS.: Az alapkoncepció az lenne, hogy minden művészeti ág régiónként képviselteti magát az élőkönyvtáron. Ezen kívül Molnár Levente színész és Horváth Anna Kolozsvár alpolgármesternője is a meghívottak listáján szerepel.
Tudatosan választották éppen a Kolozsvári Magyar Napokat megelőző hétvégét a fesztivál időpontjának?
T.CS.: A gálaműsor egyben a Kolozsvári Magyar Napok egy félhivatalos megnyitója lesz – tehát az időpont nem véletlen – ahol Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője is felszólal.
Milyen célcsoportot szeretnének megszólítani a fesztivállal?
T.CS.: A rendezvényünkkel a kultúrát kedvelő fiatalokat céloztuk meg, de a korosztályos behatároláson kívül is úgy érzem, hogy mindenki megkaphatja a számára kedvező témakört. A Bánffy-palota udvarán standokat fogunk felállítani, amelyek az egyes régiók hagyományait, szokásait és az ottaniak életét mutatjuk be. Emellett játéksarkot is fogunk működtetni, ahol az egyes régiók népi játékait is megismerhetik a résztvevők.
A régiók legtöbbje saját kultúraszervező intézménnyel rendelkezik, mit kell tudni a fesztiválon összegyűlő intézetek regionális tevékenységéről?
Sz.P.: A fesztiválon résztvevő – Erdélyen kívüli, ahol több civil szervezet is működik – regionális szervezetek munkássága az adott régió magyar kisebbségi kultúráját jelenti, a legtöbb szervezet a területéhez tartozó magyar kulturális események nyolcvan százalékát magáénak tudhatja. Egyes régiókban a könyv- vagy lapkiadás, magyar tévé- és rádióműsorok is az illető intézmények mecenatúrájával jöhetnek létre.