2017. október 18. szerdaLukács
11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

25 éves a kolozsvári magyar adás: sztorizgattak róla

2015. augusztus 19. 12:28, utolsó frissítés: 2015. augusztus 20. 10:57

A Kolozsvári Magyar Napokon kisfilmet is bemutattak.


A technikai felszerelés hiányos, de a lelkesedés és a jókedv hibátlan – így foglalható össze a TVR kolozsvári magyar adásának 25 éve, illetve a jubileumra szervezett Kolozsvári Magyar Napos filmvetítés és beszélgetés. A film összeállításának feladatát Orbán Katalin kapta, aki aztán beleásta magát az archívumba, hogy szinte mindenkiről bevágjon néhány percet, a jelenleg is ott dolgozó kollégákhoz intézett kérdések mellé.



A filmecskében képet kapunk a műsorstruktúra alakulásáról, és arról is, hogy kinek miért fontos a közszolgálatiság. Többször szóba kerül Csép Sándor alapító-főszerkesztő, aki “megtanította őket hittel szolgálni a közönséget”. A műsorvezetők mesélnek a kedvenc műsoraikról, kedvenc műsortípusukról – általában mindenki szeret terepezni, új emberekkel ismerkedni, elhozni egy-egy történetet a képernyőre. A legfiatalabb kollégák arról is mesélnek, hogy szükség lenne ugyan fiatalos, lazább szerkezetű műsorokra, de ők is büszkék arra, hogy ennek a csapatnak részei.

A vetítés után nagy félkörben ülnek a munkatársak: Pákai Enikő, Víg Emese, Bardócz Sándor, Ambrus István, Spitzer Judit, Márkus Etelka, Orbán S. Katalin, Antal Áron, Kostyák Alpár, Szabó Csaba, Sevecsák Renáta, Varga-Mihály Márton. Nincs sok idő, de azért mindenki sztorizgat kicsit: Orbán Katalin például senkinek sem kívánja, hogy lemenjen az archívumba, a gyártásvezető egy “jó tündér”, aki teljesíti a kollégák kívánságait, a Magyarországról érkezett Sevecsák Renáta meg nagyon hálás a román kollégáknak, hogy, ha kell, hajlandók activityzni is vele. Spitzer Judit - aki fut is a főtéri koncerteket felkonferálni - minden további nélkül elmeséli, hogy egy-egy ilyen szereplést két hetes ruhaválogatás előzi meg.




A filmen mindenki jól szórakozott – mesélik, Bardócz meg azon nevet, hogy sikerült hozzá az első és egyetlen agrárriportját elővájni. A fordítók, Koncz Mária és Andreea Ghita (ő már csak ex-fordító, jelenleg a zsidó műsor szerkesztője) arról is mesélnek, hogy hogyan fordítanak csak hang után, és milyen félreértések adódnak néha. Például alig elképzelhető, de annál viccesebb, hogy hogyan hallhatták egy színdarabban az “add ide a ferencjóskát” helyett azt, hogy “csak egy halott van az eklézsiában”.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS