2017. október 23. hétfőGyöngyi
11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Muszáj ott lenni a Filmtettfeszten, Erdély-szerte lesznek vetítések

2015. szeptember 25. 18:12, utolsó frissítés: 2015. szeptember 28. 13:34

Azt is elmondjuk, miért. És elég jó érveket kaptunk a szervezőktől.


Néhány éve az erdélyi október elejének ott kell lenni, muszáj elmenni rendezvénye kezdett lenni a Filmtettfeszt, ami az idei kiadásra pláne igaz: még több erdélyi városba viszik el a magyar filmeket, és még színesebb programmal várják az érdeklődőket. Sőt, még fiatal filmeseknek szóló díjat is alapítottak. Szóval, ha még nem jegyezted fel a határidőnaplódba a 15. Filmtettfesztet, akkor épp itt az ideje elolvasni a cikket és megtenni, ha viszont már te is türelmetlenül várod a vetítéseket, akkor is olvasd el, mert egy csomó újdonságról számolunk be.


„Nem akarunk világuralomra törni,

de örülünk, hogy két új helyszínen vetítünk filmeket” – mondta Zágoni Bálint. Idéntől az eddigi tíz helyszín mellé csatlakozik Zilah és Arad is. A fesztivál központja viszont továbbra is Kolozsvár, ahol 5 napon keresztül lehet majd magyar filmeket nézni: 8 nagyjátékfilmet, 7 dokumentumfilmet, 3 gyerek- és ifjúsági filmet és több mint félszáz rövidfilmet vetítenek.

A legnagyobb tömegre az Argo 2, illetve a Liza, a rókatündér alatt lehet számítani (mindkettő után lesz közönségtalálkozó is), de mi azért Mundruczó Kornél Fehér istenét, Hajdu Szabolcs Délibábját és a Kulka János főszereplésével készült Swinget is szívesen ajánljuk. Idén egyébként több mint 20 vendége lesz az erdélyi magyar filmszemlének. A közönségtalálkozók rendjének is honlapon lehet utána nézni, felsorolni elég macerás lenne, pláne, hogy még változhatnak is a kezdésig.








A dokumentumfilmek közül a Most múlik pontosan című dal erdélyi háttértörténetét bemutató az Engedem, hadd menjen című doksit és Szimler Bálint Balaton Method című zenés dokumentumfilmjét ajánljuk, de valószínűleg ott leszünk a Két székely, illetve Túlélés vagy népszolgálat? Mikó Imre és a Securitate vetítésén is. A fesztiválon résztvevő filmek mindegyikét angol vagy román felirattal vetítik, a honlapon lehet megnézni, hogy az adott filmet milyen nyelvre fordítják.





A kiegészítő programok közül a Mikó Imre életet feldolgozó dokumentumfilm utáni kerekasztal-beszélgetést ajánlották nagyon a szervezők, amit a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal közösen szerveznek, illetve Cakó Ferenc animációs rendező munkásságát bemutató vetítéseket, ahol többek között Zénó rajzfilmeket és az esemény apropóját adó Dózsa 1514 homokanimációt is meg lehet majd nézni. Vasárnap, október 4-én délelőtt pedig a Korzo Egyesület munkatársai vezetik körbe a filmbarátokat a Kolozsvári mozizás helyszínein. Rögtön utána a vetítik az 1943-ban készült Kalotaszegi Madonna című filmet.



A szakmai programok közül a Médiatanács és a Filmalap bemutatkozóját ajánlották a szervezők, ezeken valószínűleg az is kiderül hogyan kellene az erdélyi alkotók csinálják, hogy két szék között ne a padlóra üljenek. Előbb szombaton, október 3-án délelőtt lesz a Sapientia Óvári termében, míg utóbbi szeptember 30-án délelőtt a Sapientia Tordai úti épületének az aulájában.

A kolozsvári helyszínen kívül érdemes megemlíteni, hogy idén is lesz autósmozi Székelyudvarhelyen a Jézus Szíve kápolna melletti parkolóban, ahol Mundruczó Kornél Fehér istenét vetítik majd. Az összes vetített filmről már korábban beszámoltunk, a városokra lebontott programot a honlapon lehet és érdemes böngészni. Bár a szervezők próbálták, sem a Cannes-ban díjazott Saul fiát, sem az Erdélyben forgatott Víkendet nem sikerült mostanra elhozni, még mindkettő az A kategóriás filmfesztiválokat járja.


Díjak fiataloknak és idősebbeknek

„Azért találtuk ki a Filmgaloppot, hogy legyen egy verseny, ahol megmérettethetik magukat a fiatal erdélyi filmesek. Arra gondoltunk, hogy milyen jó lett volna ilyesmi akkor, amikor még mi is készítettünk filmeket. Most egy kicsivel több motivációja van a fiataloknak, azon kívül, hogy államvizsga filmet kell készíteni, azoknak is, akik semmiféle oktatási struktúrában nem vesznek részt” – emelte ki Jakab-Benke Nándor, a Filmtettfeszt egyik szervezője, aki azt is elmondta, azt szeretnék, hogyha seregszemle lenne, és a diákok presztízsnek éreznék a részvételt. Minden esetre a motiváció elég jó, a magyarországi Médiatanács bruttó 1 millió forintot (nagyjából 14 ezer lej) ajánlott a díj nyertesének, a Nobila Casa pedig a közönségdíjat támogatja.

A díjra mindenki a lelkiismerete szerint nevezhetett be, nem volt részletes szabályozása az erdélyiségnek, hogy mi számít itteni munkának. Viszont nem szerepelhetnek a versenyben a Filmtett táborban készül munkák, illetve olyan filmek, amelyeknek az elkészítésében a Filmtett munkatársai közreműködtek. Idén még dokumentumfilmmel sem lehetett nevezni, de a szervezők ígérete szerint jövőre elgondolkodnak már ezen a lehetőségen is.

„Nehéz volt eldönteni, hogy ki férjen be. Meglepően sokszínűek voltak a benevezett filmek, szinte teljesen amatőr filmtől, ami részenként nagyon jól működött, egészen a hivatalos oktatási struktúrában készült munkáig. Mindenképpen jó dolog, hogy a hivatalos struktúrákon kívül is gondolkodnak az emberek mozgóképben. De azért látszik a különbség, ha van egy technika mögöttük” – értékelte.



A versenyre 26 alkotást küldtek be, ebből a Filmtett szerkesztősége – Buzogány Klára, Zágoni Bálint, Jakab-Benke Nándor és Papp Attila Zsolt – 11 munkát választott be a döntőbe. A rövidfilmeket Kolozsváron szombaton, október 3-án délelőtt lehet megnézni, de egyébként ezeket minden helyszínen vetítik majd. A döntőbe jutott filmek közül Angelusz Iván producer, Mihai Fulger filmkritikus, a FIPRESCI-zsűrijének a tagja és Szimler Bálint filmrendező választja ki a legjobbat, amiért a Filmgalopp díjat a vasárnapi zárógálán adják át. Szintén ekkor adják át a negyedik alkalommal kiosztott Sárga Csikó Díjat,


amit idén Balogh Zsolt kap.

A szervezők méltatása szerint a Sapientia filmes képzésnek elindításában Buglya Sándor mellett neki volt a legnagyobb szerepe. „Étlen, szomjan, kialvatlan jött tanítani Kolozsvárra, még akkor is, amikor semmi sem volt a Sapientián, négy csóré falon, két gyenge kamerán és egy lámpán kívül” – mondta Jakab-Benke. Balog Zsolt is kap bruttó 1 millió forintot a díj mellé a Médiatanács jóvoltából.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS