2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lesz-e Kolozsvárból új Kolozswood?

Simon Mária Tímea 2015. október 14. 09:42, utolsó frissítés: 12:58

Kolozsvár egyre nagyobb szeletet szeretne a filmgyártás tortájából - akár öt éven belül nagy nemzetközi produkciók forgatási helyszíne is lehet a város.


A szeptemberben elfogadott kolozsvári városstratégia nemcsak utak, körgyűrűk, kórházak és iskolák modernizálását tűzte ki célul, hanem hosszasan foglalkozik a kolozsvári filmgyártás újbóli meghonosításának lehetőségeivel is.


Új Kolozswood

Kolozsvár száz évvel ezelőtt mind a magyar, mind az egyetemes filmtörténet szempontjából fontos központtá nőtte ki magát, a városban működő filmstúdióban 1913 és 1920 között több mint hetven játékfilmet készítettek. Itt kezdte rendezői pályafutását Korda Sándor, aki Sir Alexander Korda néven vált elismert rendezővé, és innen indult Kertész Mihály, aki Michael Curtisként több mint száz hollywoodi filmben szerepelt. De itt játszotta egyetlen filmszerepét Blaha Lujza is.

A “magyar Pathénak” is nevezett Janovics Jenő színházigazgató irányítása alatt a kolozsvári filmgyártás nemzetközi hírnévre tett szert, az itt forgatott filmek terjesztési jogait szívesen vásárolták külföldön is. Ennek a filmes hagyománynak az újraélesztésére törekednek a stratégia kidolgozói, természetesen a most meglevő alapokra építkezve.




Folyamatos szakemberképzés, de nem elég nagy a helyi piac

A kolozsvári filmgyártás egyik lehetséges hajtómotorjának a folyamatos és magas színvonalú szakemberképzést tartják, hiszen Kolozsváron három felsőfokú oktatási intézmény is, a BBTE Színház és Televízió Kara, a Sapientia EMTE Filmművészet, Fotóművészet és Média szaka, és a Művészeti és Design Egyetem Fotó-Videó szaka gondoskodik az utánpótlás neveléséről.

Egyetértés van abban is, hogy az egyetemekről kikerülő fiatal filmes közösség jó alapot jelenthetne a kolozsvári filmgyártás láthatóvá tételére, hiszen az elmúlt években számos olyan alkotás született, amely méltán szerzett nemzetközi elismertséget. Hogy csak a nagyon ismerteket említsük: 2012-ben a teljesen kolozsvári készítésű Spiderman, Superman, Batman nyerte az Európai Filmakadémia legjobb rövidfilmért járó díját, Felméri Cecília Végtelen percek című filmjét 2011-ben beválogatták a locarnoi filmfesztivál versenyprogramjába.

Abban mindenki megegyezik, hogy habár filmek készülnek, azok nem mindig jutnak el nagy nemzetközi fesztiválokra, mert nincs megfelelő szakmai mentoring ilyen téren, és anyagi támogatást sem kapnak az önkormányzat részéről.

Szintén hátrány, hogy a frissen végzetteket a helyi filmes piac nem tudja felszívni. Ugyanakkor az esélyeket csökkentheti az is, hogy ebben a szektorban is eltérés van a piac igényei és az egyetemi tananyag között.


Filmkedvelő város

A szakemberek azonban megegyeznek abban, hogy az országban fellelhető állapotokhoz képest a kolozsvári mozis infrastruktúra kitűnő. Amíg az ország más városaiban a mozi termeket bezárták vagy átalakították, addig Kolozsváron felújították azokat, és a város két nagy bevásárlóközpontjában, a Polus Centerben és a Iulius Mallban működő multiplex típusú mozitermek mellett három hagyományos mozi is van a városban.

a kolozsvári Florin Piersic mozia kolozsvári Florin Piersic mozi


Az országban 2008 és 2012 között a legtöbb jegyet a Florin Piersic moziban értékesítettek, szám szerint 81.344-et. A városban 2013-ban 772.949 jegy kelt el, amelybe nincsenek beleszámolva a TIFF-en eladott jegyek. 2015-ben a TIFF-en 73.000 jegynél is többet adtak el, ez 10.000-el több mint 2014-ben, és ha hozzáadjuk az ingyenes vetítéseket is, akkor ez a szám meghaladta a 100.000-es nézőszámot.

Nem elhanyagolható azonban az a tény, hogy a jelenlegi román mozis infrastruktúra nem képes fenntartani a filmes piacot. Az országban a rendszerváltást megelőzően hatszáz moziterem volt, jelenleg a multiplexet leszámítva csak huszonkettő működik.


Kolozsvár, a fesztiválváros

A 2002-ben alapított Transilvania International Film Festival (TIFF) jelentős változást eredményezett a kolozsvári filmes közösségen belül. A fesztivál nemzetközi elismertsége az elmúlt évtizedben csak nőtt, mára nemcsak az ország, hanem a régió egyik legrangosabb filmes eseményévé nőtte ki magát. A TIFF-en megszervezett Helyi Filmek Versenye és az EducaTIFF programok szintén nagy szerepet játszanak a helyi filmek népszerűsítésében és a helyi közösség megerősödésében.


Erdélyi regionális filmalap jött létre

A kolozsvári filmes közösségen belül az évek folyamán egyre komolyabban megfogalmazódott az igény egy helyi, regionális filmalap létrehozására. Egy ilyen helyi filmalap nem képes finanszírozni a teljes filmgyártási folyamatot, de jelentős támogatást tud nyújtani, ahhoz, hogy legalább megkezdődhessen a produkciók gyártása.

2015. februárjában Tudor Giurgiu, a TIFF fesztivál igazgatója a berlini filmfesztiválon jelentette be, hogy megalakult a Transilvania Film Fund, 113.000 dollár éves költségvetéssel. A filmalaphoz elsősorban a kezdő filmesek pályázatait várják és a feltételek között szerepel, hogy a megnyert támogatást Kolozsváron kell elkölteni. A filmalap a TIFF égisze alatt fog működni, de a projekt partnerei a kolozsvári polgármesteri hivatal, a BBTE, a Sapientia EMTE és a Művészeti és Design Egyetem is.

Az erdélyi filmesek között egyetértés van arra vonatkozóan is, hogy a két nagy filmgyártási központ, Budapest és Bukarest közötti nagy távolság is indokolttá teszi, hogy Kolozsváron is kiépüljön egy filmgyártó centrum, és nem elhanyagolhatóak a természeti adottságok sem. Sokan bizakodónak tartják azt is, hogy az elmúlt években egyre több magyarországi produkció választotta forgatási helyszínéül Kolozsvárt és környékét.


Nagy infrastrukturális beruházásokra van szükség


Lakatos Róbert rendező, producer, a Sapientia EMTE oktatója a helyi filmgyártás beindulását azonban lassú és nehézkes folyamatnak tartja, mert nincs megfelelő gyártási infrastruktúra, és így a tehetséges diákok nagy része elmegy Budapestre vagy Bukarestbe. Lakatos úgy véli, hogy elengedhetetlen a helyi szervizcégek hálózatának a kialakulása, óriási szükség lenne világosító cégekre, hangosító szakemberekre, hangstúdióra az utómunkához, de kellenek kamera bérbeadó cégek és kameramozgató emberek is, mivel túl költséges Budapestről vagy Bukarestből hozni a felszerelést. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy lesz-e elég potenciális befektető egy ilyen szolgáltatói hálózat kialakítására, Lakatos szkeptikus, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a cégek nehezen fenntarthatóak.

Hogy a jelenlegi kolozsvári filmes közösség fel van-e készülve egy film teljes gyártási folyamatára, Lakatos úgy válaszolt, hogy még nincs. A jelenlegi oktatás elsősorban a rendezői és operatőri szakirányt veszi célba, a Sapientia most kezdett kurzust a hangmérnökök számára, de más ágazatokban nagy a szakemberhiány.


Kreatív Iparágak Központja épül Kolozsváron

Egy szociológiai tanulmány szerint Kolozsváron a két leggyorsabban fejlődő ágazat az IT és a filmipar. Ezért a kolozsvári önkormányzat filmgyártásra is alkalmas központ építésébe kezdett. A Lomb negyedbe tervezett Kreatív Iparágak Regionális Kiválósági Központ célja olyan kis- és középvállalkozók megsegítése, akik a kreatív iparban tevékenykednek, például filmgyártással foglalkoznak. A Cluj Innovation Park részeként működő központban filmstúdió, konferenciaterem, filmvetítésekre alkalmas terem, produkciós irodák valamint szabadtéri amfiteátrum is helyet kapna.

Kreatív Iparágak Központja - Lomb negyedKreatív Iparágak Központja - Lomb negyed


Lakatos úgy értékeli, hogy amennyiben meg lesz rá a kellő politikai akarat és szándék, akár öt éven belül nagy nemzetközi produkciók forgatási helyszíne is lehet Kolozsvár, de előtte szükség van egy olyan filmes közösség kialakulására, amely helyileg képes lebonyolítani egy film teljes gyártási folyamatát a forgatástól az utómunkáig.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS