2019. november 13. szerdaSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mit lehet csinálni egy visszaszolgáltatott kastéllyal? Kolozsváron megbeszélték

Kulcsár Árpád 2016. január 16. 17:09, utolsó frissítés: 2016. január 19. 12:22

Már az is sok pénzbe kerül, hogy egy kastély felújítására egyáltalán pályázni lehessen. De vannak megoldások, és sikersztorik is.


Különböző területek szakembereit (politikusokat, művészettörténészeket, mérnököket, vállalkozókat és kastélytulajdonosokat) hívta meg a PONT Csoport a Sapientia kolozsvári főépületének konferenciatermébe, hogy közösen vitassák meg azokat a lehetőségeket, amelyek megmentenék az erre rászoruló kastélyokat, és olyan szereppel látnák el ezeket, amelyek biztosítanák hosszú távon is fennmaradásukat.

Átfogó szemléletű konferenciát szervezett a PONT Csoport az erdélyi kastélyok állapotáról, ez a holisztikusság pedig tetszett Mile Lajosnak, Magyarország kolozsvári főkonzuljának, és meg is dicsérte a csoportot érte.

A Sapientia konferenciatermét megtöltötték az érdeklődök (fotó: Bethlendi Tamás)A Sapientia konferenciatermét megtöltötték az érdeklődök (fotó: Bethlendi Tamás)


Mile a bevezető beszédében kihangsúlyozta, hogy „fenntartható elképzeléseket kell létrehozni”, amelyek a jövőben a turisztikai, piaci és társadalmi követelményeknek is megfelelővé teszik ezeket az épületeket. A főkonzul beszámolt néhány – e tekintetben is fontos – fejleményről, például arról, hogy hamarosan megnyílik Kolozsváron a Magyar Nemzeti Kereskedőház irodája, és mivel a kastélyok felhasználása gazdasági érdek is, ez a szervezet segédkezni fog egy olyan hálózat létrehozásában, amely összevonná az e célból fellépő szereplőket. Továbbá valószínűleg a Magyar Fejlesztési Központnak is lesz egy-két hónapon belül egy irodája szintén Kolozsváron, és úgy tervezik, hogy ennek az irodának a funkciója az lesz, hogy a brüsszeli források elérhetőségét fölmutatja. Érkezni fog továbbá egy külgazdasági attasé is, akinek lehet majd a segítségére apellálni ezekben a kérdésekben.

„Mi, erdélyi magyarok egy túlélő nemzet vagyunk” – kezdte beszédének érdemi részét Hegedüs Csilla volt kulturális miniszter, aki elmondta, hogy legfőbb fájdalma, hogy államtitkári mandátumában nem sikerült befejezniük az örökségvédelmi törvénykönyvet, mert abban benne lett volna, hogy egy visszaigényelt műemlék felújítása akkor támogatható, ha az majd közösségi célokat is fog szolgálni. Hegedüs felhívta a figyelmet rá, hogy újabban ezekre az épületekre nem jár adókedvezmény sem, mióta az új adótörvénykönyv megszületett, viszont a tulajdonosok kiegyezhetnek ez ügyben a helyi önkormányzatokkal. Az RMDSZ-es politikus elmondta, nagyon tiszteli azokat, akik visszakapták ezeket a kastélyokat, és kiemelten tiszteli azokat, akik emiatt hazaköltöztek, és megpróbálnak egy olyan hasznosítási stratégiát kidolgozni, amelynek köszönhetően ezek a kastélyok nem csak régi fényükben tündökölnek, hanem önfenntartóvá válnak, és a végső cél minden épület esetében ennek az önfenntarthatóságnak a megteremtése lenne.

Hegedüs szerint a kastélyok képesek egy-egy település gazdasági motorjaivá válni, ahhoz hasonlóan, ahogyan száz évvel ezelőtt Bonchidán a Bánffy-kastély megléte jelentette a megélhetést számos falusi lakos számára. A másik ok, amiért meg kell menteni ezeket az épületeket, az az, hogy az emberek egyszerűen szeretnek ellátogatni oda. Hegedüs elmondása szerint, míg a bonchidai Kastély Napokra kezdetben csak a kolozsvári magyarok voltak kíváncsiak, mostanában egyre több román nemzetiségű látogató is érkezik. „Igazán az jó, ha valakit halászni tanítasz meg, és nem az, ha halat adsz neki” – mondta a politikus, aki szerint az volna a leghasznosabb, ha létrejönne egy olyan pénzügyi alap, amelyből a kastélytulajdonosok és karbantartó szervezetek visszatérítendő támogatásokat hívhatnának le nagyobb pályázatok dokumentációjának, előtanulmányok elkészítésére.

Arról, hogy hogyan is működnek a restitúcióra megpályázható összegek, most éppen nehéz beszélni, legalábbis ez derült ki Ilyés Szabolcs közgazdász, pályázati tanácsadó előadásából, aki felvázolta, hogy a román kormány éppen mostanában kívánja újratárgyalni az uniós támogatások mértékét, és már el is indult a Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Program újratárgyalása. Ilyés szerint mindig a praktikus pályázási lehetőségekre kell törekedni, nem föltétlenül a műemlékvédelmi pályázatokra. Például nem baj, ha egy kastély egyik szárnyának felújítására le tudunk hívni egy támogatást, hogy az lakodalmas terem lehessen egy ideig. Ilyés ezután felvázolta a pályázás bonyodalmait, és felvázolt egy olyan stratégiát, amelyet minden tulajdonosnak szem előtt kell tartania, ugyanakkor elmondta azt is, hogy az elkövetkező években max 100-120 A kategóriás műemlék felújítására lehet majd pályázni Romániában, ez pedig az igényekhez mérten elég kevés.

Hegedűs Csilla kétszer is beszélt (fotó: Bethlendi Tamás)Hegedűs Csilla kétszer is beszélt (fotó: Bethlendi Tamás)


A szakmai blokkban felszólalt még Veres Emőd ügyvéd, aki a kastélyok visszaszolgáltatásainak és értékesítésének jogi buktatóiról beszélt, Makay Dorottya tartószerkezet-mérnök, aki részt vett a Farkas utcai templom és a széki templom nagyszabású és sikeres restaurálási munkálataiban, és aki ennek ellenére nem optimista, ha a hazai hivatalok szakmaiságának mértékével szembesül, továbbá előadást tartott Weisz Attila egyetemi adjunktus, aki arról beszélt, hogy mi a művészettörténészek feladata egy-egy felújítás során.

A konferencia második felében olyan sikertörténeteket ismerhetett meg a hallgatóság, amelyek jól bizonyítják, milyen hasznosak lehetnek a kastélyok gazdasági, turisztikai, kulturális és közösségi célokra, ha sikerül megmenteni őket és megfelelően felújítani. Ebben a szakaszban Hegedüs Csilla a bonchidai Bánffy-kastélyra fordított összegek származási helyét mutatta be, illetve beszélt a közelebbi és távlati tervekről. Az RMDSZ kulturális ügyvezető alelnöke elmondta, hogy az egykori konyharészben most az oktatási program szálláshelyei vannak, és hogy hamarosan egy vendéglátóipari helyiséget és egy kulturális központot is szeretnének nyitni az épületben. Hegedüs nehéz, de örömteli feladatként beszélt a kastély gondozásáról, helyreállításáról, és felidézte az eddig elért eredményeket, többek közt a Kastély Napokat és az Electric Castle fesztivált is. Holott még nagyon sok pénzre van szükség, az épület már megmenekült, hiszen sikerült teljes mértékben lefedni azt.

Farkas András, a Pont Csoport alapítótagja (fotó: Bethlendi Tamás)Farkas András, a Pont Csoport alapítótagja (fotó: Bethlendi Tamás)


Ezek után Rácz Lilla marketingszakember az egyik legszebben helyreállított székelyföldi főúri lak, az olaszteleki Daniel-kastély sikertörténetéről beszélt, amely nagyon vonzza a turistákat, de ugyanakkor kulturális rendeltetése is van. Szintén Kovászna megyéből érkezett Szőts Papp Zsuzsa, aki az oltszemi Mikó-kastély helyzetét ismertette. A Kovászna Megyei Tanács tulajdonában levő épületnek most éppen a falfestményei eredetijét azonosítják be, de hosszú távon turisztikai célt szánnak neki, és felmerült, hogy talán lovarda (is) működjön mellette.

Szerencsés helyzetben van Kovács Jenő, nagykárolyi polgármester, ahol a Károlyi grófok nem igényelték vissza a város központjában fekvő épületet, és a polgármesteri hivatalnak már korán alkalma nyílt azt felújítani. A polgármester elmondta, hogy azóta színházi előadások és koncertek is történnek az épületben, és ők sem hitték volna el, ha akkoriban mondják nekik, de a felújítás óta már 40 000-nél is több látogatót vonzott az épület. Az eseményre eljött Bánffy Farkas is, aki nem csupán a fugadi kastély gazdájaként jelent meg, hanem több más projektben is benne van a keze, köztük a vajdaszentiványi Zichy-vadászkastély, a vargyasi Daniel-kastély és a dálnoki Gál-kúria helyreállításában is részt vett.

A résztvevők további találkozásokban valamint a kapcsolat fenntartásában egyeztek meg. Farkas András, a PONT Csoport egyik alapítótagja felhívta a figyelmet a szervezet által elkészített mobilalkalmazásra, és arra kért mindenkit, hogy ötleteiket, tapasztalataikat bátran osszák meg a Kastély Erdélyben program kezdeményezőivel.

A Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek projektet az izlandi, liechtensteini és norvég alapok támogatja, Románia Kulturális Minisztériumának Projektmenedzsmenti Osztályán keresztül, a Kulturális és Természeti Örökségek Megőrzése és Felélesztése Program keretében.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS