2018. november 16. péntekÖdön
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

"A létező karakterek fontosabbak, mint egy jól bevilágított konyha"

2016. február 16. 11:18, utolsó frissítés: 11:18

Reisz Gábor, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan rendezője tartott sztorizgatós motivációs estet filmeseknek Kolozsváron.


"Ne foglalkozzatok annyit a formával! Igaz, hogy van olyan műfaj, amely csak 35 milliméteres kópiára forgatva az igazi, de nem hiszem, hogy ott kezdődik minden. Ha nagyon el szeretnéd mondani a történetet, akkor egy mobiltelefonnal forgatva is el tudod mondani" - magyarázta Reisz Gábor, akit leginkább a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan rendezőjeként ismerhettek, és aki a Kreatív Kolozsvár filmes-forgatókönyves estjén tartott motivációs előadást.

Állítása szerint a jól kitalált történettől és a létező karakterektől is szerethető lehet a film, ami adott esetben sokkal többet ér, mint egy jól bevilágított konyha. Majd megmutatta, hogy a pozitív értelemben vett megszállottságának köszönhetően hogy tanult meg filmet készíteni, jót és rosszat egyaránt, és az utóbbi legalább annyira fontos volt, mint az előbbi. Ezen kívül pedig szemléltette is azt, hogy készíthető szerethető film akkor is, ha nem feltétlen profik a körülmények.

Ugye, mindjárt ott van a már említett VAN..., aminek Reisz szerint egy csomó jó értelemben vett amatőr filmes jellemzője van, például nem volt operatőre, hanem ő forgatta. De az is előfordult, hogy csak egyszerűen rácsörgött a benne szereplő haverokra, hogy mivel jó idő van, menjenek forgatni. "A bizonytalanság amatőr, mert a profi filmkészítésben már most tudnák, hogy május 8-án reggel 10 órakor milyen jelenetet fognak felvenni egy konyhában" - mondta. De ez természetesen csak a történet vége, mert egy bő évtizeddel ezelőtt egyáltalán nem ilyen irányba indult a karrierje. Akkor még csak a filmek iránti rajongása volt meg, de az nagyon.

Reisz Gábor (Fotó: Szabó Tamás)Reisz Gábor (Fotó: Szabó Tamás)


Köszönjük, hogy itt voltatok!Találkozzunk február 26-án a K+ közösségi térben, a következő Kreatív Kolozsvár esten. A t...

Közzétette: Kreatív Kolozsvár – 2016. február 10.


Nem számított éltanulónak, és az önbizalma sem volt túlságosan acélos. A gimnázium elvégzése után a Testnevelési Főiskolára iratkozott, de állítása szerint azon kívül csak a Könnyűipari Műszaki Főiskolán tanulhatott volna tovább. De filmek iránti rajongását a tornatanári pálya érthető módon nem csillapította, így inkább beiratkozott az ELTE (2003-ban) újonnan indult Filmtörténet, filmelmélet szakára, ahová az olyan totális filmrajongókat gyűjtötték össze, mint ő. Bár a filmkészítéssel korábban is próbálkozott a haverokkal, például megfilmesítette Tóth Árpád Hajnali szerenád című versét (ami sajnos online nem elérhető), de az ELTÉ-n szerzett először gyakorlati tudást, itt találkozott először hús-vér filmesekkel.

"Először találkoztam olyan kifejezésekkel, hogy nagytotál, premier plán vagy kameramozgások. Ekkor még főleg a vágás és képalkotás érdekelt, a forgatókönyvírás vagy a színészvezetés viszont egyáltalán nem, mert mindig a barátaim játszottak, és őket ismertem valamennyire. 2005-ben próbáltam meg először instruálni a szereplőket, de akkor sem színészeket. De rettenetesen féltem a színészektől, mert ők tényleg azért voltak ott, hogy játsszanak" - emlékszik vissza a kezdeti bizonytalanságokra.


a tagadás oka, őszintén from Gabor Reisz on Vimeo.


A Filmelmélet, filmtörténet szak elvégzése után 2006-ban vették fel a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Ez volt az a jelentős fordulat - mert addig csak hobbi volt a filmezés - amit el kellett fogadtatnia a környezetével, a családjával, ez után már szakmának számított. "Számomra csoda volt, hogy felvettek, mert nagyon nem volt önbizalmam ehhez az egészhez. Iszonyatosan féltem, mert a színművészeti körül van egy lila köd, ami azt sejteti, hogy egy olyan hely, ahová nagyon okos emberek járnak, én pedig világéletemben hülye voltam. Nem járnak oda okos emberek, és semmit nem változik az ember, amiért oda jár, csak egy kicsit nagyobb lesz az arca az első két évben. Mondjuk van olyan, aki úgy elszáll az elején, hogy aztán vissza sem jön, és csoda, hogyha megcsinálja a diplomafilmjét" - poénkodott.

Itt tanult színészvezetést, közben persze elpufogtatott olyan buta közhelyeket, mint a kicsit halkabban vagy a cigarettázz, egyél, rágózz, mert attól természetes. És közben csinált rettenetes filmet is, de véleménye szerint abból tanulta a legtöbbet.

"Az osztálytársam, Szimler Bálint forgatta az Itt vagyok című rövidfilmet, az volt az első eset, hogy valaki csinált valamit, és az kikerült az országból, a külföldi sajtó is írt róla. Élmény volt, hogy történt végre valami. Bálint ebben a filmjében sok improvizációt használt, sok amatőr is részt vett benne. Így utólag biztos vagyok benne, hogy nagyon sokat hatott arra, hogy miként kezdtük el többen is az improvizációt használni" - utalt arra a technikára, amikor teljes improvizációval indítják a jelenetet, és közben alakul ki egy dialógus, ami aztán bekerül a forgatókönyvbe.


Külalak / On a lower level - Teaser (2011) from Gabor Reisz on Vimeo.


A Külalak az eddigi legprofesszionálisabb filmje, és egyben ez számít neki a nagy ugródeszkának, ezzel nyerte az első díjait, ennek volt először visszhangja: nyert a Filmszemlém, a kritikusok díját is megkapta.

"Rohadtul zavartak azok a magyar filmek, amik mindig valami másról szólnak, mint ami itt és most történik, ami vagy stilizált, vagy elemelt, vagy műfaji, vagy nagyon művészi. Semmi kézzelfoghatóan mai filmet nem éreztem, amiben megtaláljuk magunkat. Egy pillanat alatt jött ez az érzés, és leültem írni. Nagyon hamar elkészült a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan forgatókönyvének első pár oldala" - magyarázza diplomafilmjének a keletkezési körülményeit, s aki látta a filmet, valószínűleg egyetért abban, hogy a VAN... szereplőivel kolozsváriként is könnyű azonosulni.



Nemzetközi példának Reisz pedig a Sundance filmfesztiválon tavaly díjazott Tangerine című filmet említette, amit egy iPhone-nal forgattak.

A Kreatív Kolozsvár következő estje február 26-án lesz a K+ közösségi térben. Ezen a tévézés jövőjéről, a digitális tartalomszolgáltatás trendjeiről beszélnek majd az előadók: Szabó Gergő, digitális média és online videószakértő, illetve Szabó András Tibor, az RTL Magyarország digitális és fejlesztési igazgatója. Megmagyarázzák például a Netflix, az HBO és a Voyo jelenségeket, illetve azt is megtudhatjátok, hogyan keresnek sok pénzt Youtube-blogokkal a profik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS