A gyerekkönyveknél idén sem fogyott semmi jobban az ünnepi könyvhéten
2016. május 19. 10:37, utolsó frissítés: 21:30A 6. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten kérdeztünk körbe a kereskedőknél, hogy minden arany-e, amit fényesítenek.
Azt már tudjuk, hogy a szervezők szerint minden eddiginél sikeresebb volt a hétvégén lezajlott, a programjaival a család minden tagját megszólító kolozsvári ünnepi könyvhét, de megkérdeztük a kiállító könyvkiadókat és kereskedéseket is, ők miként látják az idei könyves ünnepet.
"Itt kell lenni, mert kell lássanak az emberek"
- foglalta össze a lényeget Kozma Csaba, a Polis Könyvkiadó munkatársa, aki szerint akkor is fontos, hogy lássák a könyveiket, ha nem vesznek belőle. És ezzel a könyvhéten részt vevő erdélyi könyves szakemberek egyhangúlag egyetértenek. Biró Annamária, a tudományos könyvkiadással foglalkozó Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadójának munkatársának érvelése szerint már az is fontos, ha elvisznek egy szórólapot, amelyen a kiadványaikat bemutatják. "Azokhoz, akik tudományos könyveket olvasnak, amúgy is eljut a hírünk más fórumokon, nem szükségesek az ilyen könyvvásárok, de a nagyközönséghez csak úgy jutunk el, ha kijövünk" - magyarázta.
Biró elmondása szerint nyilván nem adnak el olyan mértékben könyveket, mint a gyerekkönyvek kiadói, de fontos, hogy ott legyenek, és a történelem még mindig olyan téma, amit megvesznek. "A forráskiadást kevésbé veszi meg a laikus olvasóközönség, mert azt neki nehezebb értelmezni, de a feldolgozó monográfiákat már keresik" - mondta.
Arról viszont már sokkal inkább megoszlanak a vélemények, hogy gazdaságilag megéri-e részt venni az ünnepi könyvhéten. Vasi Márta, Bagoly Könyvesbolt eladója szerint például a tavalyihoz képest sokkal gyengébb volt a kereslet. "Sokkal kevesebb volt a látogató, és még kevesebb a vásárló. Csütörtökkel és péntekkel nem lett volna gond, de szombat nagyon gyenge lett" - foglalta össze tapasztalatait, megjegyezve azt is, még így is többet árulnak, mint egy átlagos hétvégén, mert a Fogoly utcában mégis több könyvbarát jön-megy.
"Szerintem évről évre gyengébb a vásárlókedv,
de egyébként jó a vásár. Az idő ellenére is még mindig jönnek az emberek, szombaton és vásárnap is sokan voltak nálunk" - mondta Kató Marika, az IDEA Könyvtér munkatársa. "Azt még nem tudtam eldönteni, hogy mennyire jó az, hogy a vásárt kibővítették a könyveken kívül egyebekkel, így lemezekkel, régiségekkel, táskákkal, kézműves termékekkel. Vásárlóként biztosan örülnék neki, de vásárosként már annyira nem" - egészítette ki a meglátásaival.
"Az idei vásár picit összehangoltabb, látszik, hogy érettebb a csapat a tavalyihoz képest, de a látogatottság a tavalyihoz képest mintha csökkent volna, de lehet, ez csak az én megérzésem. Biztosan hozzájárul ehhez az is, hogy a hétvégén sokan elmentek pünkösdölni, de simán lehet, hogy csak nincs érdeklődés" - mondta a már korábban is idézett Kozma Csaba. Ehhez képest a Stúdium Kiadónál például nem éreztek visszaesést a tavalyhoz viszonyítva.
A gyerekkönyvek mindent letarolnak,
mert nem nagyon van olyan kereskedő vagy kiadó, aki ne említette volna a sikerüket. A Gaudeamus Könyvesbolttól nyilatkozó Réti Tamás például a Geronimo Stilton-sorozatot, illetve a Bori-könyveket említette, mint a legsikeresebb gyerekkönyveket. Az IDEA könyvtérnél Kányádi Világlátott egérkéjét vitték, de nagyon fogyott az IDEA-nál a Románia gyakori madarai című saját kiadványunk, illetve Kása Zoltán Matematikusok című könyve és a Corvin Kiadó olcsó házi olvasmány sorozata is. Ez utóbbiba például olyan könyvek tartoznak, mint az Aranyember, a Téli berek vagy a Hét krajcár. Ezek esetében nem a minőség, hanem a tartalom a lényeg.
Az amúgy elég jól marketingelt Koinónia Könyvkiadónál az új könyveikre volt a legnagyobb kereslet, így a május elején bemutatott Isten és Stephen Hawking című teológiai kiadványt vették, illetve Lucian Boia könyvei is jól fogytak. A felnőtteknek szánt könyvek közül a Gaudeamusnál a magyar irodalom fogyott a legjobban, leginkább Bartis Attila A vége című regényét keresik, de Umberto Econak a legutolsó regénye, a Mutatványszám is jól fogyott. Sokan kerestek Szabó Magda-könyveket, és Wass Alberttel sincs még mindenkinek tele a könyvespolca.
A Rubikon történelmi folyóirat munkatársának elmondása szerint a Mátyás királlyal foglalkozó lapszámukat keresték sokan, de nagy az érdeklődés a Trianonnal, Székelyföld történetével, illetve a Hitlerrel foglalkozó lapszám iránt is. Sokan keresték a Báthory Erzsébettel foglalkozó kiadványt is, de olyat most nem árultak.
Viszont, úgy tűnik, hogy mindenképp megéri könyvbemutatót vagy dedikálást szervezni,
mert szinte mindenki felpezsdülésről számolt be egy-egy ilyen után. "Ahhoz, hogy az újságok írjanak egy könyvről, esemény kell. Az esemény pedig általában a könyvbemutató. Ez rengeteget dob az eladáson. Az például nem elégséges reklám, hogy benne van a könyvhét programjában" - mondta Kozma Csaba.
Az IDEA-nál például Nagy Benedek Ellenzékben és ellenszélben című könyvéből adtak el többet a vasárnapi bemutatója után, pedig még csak nem is ők szervezték az eseményt. A Gaudeamusnál az Egy Teleki gróf Afrikában című könyvből adtak el többet a bemutatója után. A Stúdium Könyvkiadónak a helytörténeti munkáit keresték leginkább, ami azzal is összefüggésben lehet, hogy az idén 25 éves kiadó két szerzője is dedikált a könyvhéten: Asztalos Lajos helytörténész és Hancz-Lám Irén földrajzi szakíró. "Általában viszik ezeket ilyenkor, mert sokan látogatnak haza, akik elköltöztek Kolozsvárról, és őket főleg a helytörténeti könyvek érdeklik" - értékelte az eladásaikat Zoltán Edit, a Stúdium munkatársa.
De jól mentek a Polis Könyvkiadó Bánffys könyvei is, illetve a Kolozsvár szabad királyi város rangra emelésének 700. évfordulójára készített Születtek Kolozsvárt című Gaál György-munka is. Az ünnepi könyvhétre elkészült kötetben közel 300 szövegközi fotót közöltek.
Több magyarországi kiadó és könyvkereskedés is részt vett az idei kolozsvári ünnepi könyvhéten, őket külön is megkérdeztük, hogy miért tartották fontosnak eljönni Kolozsvárra. A gyerek- és ifjúsági könyveket kiadó Cerkabella esetében nem meglepő a kolozsvári jelenlétük, ismerve a gyerekkönyvek iránti keresletet. Ráadásul Nyulas Ágnes, a kiadó vezetője szerint már ismerik Erdélyben a kiadványaikat, visszatérő ügyfeleik vannak Kolozsváron is. A kiadó egyébként két évvel ezelőtt egyszer már részt vett az ünnepi könyvhéten, de a Kolozsvári Magyar Napokon is jelen szoktak lenni. Náluk egyébként a kisebbeknek szóló, böngésző jellegű könyvek és a kezdő olvasóknak szánt kiadványok mentek a legjobban.
A gyerekkönyvek volt az egyik slágere a budapesti Tintakő Könyvesboltnak is,
főleg az ismeretterjesztő könyveket keresték náluk Theil Ilka, a könyvesbolt vezetője szerint. "Minden gyerek arra kapja fel a fejét, hogy mennyire színesek a könyvek. Ennek oka, hogy ezek nagyobb példányszámban jelennek meg, ezért sokszor jobb nyomdatechnikával dobják piacra" - mondta az erdélyi kiadványok magyarországi bemutatásával, átadásával foglalkozó nonprofit vállalkozás vezetője. A Tintakő most főleg olyan Magyarországon kiadott könyveket hozott Kolozsvárra, amelyeket nem forgalmazznak nálunk, így különböző vidéki kiadók, különböző civil szervezetek kiadványait, például a Hagyományok Háza, az Országos Színháztörténeti Intézet vagy a magyarországi örmények egyesületének kiadványait.
A már említetten kívül az anyanyelvvel kapcsolatos magyarországi kiadványokat keresték náluk nagyon. "Az anyanyelvi fejlesztőket nagyon vették, de például a helyesírási szótárból sem tudtunk eleget hozni, már a második napon elfogyott az összes. Menők a diákszótárak, illetve az utazáshoz használható nyelvi gyorstalpaló szótárak. Ezeken kívül a drámapedagógia az a terület, ami Erdélyben még nincsen, de elég nagy az érdeklődés a műfaj iránt. De a gyereknevelési könyveket is szeretik" - fogalmazott Theil.
fotó: Halász Szilárd