2017. július 22. szombatMagdolna
43°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Kutatói szemekkel kell terepre menni”

2017. július 10. 10:26, utolsó frissítés: 10:28

Győri Gabriella a BBTE Néprajz és Antropológia Intézet, Néprajz szakos, másod éves hallgatója a Szent György-napi Kihajtási Pásztorünnepet kutatta, de érdekli az öltözködéskultúra, a piaci helyszínek kutatása és a piacosok kapcsolata is.


A BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Kultúratudomány/művelődésszervező szakos harmadéves diákjai az elmúlt hónapban olyan kiállítást szerveztek, aminek keretében a tanszéken tanulók kutatási témáit a nagyközönségnek is bemutatták. A kiállítást először a Tranzit házban lehetett megtekinteni, utána felkerült a Bölcsészkar folyosóira, legutóbb a Vibe fesztiválon találkozhattunk vele. A bemutatott témákból nyújtunk ízelítőt a következő napokban – a diákoktól kérdeztük meg, miért fontos számukra kutatási területük, mit tartanak a legvagányabbnak benne, illetve mi érdekli még őket a nagyvilágból. Összesen nyolc interjú készült, amelyeket naponta fogunk közölni. Ebben a részben Győri Gabriellával beszélgettünk, aki a Tényképek kiállítás keretében a Szent György-napi Kihajtási Pásztorünnepről mutatott be saját fotókat. Ezen kívül más kutatási téma is érdekli, többek között az öltözködéskultúra és a piaci helyszíneken

Miért érdekel a Szent György-napi Kihajtási Pásztorünnep?

Az állatok kihajtása jeles nap a kalendáriumban. A tavaszi ünnepek közé tartozik, minden évben sor kerül rá. Kíváncsi voltam, hogyan zajlik ez az esemény, élőben szerettem volna látni a terelést, a pásztorokat (főként a viseletüket), a Szent Mihály napig tartó felfogadásukat és a híres hortobágyi csikósbemutatót.

Szerinted miért fontos ezzel foglalkozni?


Ez egyszerű: hogy dokumentálva legyen. A néprajzosok feladati körébe tartozik a népszokások megfigyelése, lejegyzése, értelmezése. Ezáltal tanulmányozhatunk közösségeket, és kapcsolatokat figyelhetünk meg más jelenségekkel is. (pl.: viselet, táncok, énekek, pásztorművészet stb.)

Milyen kezdeti támogatást kaptál az egyetemen a kutatásodhoz?

Pozsony Ferenc tanár úr órájára prezentációt kellett készítenünk egy népszokás elemzéséből, amelyet fényképek segítségével kellett bemutatnunk. A szokást mi választhattuk ki, a lényeg az volt, hogy nekünk is személyesen látnunk kellett az eseményt, és saját fotókkal kellett dokumentálnunk. A tanár úrnak egyetlen kikötése volt felém, hogy egy magyarországi népszokást mutassak be.

Melyek voltak az első általad megtett lépések a kutatás előkészítéséhez?

Először találnom kellett egy olyan eseményt, amely ehhez a kutatáshoz megfelelő volt. Szerencsémre a hortobágyi kihajtási ünnepség egybeesett a tavaszi szünettel, így könnyedén el tudtam jutni, nem kellett kihagynom miatta egyetemi órákat. Internetes oldalakon tájékozódtam az esemény programjáról, és az előző évek kihajtási ünnepségeiről írt cikkeket is elolvastam. Ezen kívül még néprajzi szakirodalmakat olvastam a Hortobágyról.



Mi volt a legvagányabb élményed a témáddal/kutatásoddal kapcsolatosan?

A pásztorok látványa cifraszűrben és a puszta látványa is lenyűgöző volt számomra. A kihajtásra különböző néptánccsoportokat is meghívtak. Az egyik hollókői lánnyal beszélgetésbe kezdtem a viseletével kapcsolatban, aztán a lánynak köszönhetően már az egész tánccsoport odasereglett, így közelebbről is szemügyre vehettem a különböző darabokat.

Mi volt a legcikibb élményed a témáddal/kutatásoddal kapcsolatosan?

Az egyik pásztorral interjúhelyzetet szerettem volna teremteni. Meg akartam tudni, hogy milyen rítusokat szoktak a kihajtáskor végezni. Kb. 4-5 kérdést tettem fel neki, de egyikre sem tudott válaszolni.

Mit jelent számodra fiatal kutatónak lenni terepen, amikor csak magadra számíthatsz?

A nyitottság a legfontosabb. Kutatói szemekkel kell terepre menni, persze valamennyi előzetes ismerettel. A kutatáskor mindenre rá kell csodálkozni, és nem csak az adott témára kell figyelni, mert lehet, hogy más jelenségekből is ki lehet hozni valamit. Kezdő kutatóként a kapcsolatok megteremtése a legnehezebb, az a helyzet megteremtése, amikor a kérdezett fél megnyílik, és számunkra hasznos adatokat közöl.



Amikor terepen voltál, melyek voltak azok a mentális kapaszkodók, amelyek segítettek abban, hogy véghezvidd, amit elkezdtél?

Az egyik az, hogy már jártam a Hortobágyon és nagyjából tudtam, hogy mire számíthatok. A másik egy régi ismerősöm, egy vásári árus volt, akit csak nagyon reméltem, hogy ott lesz. Tőle kértem segítséget, ő irányított el a cifraszűrös emberek között.

Hogyan hasznosítod ezt a kutatást a tanulmányaidban, hogyan a mindennapokban?

Meg tudtam figyelni, hogyan épül fel egy népszokás, melyek azok a rítusok, cselekvések, tárgyak, eszközök, amik által összeáll egy rendszer. A mindennapokban a terepen szerzett tapasztalataim közül főként a hollókőiek viseletének a megfigyelése fontos számomra. Különböző hímzésmintákat és öltési módokat figyeltem meg és fotóztam le. Ezeket később szeretném kivarrni.

Melyek azok a dolgok, amiket nem az egyetemen, hanem a kutatási gyakorlat során tanultál?

Az interjúhelyzet megteremtése. De ezt még mindig csak tanulom…

Ezen kívül milyen kutatási területek érdekelnek?

Érdekel még az öltözködéskultúra, a piaci helyszínek kutatása és a piacosok kapcsolata.

(az interjút Molnár Bea készítette)




MultikultRSS