2017. július 22. szombatMagdolna
43°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Betekintést nyerni a mellettünk élő nép világába”

2017. július 13. 10:28, utolsó frissítés: 10:28

Kertész Dalma a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Néprajz szak másod éves diája. Kutatásaiban népviseleteket elemez, ezen belül leginkább a szász viseletek színvilága érdekli.


A BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Kultúratudomány/művelődésszervező szakos harmadéves diákjai az elmúlt hónapban olyan kiállítást szerveztek, aminek keretében a tanszéken tanulók kutatási témáit a nagyközönségnek is bemutatták. A kiállítást először a Tranzit házban lehetett megtekinteni, utána felkerült a Bölcsészkar folyosóira, legutóbb a Vibe fesztiválon találkozhattunk vele. A bemutatott témákból nyújtunk ízelítőt – a diákoktól kérdeztük meg, miért fontos számukra kutatási területük, mit tartanak a legvagányabbnak benne, illetve mi érdekli még őket a nagyvilágból. Összesen nyolc interjú készült. Ebben a részben Kertész Dalmával beszélgetünk, aki a Tényképek kiállítás keretében ezekből a jellegzetes, szász népviseleti mintákból, motívumokból mutatott ízelítőt.

Miért érdekel a szász népviselet?

Mivel napjainkban is együtt élünk szász közösségekkel, úgy gondolom, hogy az ő kultúrájuk is meghatározó a magyar és román mellett. Érdekel az, hogy hogyan éltek és hogyan élnek napjainkban a szász emberek, viseletüket a sok vándorlás után, hogyan sikerült megőrizniük. Továbbá a szász városi polgárok ruhája sok tekintetben magyaros szabású vagy díszítésű volt, így hát magyar vonatkozása miatt is érdemes vizsgálni, érdemes megfigyelni a magyarsággal való kapcsolatát is.

Szerinted miért fontos ezzel foglalkozni?


Fontos ezzel foglalkozni, mert ezáltal betekintést nyerhetünk a mellettünk élő, kisebbségben levő nép világába is, megismerhetjük a mentalitásukat, és ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy milyen változásokon ment keresztül viseletük. Érdekes a viselet színhasználata, de a gazdag színvilág mellett díszes elemei is vannak, mely egyrészt a várossal való kapcsolatnak köszönhető.

Milyen kezdeti támogatást kaptál az egyetemen a kutatásodhoz?

Az egyetemen kezdetben megtanuljuk mindazt az elméleti alapot, amely szükséges egy kutatás elvégzéséhez, így nincs más dolgunk, mint terepen alkalmazni, gyakorlatba önteni az egyetemen tanultakat. Tanáraink mindenben támogatnak, ötleteket adnak, segítenek a kutatás kivitelezésében, így nem ismeretlenül vágunk bele kutatásainkba. Terepre úgy megyünk ki, hogy már van egy bizonyos tudásunk az adott helyről, közösségről.



Melyek voltak az első általad megtett lépések a kutatás előkészítéséhez?

Először is felvettem a kapcsolatot egy, a kiválasztott településen élő személlyel, akivel megbeszéltem azt, hogy mikor mehetnék egy kicsit körülnézni a környéken, persze előbb elmondtam, hogy ki vagyok, és mit szeretnék, majd ezt követően (a témámmal kapcsolatos) szakirodalmat olvastam, hogy mikor a helyszínre érek, ne legyen teljesen ismeretlen a terep.

Mi volt a legvagányabb élményed a témáddal/kutatásoddal kapcsolatosan?

Az, hogy (végre) saját szememmel, élőben is láthattam eredeti szász viseletdarabokat, továbbá pedig ezek mellett szemügyre vehettem nem kimondottan szász, hanem csak szász hatású viseletdarabokat is, melyekben egyszerre jelennek meg a magyar és szász vonások egyaránt. A helyszínre utazás is nagy élmény volt, mivel a falu egy nagyon eldugott kis völgyben fekszik, nem volt annyira könnyű megtalálni. (De végül csak megtaláltam.)

Mit jelent számodra fiatal kutatónak lenni terepen, amikor csak magadra számíthatsz?

Szerintem jó az, hogy egyedül is kipróbálhatjuk magunkat mint kutatók, mert tudván, hogy csak magunkra számíthatunk, mindent egyedül kell csinálnunk, bátorságot kell venni és nem lebecsülve magunkat és tudásunkat véghez kell vinni a kutatást. Ez arra ösztönöz, hogy (a mi saját magunk módján) kihozzuk magunkból a maximumot, még akkor is, ha nem mutatkozunk a legjobb kutatóknak. Abban a helyzetben mind jó kutatók vagyunk.

Amikor terepen voltál, melyek voltak azok a mentális kapaszkodók, amelyek segítettek abban, hogy véghezvidd, amit elkezdtél?

Elsősorban az, hogy a gyűjtött anyagból dolgozatot kell írni, és ha nem járok sikerrel, akkor elbukom a „próbát”. Na jó, viccet félretéve, segítségemre volt, hogy az egyetemen megtanultam, hogy különböző helyzetekben hogyan kell vagy nem kell viselkednie egy kutatónak és az is könnyített a dolgomon, hogy olyan témában gyűjtöttem, ami érdekelt. Magam választottam a témát, így könnyebb volt azonosulni ezzel az új kutatói szereppel.



Hogyan hasznosítod ezt a kutatást a tanulmányaidban, hogyan a mindennapokban?

Mivel eddig még nem írtam tanulmányt, nem használtam fel sehova ezt a kutatást, csupán az egyetem keretén belül került bemutatásra. Azért jó, hogy megvan (persze nem teljes a kutatás, lehet még bőven folytatni), mert mindennapjaim során, ha ilyen kérdéssel kerülnék szembe, akkor van egy alaptudásom erről a népről, és viseletéről.

Melyek azok a dolgok, amiket nem az egyetemen, hanem a kutatási gyakorlat során tanultál?

Tulajdonképpen az egyetemen mindent megtanulunk, ami egy kutatás elvégzéséhez szükséges, nekem most pillanatnyilag nem jut eszembe semmi olyan, amit kifejezetten a kutatási gyakorlat során tanultam meg, de persze az a helyzettől és az emberektől, a helyiektől is függ, hogy mennyire fogadják be életükbe az idegeneket és mennyire nyílnak meg előttük.

zen kívül milyen kutatási területek érdekelnek?

Ezen kívül érdekel a (nép)zene, (nép)tánc, a szokásvilág, illetve a különböző történetek, élettörténetek.

(az interjút Molnár Bea készítette)




MultikultRSS