Hogy jön Szent László egy tyúkhoz? Új ősbemutatóval készül a Kolozsvári Magyar Opera
G. L. 2017. október 09. 18:56, utolsó frissítés: 18:58A szent és a profán keveredik benne, amikor az ember nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen, és valószínűleg mindkettőt megteszi.
Ne riasszon meg senkit az a jelző, hogy kortárs opera, mert a Boldogasszony lovagja jó lesz, történetében és zenéjében is keveréke a humornak és naiv tisztaságnak, a profánnak és a szentnek - magyarázták a darab sajtótájékoztatóján az alkotók. A Kolozsvári Magyar Opera a legújabb, október 12-i bemutatója alig két héttel az Oberon premierje után tartanak. Ráadásul ősbemutatóval készülnek.
A sietség oka egyébként az, hogy a budapesti Művészetek Palotájával közösen viszik színpadra a darabot, és részese lesz a Budapesti Őszi Fesztivál programjának is, így még az október 17-i budapesti előadás előtt be akarták mutatni Kolozsváron. Szép Gyula, az opera igazgatójának beszámolója szerint nem csak szakmai együttműködésről van szó, hanem a MüPa anyagilag is támogatja a produkció létrehozását, a vendégművészek honorálást. Márpedig lesz bőven vendégművész a darabban, Kovács István és Wittinger Gertrúd szólistaként vesznek részt a produkcióban, Szabó Sipos Máté lesz karmestere az operának, illetve Novák Eszter rendezi azt.
"A kolozsvári opera bizonyos értelemben egyedi helyzetben van azzal, hogy a zenés műfajokat kivételesen magas minőségben tudják prezentálni. Közép-Európa egyik legjobb operazenekara ül az árokban, egészen bonyolult és nyaktörő feladatokkal láttam az elmúlt években nem csak megbirkózni, hanem páratlan élmény nyújtva dolgozni, és nem okoz nekik gondot a találkozás egy kortárs zenei darabbal a találkozás, az új megtanulása. Ezt Magyarországon tudják az operában is, az Erkel Színházban is, a MüPában is, mindenhol, ahol fellépetek" - kommentálta az együttműködést Novák.
"Minden opera életében rendkívüli, amikor ősbemutatót sikerül színre vinni.
Külön élmény, hogy egy hozzánk közelálló személy munkáját mutathatjuk be, aki nem csak barátunk, hanem munkatársunk, művészeti vezetőnk, aki az elmúlt 27 éveben meghatározta az opera életét és műsorpolitikáját" - vezette fel Szép Gyula igazgató a Boldogasszony lovagját. Szép szerint külön öröm, hogy ezzel az egészen egyedi produkcióval tudnak hozzájárulni a Szent László Év megünnepléséhez.
A vígoperát Béres Attila rádiójátéka ihlette, és egy középkori bihari falucskában játszódik, ahol elhatározzák, László király tiszteletére szentelik a frissen felépített templomukat, csak épp a király még nem szent, ezért el kell menniük Nagyváradra, és a püspökségen előadni, bizonyítani a csodás legendáriumát. Amolyan színház a színházban típusú előadás lesz, humoros jelenetekkel. A szent király több legendáját dolgozza fel a darab, a kun leánnyal történt históriáját részletesen is kifejti, de ne gondoljunk nagyon nagy komolyságra, hiszen helyszíne lesz egy tyúkól is.
"A hit erejéről szól, arról, hogy a csoda valójában a lelkekben, a hitben jön létre, és nem feltétlen kell fizikai megtestesülése legyen, hogy a csodát elfogadjuk" - magyarázta Novák Eszter, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem tanáraként is tevékenykedő rendező, ahol Selmeczi Györggyel közösen vezetnek zenész színész osztályt. A rendező szerint a Boldogasszony lovagja méltó egy vígoperához, és méltó Selmeczi György esztétikájához, ami szerint egy opera azért van, hogy az emberek örömüket leljék benne, és nem kell a nézőknek attól tartaniuk, hogy kortárs. Novák szerint egész egy különös kevertje a komikusnak és emelkedettnek, olyan pillanatok jönnek létre benne, amikor az ember nem tudja eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen, és nem csak a történetre igaz, hanem az zenére is.
"Egész kivételesen lehet dolgozni a kolozsvári szólistákkal és az énekkarral, mert nem csak az énekes teljesítményre figyelnek, ami az operánál a legfontosabb, hanem a színjátszásra van is kedvük, ami fontos, mert jópofa történetről van szó, és szükség van arra, hogy nekik is legyen kedvük bolondozni. Nagyon sok olyan testi színpadi munka van benne, ami nem feltétlen szokásos az operajátszásban. És nem könnyű olyan játékos kedvű énekeseket találni, akinek nem probléma bukfencet vetni a színpadon" - méltatta a társulatot a rendező.
"Selmeczi mindig nagyon rafinált zenéket ír.
A határán játszik a mesterségbeli tudás megmutatásának és a karakterzene között. Nagyon szerethető, hallgatható kortárs zene ez, ami a szöveget minden ízében alátámasztja, és még jobban karikírozza. Tele van zenei ötletekkel, meglepetésekkel és hangszínekkel. Mindent beleírt a szerző, amit a zenekarból hozzá lehet tenni a darabhoz. Rengeteg az áthallás és a stílusok finom keveréke, de minden mögött egy nagyon átgondolt, minden hangjában kitalált kompozícióról van szó. A közönség egy zeneileg is nagyon szerethető darabot fog hallani" - mondta a karmester, Szabó Sipos Máté.
A cirkuszi zenétől a gregoriánokon keresztül az egészen elmélyült kamarazenéig többféle stílus megszólal benne, a szakember szerint nagyon szokatlan és bátor harmóniákkal találkozhat benne az érdeklődő.