2017. november 20. hétfőJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Beszélgetésre hívó fesztivál zajlik Gyergyószentmiklóson

György Emese 2017. október 19. 13:17, utolsó frissítés: 13:17

Már a fesztivál nyitó előadása is egészen rendkívülit ígér, de a többiekben sem csalódtunk. A XII. Nemzetiségi Színházi Kollokvium első pár napja így telt el számunkra.


A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház szervezte XII. Nemzetiségi Színházi Kollokvium programjával olyan sokrétű beszélgetésre invitál, amelynek szerteágazódásából körülményes csak néhányat kiemelni. Október 12-én vette kezdetét a jelenleg is zajló esemény.

Már a fesztivál nyitó előadása is egészen rendkívülit ígér. A szervező társulat által színre vitt Anyegin című előadás látványvilága Nagy Botond stílusának félreismerhetetlen védjegyeivel keretezett. A szinte folyton jelenlevő füst homályán át a jelmezek, a maszkok, a kellékek és a fények rendhagyó alkalmazása dominál a színpadkép minden szegletében. Mindezt legtöbbször erőteljes techno-zene kíséri. Az előadás a nézőt nem egy útjelző táblákkal szegélyezett ösvényen vezeti a történetében sem: a töredezettség inkább sejtet, mint ténylegesen közöl. Az előadást követő beszélgetésen az alkotók és a nézők közös nevezőre jutottak végül abban a gondolatban, hogy bár Nagy Botond újszerűen zsúfolt formanyelven fejezi ki a darab felvetéseit, a konkrét válaszokat mindenkinek önmagában kell megkeresnie.

A Kolozsvárról érkezett, Vargyas Márta által rendezett Homemade című előadás sem nyúl szívesen a konvencionális színházi eszközök használatához. A dokumentarista jellegre hajazó alkotás szövegét Biró Réka és Deák Katalin dramaturgok számos mélyinterjú anyagából építették fel. Egy fazéknyi fövő murokfőzelék mellett járja körül az előadás a gyereknevelés és a „szülőelviselés” ritkán összeegyeztethető problematikáját. Az előadást az őszinte monológok, az improvizatív jelenetek, valamint az interakció teszi igencsak élővé. A terápia-szerű impulzusok a színészektől a közönségig mindenkire egyként kiterjednek. Talán ezért találja szemben az előadás magát folyton telt házas nézőtérrel.

A Lady Lear című alkotás hűen tükrözi a budapesti Káva Kulturális Műhely törekvéseit, amelyet a résztvevők színházának neveznek, nem véletlenül. Akárcsak az összes többi előadásuk, a Lady Lear is egy tabuként kezelt társadalmi problémakört láttat. A magatehetetlenné váló öreg családtag befogadásának, az új állapot kezelésének nehézségeit követhetjük végig (három órán át!) pörgő ötletekkel teli fejjel, hogy ebben a helyzetben mit is lenne valóban a teendő. Erről persze meg is kérdeznek minket, a karakterek, amint magukba fordulnának töprengéseik kiútját keresve, a nézőközönség felé lépnek, és a jelenlevők véleményére kíváncsiak. Minden felszólaló néző egy új gondolatfoszlány a figura fejében, aztán összesített formában tárja fel a mondandókat a többi karakterrel szemben, önálló vélekedésként. Meglepő módon a véleménykérés nem volt tolakodó, nem volt erőltetett vagy erőszakos, nem éreztem kellemetlen furkálódást. Interaktivitás és interaktivitás között is van különbség. Számomra ez most derült ki, és igazán kellemes csalódásként éltem meg.


A szebeni Radu Stanca Színház Német Tagozatának Kígyó a fűben című előadását Rafael David Kohn rendező olvasata alapján álmodták színpadra. A színpadi tér látványában visszafogott, jelentésében viszont gazdag képet nyújt. Az előadás hangulata egy bűnügyi film izgalmát hordozza, ahogy a három női szereplő egy gyilkosság kimenetelére derít fényt.

A felvétel a Kígyó a fűben című előadásról készült


Ez a néhány előadás persze nem fedi a teljes programkínálatot: volt itt Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című filmjének vetítése, közben Csíkszeredában a Victor Ioan Frunză Portugálja zajlott, emellett a Tóth Árpád rendezte Stop the tempo! kocsmaszínházát a YourLivingRoomban, az újvidéki Lénárd Róbert-féle Fekete – az utolsó szerb felkelés átiratot, szabadtéren az M Stúdió Tűztáncát, a másodéves kolozsvári színészhallgatók által előadott Királynő című felolvasószínházát, és a Kolcsár József által rendezett Skandináv lottót lehetett figyelemmel kísérni az elmúlt napokban.

A YourLivingRoom helysége teret enged a város lakóinak kávézására, a színházi szakemberek véleménycseréire, vagy épp a teatrológus hallgatók fesztiválblogjának kezelésére. Mindemellett a vacsora és a „Színészdícsérőmata” is itt kap helyet. A „Színészdícsérőmata” 2x50 bani adományért egy gyufásdobozban olyan ötletes üzenetekkel lát el, mint: „Hol voltál eddig?”, „Ma szar voltál. De tegnap…” vagy „A mai alakításoddal tenyereden hordtad a lelkem.”

Minden napot más és más koncert zár. Itt válnak érvényessé az újan megszülető kapcsolatok: olyan társulati tagokkal lehet együtt ugrálni, akikkel nem is biztos, hogy egy nyelvet beszéltek, egy régióból, vagy akár egy országból származtok. Nem számít itt a nem, sem a kor. Sőt, talán még az sem, hogy most láttad őket először – és valószínűleg utoljára. A találkozáson és megismerkedésen túl valami megmarad.

(a címoldali fotó a Fekete – az utolsó szerb felkelés című előadásról készült)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS