2018. november 17. szombatHortenzia, Gergő
-4°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Bevonni a helyi zenészeket és meghívni világhírű együtteseket is

kérdezett: Kulcsár Zoltán 2018. július 11. 11:11, utolsó frissítés: 12:08

Ez az a variáns, ami jó a Csíkszeredai Régizene Fesztivál zenei főszervezője, Filip Ignác szerint. Az esemény a héten még tart, ennek kapcsán interjúvoltunk.


Szombaton kezdődött és vasárnap estig tart a Csíkszeredai Régizene fesztivál és Régizenei Nyári Egyetem, amely még a nyolcvanas években indult, és idén Spanyolországra fókuszál, Filip Ignáccal, a zenei főszervezővel beszélgettünk múltról, távlatoról, és stratégiáról is.

Ha jól tudom, idén már 38. éve rendezik meg a Csíkszeredai Régizene Fesztivált.

Igen, 38. éve volt az első, de ez a 35. fesztivál, ugyanis 1986 és 1989 között négy alkalom a betiltás miatt kimaradt.

Ön szerint mi kellett ahhoz, a rendezvény ennyi időn keresztül sikeres tudjon maradni?



Jó szervezés. És a közönség, annak mozgósítása.

Úgy látom, ez nagyon sikeres volt, a megnyitón telt ház volt, és az elmúlt években a csíkszeredaiak szép számmal jelentek meg a koncerteken. A helyiek részt vesznek zenészként is?

Igen, a helyi zeneiskolások kedvezményesen vehetnek részt a párhuzamosan futó Régizenei Nyári Egyetem kurzusain, és az erre az alkalommal hagyományosan összeálló Barokk Fesztiválzenekar tagjainak legnagyobb része is csíkszeredai. Az, hogy egy ilyen kis városban ennyi olyan zenész van, aki barokk hangszereken játszik, egyértelműen a Régizene Fesztivál és a Régizenei Nyári Egyetem termése.

Fontos ön szerint a hely, az, hogy Csíkszeredában kerül sor erre a rendezvényre?


Mivel már közel 40 éve él, a fesztivál hozzánőtt a városhoz, éppúgy, mint az Ezer Székely Leány napja; már elválaszthatatlanul hozzátartozik az imidzséhez.

Mit tart a rendezvény legnagyobb vonzerejének?

Azt, hogy vannak helyi együttesek, amelyeket a közönség kedvel, és amelynek tagjait akár személyesen is ismeri. Ezenkívül a külföldi együtteseket, hiszen minden évben meghívunk néhány európai és világszinten is az élvonalba tartozó csapatot. A közönség az évek során valószínűleg megszerette ezt a műfajt, így évről évre eljönnek a koncertekre.

Mi kell ahhoz, hogy egy híres együttes eljöjjön ilyen messzire?

Az időben való foglalás. Ezeket az együtteseket már egy évvel előtte vagy még korábban le kell foglalni, ezért már most hívom a következő évi fellépőket. Az együttesek megnézik a korábbi résztevők listáját, és az ismerős neveket látva könnyebben elvállalják a fellépést, tehát a fesztivál múltja sokat számít. Nagyon sok fesztivál van Európában, főleg nyáron, ezért is fontos, hogy időben egyeztessünk.

Egy ideje minden évben más téma, nyelv, nemzet körül szerveződik a fesztivál. Ez mindig így volt, és ezt tervezik a jövőben is folytatni?

Ez a 11. alkalom, hogy a szervezők között vagyok, azóta mindig volt egy központi témánk, ami köré a rendezvényéket és koncerteket felfűztük. Ez így volt a zenetörténetben is: egy bizonyos fajta zene mindig egy nemzethez kötődött, az újítások és új stílusok mindig egy-egy nemzeten belül születtek meg. Az, hogy milyen a zene, nagyban függ attól, hogy milyen nemzetnek a zenéje. A barokkon belül mondjuk a francia, az olasz és a német barokk nagyon eltérőek, és hasonló a kép a reneszánszban is, ezért logikus, hogy ezekhez kössük a fesztivált. De jövőre lesz például Kájoni János születésének 390. évfordulója, ezért egyértelmű, hogy a jövő évi fesztivál róla fog szólni. Két év múlva pedig a fesztivál 40 éves lesz, így ezt fogjuk kiemelni; és még sok ilyen téma lehetséges, ha sikerül a következő években is megrendezni.

Filip Ignác (a fotó a Facebook oldaláról származik)Filip Ignác (a fotó a Facebook oldaláról származik)


Mivel abban a korban a zene ennyire lokalizált lehetett, lehet-e kapcsolatot találni Európa két vége, a spanyol és az erdélyi korabeli zene között?

Az itteni kéziratokban megtalálható a korabeli európai zene lenyomata. Például a Kájoni Kódexben az aktuális új olasz stílus, a kora barokk jelenik meg. Rengeteg olasz és egy kevés francia zenét találunk benne Ezek a lejegyzések napi használatra készültek, tehát ezeket a darabokat akkor itt játszották. A Kájoni Kódex idejében az olasz zene volt divatos egész Európában, ezért a híres olasz mesterek közül sokan megjelennek benne. Ez valószínűleg minden korban így volt, például Bethlen Gábor udvarában nemzetközi légkör volt sok európai zenésszel. Az európai zene mindig megtalálható volt Erdélyben, emellett volt egy specifikus stílus is, helyi ízű, Erdélyhez kötött; a kettő mindig párhuzamosan létezett.

Vannak ehhez a zenéhez források, és vannak hozzájuk szakemberek, aki felkutatják és eljátsszák őket?

Sok erdélyi kézirat még kiadatlan, és a kiadottak, például a Kájoni Kódex is, tovább kutathatók, hiszen a kiadásuk óta új felfedezések születtek. A kéziratokban sokszor nem tüntetik fel a szerzőt, és nehéz munka felkutatni a származási helyet; ezt több esetben is sikerült kideríteni a kiadásuk óta. Érdemes lenne egy helyen, például egy honlapon közreadni ezeket az erdélyi zenei kincseket, népszerűsíteni az erdélyi régizenét. Van egy nagyon speciális erdélyi stílus, nem népzene, de nem is a korabeli műzene, amelyet ma barokknak nevezünk, valahol a kettő határán. Valószínűnek tartom, hogy a korabeli magyar nemesség is írt zenét, alkalmi darabokat és tánczenét, amelyeket a korban szokásos módon egyetlen alkalommal játszottak el. Ilyen alkalmi zenék lehettek a Kájoni Kódexben Apor Lázár és Mikes Kelemen tánca.

Hogyan látja a fesztivál és kurzus jövőjét? Ha jól láttam, mindkettő folyamatosan bővült az elmúlt években. Elképzelhetőnek tart további bővítést, vannak erre lehetőségek?

A Régizenei Nyári Egyetemen idén már közel 80 diák vesz részt. Ha ennél több diákot fogadnánk, romolna az oktatás színvonala, vagy több tanár kellene, több terem, nagyobb befektetés. A fesztivál tekintetében szeretnénk megőrizni ezt a kettősséget: bevonni a helyi zenészeket, és meghívni világszínvonalú együtteseket is. Az is járható út lenne, hogy csak a legnagyobb együttesek vegyenek részt, úgy kijönne a Mezzo tévé közvetíteni, de akkor a fesztivál elveszítené a jellegzetességét, Európában bárhol tarthatnánk, Innsbruckban is ugyanolyan lenne. Így, hogy a mienk együtt szerepelnek a külföldi nagyságokkal, megismerhetik egymást, kommunikálhatnak. A másik jellegzetességünk, hogy megpróbáljuk itt tartani a vendégfellépőket néhány napig, hogy családias légkörben ismerkedjenek. Erre egy hét talán elég, és a közönség is nagyon hálás érte, mindig telt házunk van. Nem hiszem, hogy két-három hetesre kellene bővítenünk a rendezvényt, erre a szervezői csapatnak sem lenne ereje. Lehetne világra szóló esemény is, csak kérdés, hogy megérné-e úgy.

A címoldali kép a fesztivál Facebook oldaláról származik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS