2018. október 23. keddGyöngyi
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Képzeletbeli utazás és valóságos megismerés

Kulcsár Zoltán 2018. július 18. 14:09, utolsó frissítés: 2018. július 20. 13:12

A Csíkszeredai Régizenei Fesztivál annyira professzionális, hogy elmondani is nagyon nehéz, mi mindenben az.


Július elején Erdély túlsó végén, Csíkszeredában minden évben szeánszot tartanak: régizenészek gyűlnek össze koncertezni, tanítani és találkozni. A beavatottak köre a zenészeké, akik profi módon vezetik le a szertartásokat, a nyári egyetemen tanulók tanítványok, a gyülekezet pedig a közönség. De ez nem egy elitista szekta: a legjobb dolgokat, a koncerteket a közönség kapja. Idén szinte minden estére jutott koncert akár több is, jobbnál jobb, és ez a Csíkszeredai Régizenei Fesztivál egyik vonzereje, ami miatt szakemberek és laikusok is elzarándokolnak oda. Egy régizenei fesztivál más tekintetben is hasonlít egy ezoterikus társaságra: a bécsi klasszika előtti korszak nem kimondottan populáris vagy ismert – de az ismertség éppen a hasonló rendezvényeknek köszönhetően nő, amelyek kiviszik a zenét a koncerttermekből (ha az idő is úgy akarja). Mára a fesztivál helyi szinten évről évre jelentős közönséget vonz, visszajáró résztvevőket, és a korszakok zenéinek legjobb művelőit Európából. Egy maroknyi lelkes ember már közel 40 éve meg tudja szerezni a pénzt és meg tudja szervezni a közönséget, a visszajáró zenész-tanárok csoportja pedig már több mint 10 éve vezeti a nyári egyetemet.

Az egyhetes rendezvény tökéletes, ha az ember a napi rutinból kíván kiszakadni, de arra is, hogy elmélyedjen egy másik tudásterületben, érzelemvilágban, és elutazzon egy másik helyre és időbe. Ez akár gyakorlatlan utazóknak is lehetséges, a szervezők tudatosan ennek segítésére építik fel a rendezvényt. Egy központi, helyhez kötött téma van (ezúttal Spanyolország), és a koncerteken egy-egy korszak zenéje hangzik el. Az időbeli és térbeli utazás képzeletbeli ugyan, de a megismerés nagyon is valóságos: ha meg akarod tudni, milyenek voltak a középkori hétköznapok és ünnepek, hallgass tánczenéket és Mária-énekeket, a diákénekekben megtalálod a humanisták vidámságát, a canzonákban és áriákban pedig átélheted a leírhatatlan barokk érzelmeket.

Az idei fesztivál gazdag felhozatala tökéletesen bemutatta, mennyire változatos az a zene, amit az egyszerűség kedvéért régizenének hívnak, és mennyi felfedezni való van benne a hallgatóságnak és a zenészeknek is. Hallgatni, amint a helyi művészeti iskola tanárai magabiztosan adnak elő Mária-énekeket Bölcs Alfonz 13. századi énekeskönyvéből (Barozda és meghívottjai). Megfigyelni, amint a francia szoprán egy spanyol fekete lány bőrébe bújva vonzza el a tekinteteket a kasztanyettával lejtő táncosnőről, vagy az éneklés alapját a földre omló énekesnő lélegzésében (Les paladins). Felfedezni az olasz és a spanyol barokk rokonságát a virtuóz hangszerkezelésben (Trionfale). Átérezni a barokk szenvedélyeket a variációkban (Tercina). Megtudni, mik a dulciánok, hogyan szól belőlük egy konzort, és visszatérni a gitár és lant csendes ringatásához (Quoniam). Megismerni a spanyol barokk tökéletes futamokkal ékesített virágait (Capella Esterházy). Elámulni a legnagyobb zenei vállalkozáson, Bach Máté-passióján (Barokk Fesztiválzenekar és Fesztiválkórus). Zenés-táncos mesejátéknak örvendezni gyerekként (Codex és Cygnini). Örülni a reneszánsz polifóniának (Carmina Renascencia). Rácsodálkozni a 15. század kettősségére – az ájtatos egyházi énekek mellett olyan antiklerikális művekre, mint a kiugrani vágyó apáca dala, és a trubadúrénekek mellett Sinisbaldo lovag pajzán dalára, amelynél elpirul a fordító (Il cigno). Bebocsátást nyerni a Hunyadiak udvarába (Musica Historica). Visszatérni a vallásszabadságát ünneplő Erdélybe (Kájoni Consort). Felfigyelni a barokk billentyűsök kísérletező kedvére és mesterségbeli tudására (Kővári Arany). Megélni a 14. század mindennapjait (Modo Antiquo). Átérezni a kitáguló világ optimizmusát a könnyed dallamvezetésben (Capella de Ministrers). Vagy ha telítődtél zenével, megtekinteni a korabeli zsoldosok csapatszemléjét és harci bemutatóját.



A tanulni vágyók ennél is többet találhattak a nyári egyetemen: tapasztalt tanárokat és támogató társakat. Délelőtt és délután is ismerkedni lehetett a hangszerekkel és technikákkal, fejleszteni a meglévő tudást, és együtt zenélni a reneszánsz együttesekben. A tanárok hozzáértése és a tanulók fejlődése külső hallgatók számára is követhető volt a diákok koncertek előtti rövid előadásaiban, és a türelmes hallgató a kurzuszáró koncerteken és az utcazenélésben is megtalálhatta az énekhang tisztaságát és kifejezőerejét, a hangszerek virtuóz kezelését, a tánc kecsét és az együtt zenélés örömét. Még aki idén először látogatott is el a Csíkszeredai Régizene Fesztiválra és/vagy a Régizenei Nyári Egyetemre, annyit bizonyára leszűrt, hogy a régiek hevesebben szerettek, mélyebben hittek, és jobb zenére táncoltak.

Nyitókép: Szőcs Lehel

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS