2018. november 20. keddJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Így jelölik meg a falat azok, akik nem művészek”

Kovács Bea 2018. október 31. 16:37, utolsó frissítés: 2018. november 01. 11:06

Hol húzódik a határ a céltalan épületrongálás és a konceptuális utcai művészet között? Kolozsvári művészeket és szakembereket kérdeztünk műemlékvédelem és városimázs, utcaművészet és falfirkák kapcsán.


Kolozsvár lakosságának növekedésével egyre nagyobb problémát jelent a történelmi belváros építészetének karbantartása is. A falakon elszaporodtak a semmitmondó, trágár vagy akár gyűlöletkeltő, nacionalista graffitik. Olvashatatlan szignókba, drukkerszlogenekbe és firkásznevekbe ütközünk lépten-nyomon. A műemlékek falára felrajzolt firkák a városképet rontják és jelentős pénzügyi kárt is okoznak. Az épületek jelentős része ugyanis magántulajdonban áll, logisztikailag tehát az önkormányzat nem avatkozhat be felújításukba.

Kolozsvár polgármestere múlt héten jelentette be Facebook oldalán, hogy a rendőrséggel együttműködve megbüntettek egy apahidai lakost, aki a városközpont frissen felújított homlokzatára graffitizett. Boc továbbá javaslatot fogalmazott meg a kormányhatározat módosítására és a bírság növelésére. Jelenleg a maximálisan kiszabható bírság értéke 2500 lej, a polgármester ezt az összeget 5.000 és 10.000 lej közé emelné.

„A graffiti műfaji megítélésének sem tesz jót, ha a járókelők azt látják benne, hogy rongál és tönkretesz. Így odavész minden művészet, bár az már önmagában problémás, hogy mit nevezünk művészetnek”, mondja Barazsuly Viktória Adrienn művészettörténész, aki a kompromisszumban látja az utcai művészetek virágzásának lehetőségét. Szerinte Kolozsváron több olyan kezdeményezés is van, amelyekben egyensúlyban van a díszítő jelleg és a város mint nyilvános tér igénybe vétele.

A lefestett villamosok vagy a H33 Social Innovation Hub freskókkal díszített udvara, de még a Mărăști negyedi hídtőkre festett képek is teljesen más hatást váltanak ki, mint a maszatolások. Ez utóbbiak ugyanis semmivel nem emelik egy épület értékét.


„A jó street art tisztelettel bánik az anyagával, hordozójával, hozzáad az épület értékéhez, színesíti az utcaképet, a járókelőkhöz kíván szólni”, mondja a kolozsvári művészettörténész, de belátja: sok esetben nem egyértelmű, hogy mihez kezdjünk az ilyen önkifejezési formákkal. De számolhatunk a műfaj pillanatnyiságával, a rajzok lefesthetők, a stencilek eltávolíthatók.

View this post on Instagram

A post shared by ClujStreetArt (@clujstreetart) on



Kolozsváron a lefestések és restaurálások azonban a tulajdonosok felelősségi körébe tartoznak. Mivel a városban számos málladozó épület van, az önkormányzat kirótt egy 500%-os adót azokra a tulajdonosokra, akik elhanyagolták a homlokzatok karbantartását. „Ez nem szankció, hanem ösztönzés”, mondja Oláh Emese alpolgármester, aki bízik abban, hogy az új adótörvénnyel rá tudják venni a tulajdonosokat, hogy felújítsák régi épületeiket. Szerinte a graffitik terén nem feltétlenül a bírság megnövelése fogja előidézni a változást, hanem a fokozott figyelem: „be kell azonosítani az elkövetőket, ezért a városban a rendőrség gyakrabban cirkál”, ismerteti a polgármesteri hivatal jelenlegi intézkedését az ügyben. A tulajdonosok a rendőrséghez fordulhatnak rongálás esetén, de bizonyíték hiányában általában az ügyet lezártnak tekintik, a felújítás költségei pedig a tulajdonost terhelik. A múlt héten kiszabott büntetés óta nem kaptak el újabb tetteseket, tudtuk meg.

„Szerintem minden, más tulajdonára tett grafikus beavatkozás vandalizmusnak tekinthető, még akkor is, ha annak művészi tétje van”, mondja a Kolozsváron élő és alkotó képzőművész, Nicolae Romanițan. A festő-fotográfus a közvetített üzenetek minőségében, kifinomultságában látja a különbséget rongálás és műalkotás között, de bevallása szerint kevés meglepő, inspiráló alkotást látott eddig Kolozsváron. Egyetért az elkövetőkre kiszabott büntetéssel és műemlékrongálás esetén nagyobb összeget is el tud képzelni, de felhívja a figyelmet arra, hogy a street art egyik varázsa pontosan ebben a kockázatban, a rajtakapás veszélyében rejlik.

View this post on Instagram

cultură cu ură. street art project made by me and @alexndra_mocan , six years ago. this is only a word from our hangman series // cluj napoca, 2012 // we also extended it in timișoara and sibiu

A post shared by Romanițan Nicolae (@romanitan_nicolae) on



A Mind Fk néven alkotó utcaművész a műemlékrongálás mellett a fanatikus sportdrukkerek megnyilvánulásait ítéli el leginkább, a büntetések mellett viszont fontosnak tartja a megoldások feltárását is. Európa számos városában egyre nagyobb jelentőséget kap a street art, Londonban, Lisszabonban, Bordeaux-ban, de Budapesten is pályázni lehet ilyen típusú alkotások létrehozására. Mind Fk konkrétan a szocreál építészet betonmonstrumjait látja erre alkalmas felületnek. Ehhez viszont egy művészekből és műkritikusokból álló bizottság közreműködése is szükséges lenne, hiszen az önkormányzati dolgozók nem tudnak szakmai véleménnyel szolgálni a kérdésben.

View this post on Instagram

A post shared by Mind Fk (@mindfk) on



Székely Sevan kolozsvári képzőművésznek van tapasztalata ezzel a típusú munkamódszerrel. „Ezelőtt négy évvel festett londoni munkámat senki sem vandalizálta, ma is ugyanúgy díszíti a falat. Megalkotása közben rengeteget beszélgettem a negyed lakóival, és látták, ahogy egy korábban bemocskolt, taggelt fal művészi alkotássá válik”, mondja, de felveti a kérdést, hogy mi a helyzet a feltörekvő, kezdő művészekkel, ugyanis számukra a város nem biztosít teret a gyakorolásra.

„Civilizált, fejlett országokban a kormány épít legális graffiti falakat, általában a lakótelepi tömbházak között. Itt bárki fújhat bármikor, így nem sérül egy műemlék sem”, mondja Székely. Barazsuly hasonló állásponton van: „Az lenne a legjobb, ha a város biztosítana helyet a falképeknek. Természetesen nem egy olcsó mulatság, a falakat minden esetben megfelelően előkezelik, hogy az épületeknek se legyen rossz, de a művész is könnyebben tudjon dolgozni.”

Romboljátok le a kapitalizmust és a fasizmust! Ismeretlen elkövetők falfirkája Kolozsváron. Forrás: www.ziardecluj.roRomboljátok le a kapitalizmust és a fasizmust! Ismeretlen elkövetők falfirkája Kolozsváron. Forrás: www.ziardecluj.ro


Romanițan az utcaművészet és a politikum szimbiózisára világít rá: „Mind a street artnak, mind a politikumnak szüksége van a nyilvánosságra. Folyamatosan össze vannak kapcsolva, az utcaművészek üzeneteikkel megfeddik a politikumot, a politikum pedig megfeddi az utcaművészetet a törvények révén, de szükségük van egymásra. Csak egy totalitárius rendszerben tudok elképzelni egy graffitimentes várost.”

Székely a városszintű rongálások széles spektrumára hívja fel a figyelmet; évekkel ezelőtt ismeretlen tettesek nagyapja sírját is tönkretették a Házsongárdi temetőben. Testvérével, Székely Ian festőművésszel azonban nem szeretnék ezt ennyiben hagyni: „mostani tervünk az, hogy street arttal próbáljuk helyrehozni. Bronz emlékplakett helyett olyan anyagokat akarunk használni, amelyeket nem lehet ellopni. Talán csak ötven év múlva, de akkor már az első cemetery art műemlék lesz belőle.”

View this post on Instagram

A post shared by Sevan Szekely (@sevan_el_chingon) on



A címben szereplő idézet Székely Sevantól származik. Nyitókép: refillthecity.wordpress.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS