2019. január 18. péntekPiroska
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Újraindul a Tudományt a népnek!, mert nagyobb szükség lehet rá, mint valaha

Ivácson András Áron Ivácson András Áron 2018. december 12. 13:35, utolsó frissítés: 2018. december 13. 16:45

A nem mindennapi tudományos lap célja, hogy felszínre hozza mindazokat a problémákat, amelyek a jelenkori helyzet kialakulásához vezettek.


Újraindul az Egyesült Államokban a „Tudományt a népnek” (Science for the People) nevű tudományos lap és cikkeket, írásvázlatokat, vizuális alkotásokat és recenziókat vár a 2019 tavaszán megjelenő, újrainduló első számába.

Jövő év márciusában lesz ötven éve, írják a sajtó számára elérhetővé tett közleményükben, hogy egy konferencia során tudósok, mérnökök és aktivisták egy csoportja konferenciákra, osztálytermekbe és utcára vonult, hogy tüntessen az olyan vélt tudományos eredmények ellen, amelyek az elnyomást és erőszakos célokat szolgálnak. Az események kontextusa – a lap újraindulását bejelentő közleménye szerint – az volt, hogy külföldön tombolt a háború és a gazdasági kizsákmányolás, míg belföldön (az Egyesült Államokban), a nők reproduktív szabadságát és egészségét korlátozták, a biológiai determinizmus segítségével legitimálták a rasszizmust és a sztereotipizálást, miközben munkások tömegei attól rettegtek, hogy az automatizálás megfosztja őket a munkahelyüktől.

Azonban az még talán ennél is fontosabb, hogy ezek a problémák az azóta eltelt ötven év alatt sem oldódtak meg, sőt, azt is mondhatnánk, hogy még fokozódtak is. Ma ugyanúgy fennáll a kizsákmányolás, a rasszizmus, a sztereotip gondolkodás, a hidegháborús logika (csak épp Oroszország helyett, most Kína a főgonosz, illetve megosztottan birtokolják ezt a szerepet, attól függ, épp kivel beszélünk).

A klímaváltozás egyre inkább elpusztítja a Földet és nagytőkések nevetnek (és nem csak) azokon, akik felemelik a szavuk a környezetrombolás ellen, a tudományos oktatás számos helyen politikai támadások célpontja (legutóbb épp Magyarországon), illetve a tudományos fejlesztések nagy része korporatív és katonai gyökerű, így az eredményeik is ezeket az érdekeket szolgálják (á nem, a tudomány „objektív”), és a technológia a profitot szolgálja az emberek helyett. A közlemény nyíltan felvállalja, hogy egy olyan tudományos lap létrehozását tűzték ki célul, amely a tudományt megpróbálja visszafordítani az emberek hasznára.


Matteo FarinellaMatteo Farinella


Annál is inkább, áll a közleményben, hogy a tudományos közösség és a szélesebb publikum is érzékeny tud lenni ezekre a tudományt ért támadásokra, mint például a Tudományért menet (March for Science), a Klímaváltozás elleni menet (Climate Change March) és más felvonulások, mozgalmak, amelyek több ezer embert vittek ki az utcára Washingtontól kezdve sok más városig, szerte a világon. Mindannak ellenére, hogy a legtöbb tudós által megfogalmazott álláspont a tudomány védelmére szólított fel, többek úgy látták, hogy itt a nem csak lehetőség, de még inkább a szükség visszatérni azokhoz a radikális elemzéskehez, amelyeket a lap első, 1969-ben alapított inkarnációja testesített meg.

A közlemény több példát is felsorolt: a tech szektorban dolgozók szervezkednek és tüntetnek a korporatív főnökeik ellen, akik együttműködnek az amerikai bevándorlási hivatallal a menekültek és a bevándorlók ellen. Tudósdelegációk utaztak Puerto Rico-ba és Palesztinában, hogy enyhítsék az eszköz-, ellátás- és tudáshiányt, odafigyelve próbálják építeni a szolidaritás lehetséges módjait. A környezetmérnöki és klímakutatási vitákban is rendre felmerülnek kritikus pontok és hozzáállások, biztosítva, hogy a kialakult helyzethez nagyban hozzájáruló társadalmi hatalom és politikai gazdaságtan kérdései ne vesszenek el a pusztán rossz értelemben használt „pragmatikus” kérdések között.

A Science for the People korábbi fennállása során is jól megkutatott kritikákat írt minden olyan tudományos és technológiai fejlesztés ellen, amely szembement a közérdekkel, miközben erőfeszítéseket tett arra, hogy a tudomány olyan pozitív példáit és megnyilvánulásait hangsúlyozza ki, amelyeket emberekkel és emberekért hoztak létre – más szóval szolidárisan amerikai és más progresszív mozgalmakkal, valamint intézményekkel karöltve.

A közlemény a lap újraindításának egyik fő céljaként fogalmazza meg a STEM (science, technology, engineering, mathematics, vagyis tudomány, technológia, mérnöki, matematika) területeken dolgozók szakszervezetesítését és megszervezését egy, a politikai igazságtalanság és környezeti rombolás elleni hosszan tartó küzdelemre. A lap fogalmazása itt némileg Rudi Dutschke aktivista megfogalmazására emlékeztethet: „hosszú menetelés a társadalmi intézményeken át.”

Harminc évvel az után, hogy a lap eddigi utolsó száma – 21. évfolyam, 2. szám – kijött a nyomdákból, felnőtt egy új tudós, aktivista, szerző generáció, amely most újraindítja a lapot. A döntés az után született, hogy kijött egy nagy sikereket aratott gyűjteményes lapszám, amely a nagy léptékű környezetmérnöki és klímakutatói beavatkozásokat kritizálta. A következő lapszámba várják a cikkeket, amelynek témája hű marad a Science for the People hozzáállásához. A lapszám témája ugyanis: „A radikális tudomány visszatérése.”

Matteo FarinellaMatteo Farinella


Mint a közleményben írják, a lap első megtestesülése is már eleve parázs vitákat tartalmazott mindenről, ami az osztály, az etnikum, a gender, a tudomány és az eszmetörténet szféráinak találkozásánál található. Külön lapszámokat is szenteltek olyan témáknak, mint a tudomány és a háború kapcsolata, a technológia és a társadalmi változás összefüggései, az ökológia és a környezetvédelem egymásra hatása, az egészségügy és a gyógyszeripar működése, a reproduktív igazságosság, a biológiai determinizmus és a tudományos oktatás.

Érdekes a közlemény abban, hogy visszatéríti az olvasót a „radikális” szó eredeti gyökeréhez, ahogy azt Karl Marx használta: radikálisnak lenni annyit jelent, mint a dolgokat a gyökerüknél megragadni. A radikalizmus, írják, nem azt jelenti, hogy beverjük az ablakot, hanem azt, hogy a tudománytól kezdve a valláson át a politikáig és ideológiáig, mindent a gyökerétől kezdve elemzünk, mindenféle idealizmus és szépelgés nélkül: a szuperstrukturális felépítményt visszabontjuk az alapokig. Abszolút mindent kitenni a kritika maró savjának: istent, hazát, nemzetet, politikát és még a tudományt is.

Hasonló hozzáállású cikkeket várnak az új lapszámba is. A politikai és munkásmozgalmakkal való szolidaritás kiépítésének lehetséges módozatairól, akár lokálisan, akár globálisan. Továbbá olyan kérdések újbóli felvetését sürgetik, mint az ökológiai katasztrófa gazdasági okai, a tudomány nem katonai finanszírozásának a szükségessége, a társadalmi igazságossághoz kapcsolódó internet- és számítógépkultúra kritikája, a felügyelő kapitalizmus dimenziói, az állami és privátszférában dolgozók szervezkedése a tudomány és technológia kizsákmányoló és elnyomó jellege ellen.

Rendkívül fontosnak tartják a tudomány olyan jellegű oktatásának az újraszervezését, amely a tudományt önmaga jellegéért, szépségéért tanítja és nem azért, mert valamiféle kapitalista struktúrába be lehet épülni általa: a tudomány nem kizárólag egy tech-gadget a szilícium völgyi libertariánusoknak. Azonban legalább ilyen fontosnak tartják a környezeti igazságosság, az igazságos vízellátás, a mezőgazdasági és ételellátási igazságosság, energetikai tervezés, űrkutatás, közegészségügyi politikák, valamint az osztály- és gender-vonatkozások taglalását a tudományon belül.

A lap egy igencsak erős hiányt igyekszik pótolni, ugyanis a kortárs szcientizmusnak köszönhetően a tudománynak, különösen annak a szcientizmusban tapasztalható pozitivista ideológiájának a kritikája szinte teljes mértékben hiányzik mindenféle vitatéren. Ennek következtében pedig olyan szintű ideológiai tartalmak forognak teljesen tudományos és közszájon, hogy az ember néha beleszédül: példának okáért a közösségkutatásokban épp már csak a koponyaméregetés nem éledt ismét újra, de egyébként a biológiai determinizmus összes rasszista szennye egyre inkább felszínre jön ismét. És halljuk: „De a biológia nem hazudik.” Az valóban nem, de a biológus adott körülmények között annál inkább.

Matteo FarinellaMatteo Farinella


A lap témái mindenképp arra engednek következtetni, hogy érdemes követni újbóli működését, hiszen valószínűleg legalább olyan parázs viták kiváltását fogják provokálni, mint első létezésükkor.

Címlapfotó: Science for the People

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS