2019. február 21. csütörtökEleonóra
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Újévi fogadalmak helyett: milyen könyveket készül elolvasni a Transindex 2019-ben?

Szerk. 2019. január 03. 11:08, utolsó frissítés: 2019. január 07. 17:32

Vannak közöttük rég halasztott remekművek, de egészen friss címek is.


Lássuk, mi fog biztosan szerkesztőségi kézen forogni 2019-ben!

Yuval Noah Harari Sapiens című könyve Laci választása, és ez egy picit csalás, mert már elolvasott belőle vagy 15 oldalt, de ennek ellenére úgy véli, hogy az emberiség rövid történetének a velejét csak jövőre fogja megismerni. Nem egy klasszikus történelemkönyv uralkodókkal és nagy csaták dátumaival, bár nyilván ők is meg lesznek említve, hanem inkább arra keresi a választ - legalábbis az alapján, ameddig eljutott -, hogy miért olyan állat az ember, amilyen. A szakbarbárokat bosszanthatja a könyv könnyed stílusa, talán az is, hogy társadalomalkotó tényezőnek tekinti a pletykát, de talán ettől lesz igazán izgalmas olvasmány. Ha jó lesz, akkor megvannak már a folytatásai is: A holnap rövid története és a 21 lecke a 21. századra (már ha túléljük).



Annamari több könyvnek is nekifutna idén. Brian Greene Az elegáns univerzum című műve egy nagy hatású és szinte-szinte érthető összefoglalója annak, amit manapság a legnagyobb és legkisebb lépték szerinti dolgokról tudható. Ha nem értetted mondjuk a relativitás elméleteit, innen valószínűleg megtudhatod, hogy mennyire nem fogod érteni ezután sem. Zudor János a Jónás és a mérték szerzője azok közé tartozik, aki akkora nagy, hogy nem foglalkozott azzal, hogy nagyra tartsák. A 2018-ban “hazahívott” költő a könyvesboltokban még fellelhető verseskötete. Vigyázat, 1000%-osan líra! Bodor Ádám A börtön szaga. Válaszok Balla Zsófia kérdéseire keserédes, nyugtalanító, leleplező, kiábrándító és lélekemelő mű. Ezt tudtuk meg az első pár oldal után.



Bill Bryson Majdnem minden rövid története című könyve egy hozzánk elég későn elért bestseller. A szerző megtette azt, ami túl kézenfekvő ahhoz, hogy bárki egy könyvbe rakja össze: honnan, miért tudjuk azt, amit tudunk a világról, kik jöttek rá és kik tévedtek igazán konstruktívan. Robert Seethaler A trafikos című művében egy 17 éves vidéki fiú Bécsben próbál szerencsét trafikos tanoncként. Ott találkozik Sigmund Freuddal, az idős professzorral, akihez aztán szerelmi tanácsokért fordul. Pont Freudhoz? Mi sülhet ki ebből?

A marosvásárhelyi főtéren felállított Könyvmentők polcáról emelte le Bea Erdős Renée Santerra bíboros című regényét. A nagy sikolyt, Renée 1923-ban megjelent, a házasságkötés árnyoldalát női perspektívából tárgyaló kultuszregényét már olvasta, ezért lett kíváncsi, milyen más korabeli női témákat dolgoz fel az írónő. A Santerra bíboros 1922-ben jelent meg, de az első világháború előtti Európában, pontosabban Rómában játszódik, egy multikulturális barátnőcsoport kalandjait és viszontagságait eleveníti meg. A főszereplő fiatal nőket “a művészetek és a női élethivatásról alkotott felfogás” hozza össze, olvashatjuk a könyv hátlapján, “a női emancipáció igenlése, a nő társadalmi és családi szerepének megváltoztatása iránti igény”.



Nemes László Naplementéje ugyancsak a háború előestéjén játszódik, ezért is szeretné megnézni, hogy egy korabeli szerző hogyan ragadja meg azt a vészjósló, vihar előtti hangulatot. Öt lejért vette meg Csokonai Lili Tizenhét hattyúkját is, amit anno csak elektronikus formában sikerült elérni, a papíralapú szöveg pedig sokkal erősebben hat, ezt is tervezi újraolvasni 2019-ben. Továbbá befejezné Kemény István legutóbbi verseskötetét, a Nílust. És végre szeretné elolvasni Kun Árpád Boldog észak című regényét, ami évek óta csücsül a polcon.

Norbert szerint jövőre kissé elkésett lesz, de idén egyszerűen nem jutott hozzá Hatos Pál Az elátkozott köztársaság című könyvéhez, amelyet úgy emlegetnek, mint a legnagyszerűbb összefoglalása 1918 magyarországi történetének. Már olvasta a szerzőtől a Ravasz Lászlóról szóló életrajzi művét, ezért nem kételkedik abban, hogy Hatos a lehető legátfogóbb képet fogja nyújtani könyvében. Karácsonyra kapta ajándékba Pethő Tibor a Magyar Nemzet történetét bemutató könyvét, amelyet azért fog elolvasni, mert annak ellenére, hogy világnézetileg távol állt tőle az idén megszüntetett lap, de minőségi sajtóterméknek ismerte meg és kíváncsi annak nyolcvanéves történetére.



Hasonlóan karácsonyi szerzemény Závada Pál Idegen testünk című regénye, amellyel át is evezünk szépirodalmi vizekre. Závada regénye - a fülszöveg alapján -, az Ötödik pecsétből ismerős helyzettel dolgozik, vagyis a második világháború idején egyetlen fizikai térbe koncentrált élettörténetek metszetét kapjuk. Régóta halasztgatott olvasmány Nádas Péter Párhuzamos történetek című könyve, amit idén szeretne végre elkezdeni, mert annyi minden jót és szépet hallott már erről a megaopuszról, hogy azt érzi, valami végtelenül nagyszerű dolgot hagyna ki az életéből, ha nem olvasná el.

Csaba szintén több műre is felkészült. Először Závada Pál Jadviga párnáját akarja befejezni, mert részletes, zseniális, van benne valami szomorúan fanyar és valami lehangolóan szép. Igazi Závada. Roberto Bolaño 2666 című művére már készül egy ideje. Állítólag letehetetlen. Két hónapja szemez vele a könyvespolcon és 2019 lesz az az év, amikor elkezdi majd olvasni is. Slavoj Žižek nemrég megjelent Zűr a Paradicsomban című könyve egy félbehagyott könyv, amit nagyon befejezne már, ugyanis az első pár fejezetet imádta. Mindenkinek ajánlja akit foglalkoztat a kereszténység, a kapitalizmus és persze Žižek. Aztán Ady Endre Publicisztikák: több különböző címen jelentek meg válogatások Ady publicisztikáiból, szinte bármelyiket olvashatjuk. A költő halálának századik évfordulója apropóján pedig jó lesz kicsit visszanézni és csemegézni Ady korából. Orbán Ottó versei mert, mint írja,ő most az új kedvenc. Méltatlanul kevesen ismerik és méltatlanul keveset beszélünk róla. Ezen változtatni kell.



Végül pedig 2019 ne múljon el Hervay Gizella, Kassák Lajos, Kányádi Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Petri György és Szilágyi Domokos versei nélkül. De bátran olvassunk olyan kiváló erdélyi kortárs költőktől, íróktól is, mint André Ferenc, Fischer Botond, Gothár Tamás, Horváth Benji, Kali Ágnes, Kulcsár Árpád, Láng Orsolya, László Noémi és Selyem Zsuzsa. Én 2019-ben is szívesen forgatom a könyveiket, mondja Csaba, cselekedjetek ti is hasonlóképpen.

Zsolt először Michel Foucault A biopolitika születése című kötetét olvassa újra, mert a szerző érdemi filozófiai-történeti kutatásainak eredményeit tartalmazza, egy meglehetősen tág témakörben: a liberális politikai gondolkodás és kormányzatiság 18. századi elterjedésétől a 20. századi neoliberális kormányzatiság iskoláinak (német, amerikai) születésének kontextusáig. Megtudjuk, milyen út vezetett a korabeli történeti tapasztalatok szülte államfóbiától, a német Freiburgi iskolától a dogmatikus és lehetetlen szabadpiaci kormányzatiságig, az amerikai Chicagoi iskoláig, hogyan alakult ki a homo oeconomicus embertípusa stb.



Másik ajánlata Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában remekműve. Az 1909-1922 keletkezett regény már megírásának körülményei miatt is kísérleti írásnak számít. A szerző a bergsoni időfelfogás nyomán haladva a lineáris, térbeli jelenségekhez kötött időfolyás és a tudat számára adott, sokkal inkább intuitívebb időiség által képezett feszültséget irodalmi nyelven, a korabeli francia társadalom polgári kultúrájának szereplőinek történetein keresztül írja le – arra kíváncsi, hogy dolgozik Proust az elbeszélés szintjén ezzel a feszültséggel.

Domenico Losurdo sajnos nemrég elhunyt olasz filozófus A liberalizmus ellentörténelme című nagyszabású művét is biztosan elolvassa idén, amely arra vállalkozik, hogy a liberális ahistorikus elméletalkotást, kormányzást és történetírást azoknak az ellentmondásoknak a tükrében írja újra vagy írja felül, amelyek a liberalizmus születésének időszakában jelen voltak mind a Németalföldön, Angliában, mind a születő Amerikai Egyesült Államokban, illetve Franciaországban. Akárcsak Michel Foucault, Demonico Losurdo egy hatalmas történeti és elméleti korpuszt sorakoztat fel munkája kidolgozásához.

András legfőbb szándéka befejezni Ezra F. Vogel történész Deng Xiaoping and the transformation of China című monolitikus művét, amelyet már két hónapja olvas. A könyv közel ezer oldal és a végtelenségig megadatolt politika, gazdasági, filozófiai életrajz Deng Xiaoping életéről. Különösen ajánlott a könyv azoknak, akik tudása Deng 92 évéről nem megy túl azon, hogy „de Tiananmen…”, miközben közel egyöntetűen nevezhető a huszadik század egyik legnagyobb kaliberű politikusának. Az, hogy Kína most ott van, ahol, kizárólag Deng és kabinetje által bevezetett, és 2018-ban épp negyven éves, Reform és nyitás programnak köszönhető: a Kulturális Forradalom pokla után Deng és kabinetje a szó legszorosabb értelmében megmentette Kínát. (Szórakoztató adalék, hogy a könyv bibliográfiája hosszabb, mint sok más könyv teljes hossza).



Noha megszenvedett tavaly G. W. F. Hegel A logika tudománya két kötetével, idén sem akar felhagyni a szerző boncolgatásával. Hegel egyértelműen a filozófiatörténet egyik legfontosabb, ha nem A legfontosabb alakja, akik megkerülhetetlen általános filozófiai érdeklődés mellett is. Azonban még inkább kötelező, amennyiben az ember a marxizmus iránt érdeklődik. Noha Marx érthető Hegel nélkül is, azonban maga a dialektikus materializmus aligha látható át épp a hegeli logika ismerete nélkül. Idén szándéka elolvasni Hegel alapművének mondott A szellem fenomenológiája című klasszikusát is, amely talán a filozófiatörténet egészét tekintve is csak olyan más klasszikusokkal említhető egy lapon, következményeit véve számba, mint Platón Állama. Hegel Marx tükrében különösen azok számára ajánlott olvasnivaló, akik a marxizmus mélyfilozófiai vetületére kíváncsiak a társadalomfilozófiával szemben, marxista zsargonban fogalmazva: azoknak, akiket a marxizmus alapjai is érdekelnek és nem csak a felépítményei. Ezek az alapok pedig lélegzetelállítóak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS