Feldobnád az Insta-feeded? Tíz erdélyi művészt ajánlunk
Kovács Bea 2019. január 09. 17:23, utolsó frissítés: 19:04Az unalmas szelfiken és kajafotókon túl számtalan izgalmas tartalommal is találkozhatunk a közösségi felületen, ezekből mutatunk egy irányadó válogatást.
Az Instagram igazi vizuális inspirációt jelenthet azoknak, akik figyelmesen állítják össze a tartalomszolgáltatók listáját. Retro fényképek, legendás és rendhagyó divatfotók, időtlen és friss képzőművészeti alkotások, 18-as karikát igénylő művészi pillanatfelvételek, mind-mind ott vannak, csak meg kell találni őket. Összeállításunkban tíz olyan erdélyi felhasználót ajánlunk, akik viszonylag rendszeresen minőségi, egyedi tartalmat biztosítanak. Mind fiatalok, mind itthoni alkotók, munkáik vizuális lenyomatai annak, ami manapság a kortárs képzőművészeti világban történik. Nézzük meg, kikre érdemes figyelni mostanság az Instán.
Szucher Ágnes Bernadett bábszínészként és illusztrátorként dolgozik, digitális rajzai igazi cuki színfoltjai mostanában a képfolyamnak.
Ágnes a gyermekkönyvek világából ismert figurákat és témákat ragad meg, de állatai, Vackor cica és Böske kutya is gyakran megjelennek a képeken. Különböző kalandokban bonyolódó állatok, családi életképek és csodás hercegkisasszonyok, jókedv, derű és ártatlanság várja a követőket.
Todor Tamás Kolozsváron élő képzőművész olajfestményei a skála másik oldalán helyezkednek el, sötétek, ijesztőek, titokzatosak, mégis hívogatóak, elvesztődünk bennük, ha akarjuk, ha nem.
Tamás festményein általában egy csomó minden történik, sokszor éjszaka van, nem egyértelmű, hol vagyunk, ahogy az sem, mit nézünk pontosan. A festmények gótikus-romantikus hangulata mégis mai, állatokról, szervekről, természetről, szerelemről, magányról és látomásokról beszélnek a képek. A különös atmoszférájú feedet egy-egy kutyás fotó töri meg, így olykor a művész németjuhászát, Fridát is megcsodálhatjuk.
Visky Dóra tervezőgrafikus konceptuális munkái vizuális letisztultságukkal fogják meg a görgetőt.
A kolozsvári származású tervező jelenleg a felelős design kérdéséből kiindulva minden nap közzétesz egy saját tervezésű plakátot, így nemcsak vizuális, de elméleti inspirációt is ad. A munkák a tervező felelősségére, a vizuális kommunikáció lehetőségeire és a design szociális hatására is rákérdeznek.
A csíkszeredai Fejér Bernadett fotóin mostanában különféle nőkkel, női testekkel és a generációs életérzést visszaadó pillanatképekkel találkozhatunk.
Bernadett képei emlékeztetnek egy Lana del Rey videóra, megidéznek menő házibulikat és összejöveteleket, de van köztük igazi trash portré, Vogue-ba illő, természetközeli divatfotó és minimalista akt is. Fejér pár éve a magyarországi trash-királynőt, Oltai Kata művészettörténész-kurátort is lefényképezte, és a fotók alapján úgy tűnik, sikerült megtalálniuk a közös nyelvet.
Tücs Ke (Szász Zsolt) fiókja kézzel rajzolt, analóg, végtelenül pontos munkáival tűnik ki a virtuális galériában.
Tücs Ke munkáit az underground kultúra iránt érdeklődő kolozsváriak nemrégiben egy éjszakai, zenés pop-up kiállítás keretein belül is láthatták. Fekete-fehér, tollal készült képein ismert utcaképek, ágas-bogas gangok, kertek, aluljárók, amolyan igazi nem-helyek jelennek meg. Ezenkívül a művész karaktertervezéssel is foglalkozik. Ez a szimpatikus deszkás (saját értelmezés szerint) pingvin például az elmúlt hetekben közel 8000 szívecskét bezsebelt.
Ugyancsak analóg technikával dolgozik Török Abigél, akinek színes, műanyag- és cukorkaszerű, filccel készült képei remekül mutatnának bármilyen okostelefon háttérképeként.
Abigél munkáit egy marosvásárhelyi tárlaton láttam, és egyből eszembe juttatták a gyermekkori esztelen kariókázás örömeit. A síkos felszínre felvitt színek és formák azonban teljesen más hatást váltanak ki, mint a papíralapú markerezés, van bennük valami sikkes dinamika, amit a papír egyszerűen nem tudna megadni. Az egymásra rakódó-rétegződő spirálok, hengerek és áthúzások képről képre ismétlődnek, a színvilág változásával mégis mindig mást hatást váltanak ki. A sorozat nem válik unalmassá, hanem újabb és újabb dimenzióit tárja fel ezeknek a fura pop-os féregjáratoknak.
Aki a saját testén is szeret műalkotásokban gyönyörködni, az különösen élvezni fogja Horváth Máté tetoválóművész frissítéseit.
Máté saját tervezésű tetoválásokat rajzol fel a legbátrabbak bőrére; ezekhez a tetkókhoz valóban kell kiállás: itt nincs békét jelentő kandzsi vagy Live. Laugh. Love., vannak viszont sellők, farkasok, furulyázó békák, tarot-lapok. A kolozsvári művész stílusa mára felismerhető lett az egyre népszerűbb tetoválás-palettán. A minőségi kivitelezés mellett abban is biztos lehetsz, hogy ezek az egyedi rajzok nem fognak állandóan szembejönni veled a plázában.
Székely Sevan galériájában festmények, rajzok és street art mellett találunk saját tervezésű, képzőművészeti ihletésű tetoválásokat is.
Sevan trashy képvilágában arcnélküli idegenek, kígyók, koponyák, öröm- és hableányok köszöntik az oda látogatót. Mintha Bacon, Gauguin és Basquiat ült volna le sörözni éjfél után a Fellegváron, a festmények átütő ereje bevonz és felforgat, aki csak a szépet akarja, nem jó helyen jár. Sevan sokoldalú művész, sosem lehet tudni, épp mit fog dobni az algoritmus, legutóbb ezt a kedves találkozást hozta a folyam:
Vécsei Hunor művészettörténész a Quadro Galéria munkatársa, figyelmes kurátorként számos művészi ínyencséget csempész be a feedbe, azonban saját fotói is végtelenül szimpatikusak.
Hunor úgy jár-kel Kolozsváron utcáin, hogy mindenhol művészetet keres és talál. Nála a leghétköznapibb részletek is élettel és egyéniséggel telnek fel, így nemcsak kulturális relikviák ezek a fotók, hanem párbeszédet folytatnak neves műalkotásokkal is. A trash Hunornál sokkal esztétizáltabb, mégis határozottan jelen van. Apró mozzanatoknál időzhetünk el, amik mellett amúgy elsietnénk.
Bede Kincső fotóin fele-fele arányban keveredik szépség és trash, magasművészet és falusi környezet, vadság és szelídség.
Kincső európai filmeket idéző fotói közt fehér folt Kása, az igen fotogén macska (őt láthatjátok a nyitóképen). A fotókon azonban legtöbbször a női test, a nőiséggel asszociált kellékek, ruhadarabok jelennek meg, általában természetes kontextusukból kibillentve. Kincső több képének egyben modellje is. Önarcképei erősek, érzékiek és magabiztosak, úgy mutatják meg a nőiséget, hogy nem alázzák meg azt. Itt nincs hagyományos értelemben vett férfi tekintet, inkább az új (erdélyi) nő pillantását látjuk.